A szerk.

Megint vinnének egy múzeumot

A szerk.

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

Május közepén, a Múzeumok Majálisa című rendezvényen felkészült, naprakész hazai szakemberek osztották meg e definícióval kapcsolatos nézeteiket – saját (munkahelyi) és/vagy látogatói tapasztalataik alapján. De arra bizonyosan nem tudtak volna választ adni, hogy mi történik ma Magyarországon a múzeumokkal.

A magyar kormány ugyanis rendszert csinál abból, hogy jelentős múzeumokat zárat be Budapesten. Az Iparművészeti Múzeum lassan 15 éve van felújítás miatt zárva, a Természettudományi Múzeum vegetál, régóta vidékre akarják költöztetni. A Hadtörténeti Múzeumot pár éve maga Szalay-Bobrovniczky Kristóf foglalta el, előbb ugyancsak vidéki helyszínt (Székesfehérvár) emlegetve, de mostanában már az épülő budavári Disneyland a favoritja. Legutóbb Lázár János és a Közlekedési Múzeum főszereplésével zajlott efféle pótcselekvés, amelynek nemrégiben úgy lett vége, hogy a száguldó miniszter az egyik fellépésén kikotyogta, hogy a téma lekerült a napirendről.

S máris itt az új műsor, új férfival, a művészetek nagy barátjával, Hankó Balázzsal, aki Gödöllőn jelentette be, hogy a városba hozza a Mezőgazdasági Múzeumot a Városligetből. Noha ez a vízió talán nem annyira abszurd, mint Lázáré volt, aki Debrecentől tíz kilométerre, a puszta közepén akart építkezni, abban biztosak vagyunk, hogy a Mezőgazdasági Múzeum költöztetése nem aktuális: egy év sincs a következő parlamenti választásig, és az államkassza már most üres. Ám mindez láthatóan nem izgatta Hankó Balázst. „Gödöllő ideális hely, közel van Budapesthez, könnyen elérhető és mindenki számára ideális turisztikai célpont is lehet” – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a Vajdahunyad-várba egy olyan, Magyarország történetét bemutató kiállítás kerül, amely a Városliget környékét látogató külföldiek számára „elmondja”, hogy „itt vagyunk mi, magyarok”. Az eseményen Nagy István agrárminiszter is szót kapott, ő arról beszélt, hogy a múzeum jelenlegi helyszíne, a Vajdahunyad-vár a Liget Projekt kezelésébe kerül, és hogy ez milyen jó. A két miniszter után egy régi ismerős, L. Simon László kormányzati mindenes is feltűnt, immár a Mezőgazdasági Múzeum miniszteri biztosaként, és mindenkit igyekezett lenyűgözni: „7200 négyzetmétert meghaladó kiállítói tér, közel 3800 négyzetméteres könyvtárépület, 4000 négyzetméteren raktárak és 1500 négyzetméteren irodák” – sorolta, hozzátéve, hogy az új múzeumot 2029-ben fogják átadni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)