2019-ben erre már egy nagy kiállítást is kanyarítottak, az idén pedig külön konferencián elemzik, hogy Orbán Viktor miként szerezte vissza 1989. június 16-án az ország szuverenitását, és döntötte meg a szovjet birodalmat. Alig hét perc alatt! A kormánypárti orgánumok egymással versengve aggatják a jelzőket a hajdani Orbán-beszédre, sorjáznak a „történelmi”, a „sorsfordító”, az „amely megrengette” típusú minősítések.
Mindenekelőtt szögezzük le, hogy – mivel szerkesztőségünk veterán tagozata is részt vett 1956 miniszterelnöke, Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén – Orbán Viktor beszéde erős és hatásos szónoki teljesítmény volt. Az elhangzottakkal szembeni legfőbb kritika akkortájt leginkább az volt, hogy a többi beszéddel ellentétben nem esett szó a megbékélés, a nemzeti egység fontosságáról, meg hogy túl karcos mondatokkal kínálta meg az állampárt jelen lévő tagjait. Ezek a kifogások indokolhatatlanok voltak, például a „nemzeti egység” szajkózását az MSZMP erőltette azokban a hónapokban, így próbálván meglovagolni azt a közérzületet, amely éppen az ő ellenében vált egyre meghatározóbbá. (Ez a jelenség más szereplőkkel 2025-ben is megfigyelhető, de ezt a szálat most elengedjük.) Az csak valamivel később derült ki, hogy Orbán Viktor úgy mondott lényegében előrehozott választási kampánybeszédet a Hősök terén, hogy a felszólalókkal a szervezők abban állapodtak meg, senki ne a saját szervezete vagy pártja érdekeit preferálva tartsa meg a beszédét. Orbán egy kicsit csalt, de ez – akkor – legfeljebb néhány emberben hagyott keserű szájízt.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
