Emelni

A szerk.

A magyar Országgyűlés a múlt hónap végén elfogadott egy törvényt, miszerint szabálysértést követ el, aki bizonyos közterületeken él (életvitelszerűen tartózkodik). Budapest főpolgármestere erre a hétre elő is termett egy tervezettel, ami kijelöli a hajléktalanok előtt tiltott zónákat. Húzzanak el a világörökség részét képező területekről, be ne tegyék a lábukat a játszóterekre, kopjanak le a parkokból, kerüljék a villamosmegállókat és így tovább.

Magyarország fővárosa tele van hajléktalanokkal. Ez szörnyű. És igen, kellemetlen is. A klosárok rondák, büdösek, és vannak köztük bunkók. Rossz, ha melléd ül a villamoson, zavar, ha kéreget, s bánt a tehetetlenség, hogy nem tudsz segíteni rajtuk, noha határozottan a szándékodban áll. Budapesten tényleg rengeteg van belőlük, az óvatos becslések is tízezres nagyságrendről szólnak. Ez így nem maradhat, sem miattuk, sem miattunk. S legfőképpen azért, mert valójában igenis a hatalmunkban áll változtatni ezen a mindenkinek megalázó helyzeten.

A magyar Országgyűlés a múlt hónap végén elfogadott egy törvényt, miszerint szabálysértést követ el, aki bizonyos közterületeken él (életvitelszerűen tartózkodik). Budapest főpolgármestere erre a hétre elő is termett egy tervezettel, ami kijelöli a hajléktalanok előtt tiltott zónákat. Húzzanak el a világörökség részét képező területekről, be ne tegyék a lábukat a játszóterekre, kopjanak le a parkokból, kerüljék a villamosmegállókat és így tovább. S ha valaki mégis klosárkodni látszik az említett területeken, nos, előbb figyelmezteti a rendőr, hogy hagyjon fel ebbéli tevékenységével, azaz takarodjon villámgyorsan oda, ahol meg is dögölhet az utcán, téren, de legalább nem zavarja meg vele a turisták bámészkodását, s a játszadozó gyerekek sem buknak fel a hullájában. Aki ennek ellenére is folytatja bűnös mesterkedését a csillagszállón, szabálysértést követ el, amiért előbb közmunkára kötelezhető, majd pénzbírságot kell fizetnie (ami azért a rossz viccnél is morbidabb fenyegetés), végül pedig (harmadszorra tehát) jöhet az elzárás, ott próbáljon meg hajléktalan lenni!

És ezzel a parlament meg is oldotta a hajléktalanok minden baját, s a főpolgármester még egy térképet is mellékelt hozzá. Polgári véleményünk szerint: dugja föl magának. De tényleg.

Mert nem az az égrekiáltó, hogy mennyire szép és nemes cselekedet is kriminalizálni fedél nélkül rekedt embertársainkat. Hanem az, hogy milyen haszontalan. Semmi másra nem jó, csak a bizonyítvány kozmetikázására.

És ha a pénzbírság terhétől rettegve sem takarodnak a szemünk elől, akkor mi lesz? Párat utcaszínházi előadás keretében bekasztniznak, a többi szerencsétlent pedig sújtsa a dolgozó (fedél alá húzódni képes) nép megvetése. Utáljuk őket nyugodt lelkiismerettel, hiszen bűnözők, hiszen összehugyozzák a hatos villamos összes ülését, hiszen koldulnak, útban vannak.

Olyan törvényeket, amelyek az emberek együttélését szabályozzák, lehet és érdemes hozni. Vonatkozhatnak ezek a törvények a hajléktalanság állapotában élőkre is, meg a többiekre is. Tartalmazhatnak e törvények akár korlátozásokat is abban az esetben, ha megvan hozzá a megfelelő infrastrukturális háttér. A megfelelő egészségügyi és szociális védelmi rendszer, mely olyan ajánlatot képes tenni a legelesettebb polgároknak is, amellyel érdemes élni. Pontos, jól körülírt és főként humánus szabályzórendszerre van szükség, ami jogokat és lehetőségeket biztosít, s akkor büntet, ha valaki nem a rossz szagával, ápolatlan külsejével szolgál rá a büntetésre. Azért, mert ronda valaki, a társadalomnak nincsen joga korlátozni a mozgását, a szabadságát. Aki pedig ilyesmit politikai kampányok érdekében követ el, nemcsak rossz városvezető, nem csupán munkáját bűnös nemtörődömséggel végző népképviselő, de mindközönségesen gonosz ember is.

Olyan istentelenül egyszerű ez, hogy' nem megy a fejetekbe, kedves keresztény érzelmű honmentőink: aki elesett, azt fel kell emelni! Azért, hogy neki is s ezáltal nekünk is jobb (kényelmesebb) legyen az életünk. De ti eltapossátok az elesetteket.

Figyelmébe ajánljuk

Népi hentelés

Idővel majd kiderül, hogy valóban létezett-e olyan piaci rés a magyar podcastszcénában, amelyet A bűnös gyülekezet tudott betölteni, vagy ez is olyasmi, ami csak elsőre tűnt jó ötletnek.

A hiány

László Károly, a háborút követően Svájcban letelepedett műgyűjtő, amikor arról kérdezték, miért nem látogat vissza Auschwitzba, azt válaszolta, hogy azért, mert nem szereti a nosztalgiautakat.

Fagin elsápad

Pong Dzsun Ho társadalmi szatírái, Guillermo del Toro árvái, vagy épp Taika Waititi szeretnivalón furcsa szerzetei – mindegy, merre járunk, a kortárs filmben lépten-nyomon Charles Dickens hatásába ütközünk.