A szerk.

A vezér gyermekkora

A szerk.

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

2019-ben erre már egy nagy kiállítást is kanyarítottak, az idén pedig külön konferencián elemzik, hogy Orbán Viktor miként szerezte vissza 1989. június 16-án az ország szuverenitását, és döntötte meg a szovjet birodalmat. Alig hét perc alatt! A kormánypárti orgánumok egymással versengve aggatják a jelzőket a hajdani Orbán-beszédre, sorjáznak a „történelmi”, a „sorsfordító”, az „amely megrengette” típusú minősítések.

Mindenekelőtt szögezzük le, hogy – mivel szerkesztőségünk veterán tagozata is részt vett 1956 miniszterelnöke, Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén – Orbán Viktor beszéde erős és hatásos szónoki teljesítmény volt. Az elhangzottakkal szembeni legfőbb kritika akkortájt leginkább az volt, hogy a többi beszéddel ellentétben nem esett szó a megbékélés, a nemzeti egység fontosságáról, meg hogy túl karcos mondatokkal kínálta meg az állampárt jelen lévő tagjait. Ezek a kifogások indokolhatatlanok voltak, például a „nemzeti egység” szajkózását az MSZMP erőltette azokban a hónapokban, így próbálván meglovagolni azt a közérzületet, amely éppen az ő ellenében vált egyre meghatározóbbá. (Ez a jelenség más szereplőkkel 2025-ben is megfigyelhető, de ezt a szálat most elengedjük.) Az csak valamivel később derült ki, hogy Orbán Viktor úgy mondott lényegében előrehozott választási kampánybeszédet a Hősök terén, hogy a felszólalókkal a szervezők abban állapodtak meg, senki ne a saját szervezete vagy pártja érdekeit preferálva tartsa meg a beszédét. Orbán egy kicsit csalt, de ez – akkor – legfeljebb néhány emberben hagyott keserű szájízt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.