Szegény Szabó doktor ott van összehajtogatva, béklyóba kötve, leragasztott szájjal egy Škoda szűkös kasztnijában, s mint zord cerberus áll őrt előtte a bősz Szentkirályi Alexandra, a Fidesz fővárosi elnöke és országos emberrablója, bukott főpolgármester-jelöltje és harmadik alabárdosa. Látszik rajta, hogy résen van, nem tudunk csak úgy odaseregleni doktor Szabó felmentésére, még közénk vág egy malomkövet. Tereljük el valahogy a figyelmét – vetette fel valaki. Remek ötlet! Legyünk például a magunk szerény eszközeivel egy mini-Pride, látszólag véletlenül vonuljunk arra, s míg Szentkirályi filmre vesz minket, egyikünk a másik oldalról odaoson, és megszabadítja kötelékeitől a jó doktort. Fuss, Szabó, fuss! Eblábolj világtalan világig!
De sajna elbukott ez a pompás éca, prózai okból. Nem kaptunk elég térdig érő fél pár csíkos zoknit a boltban. Hogy csinálunk így Pride-ot?! Nemhogy eleget, de egyet sem, az eladók csak tárogatták a kezüket, sajnálkoztak, és közölték: hiánycikk, mindet kivitték Bécsbe, valami filmforgatásra, pedig ők még csaltak is, szétbontották a rendes pár csíkos zoknikat felekre, a labanc úgy sem nézi, hogy jobbos vagy balos, csak az érdekli, hogy biztosan térdig érjen. Filmtörténeti érdekesség, hogy ennek a bécsi filmnek is Szentkirályi Alexandra volt a főszereplője, még elérhető a tékákban: Botond néni és a bécsi bácsik a címe. Ennyit a filmtörténetről (bár Hollywoodban már 1914-ben is készült ez irányú mozi Holttest a csomagtartóban címmel, s azóta minden évben három), a szabadítási terv mindenesetre kútba esett. Ott néztük lógó orral doktor Szabó mártíromságát, s mardosott bennünket a tehetetlenség. Valaki felvette, hogy mit rinyáltok, libsik, ez a doktor Szabó egy Botond is (meg egy Zsolt is, de ez most mellékszál), Botondnak pedig meg sem kottyant a bizánci nagykapu, elővette a buzogányát, és sutty, már be is szakasztotta, akkor egy sima Škoda-ajtó csak nem fog ki rajta… Különben is, ha előveszi a buzogányát, Szentkirályi azt fogja hinni, hogy a Pride már a spájzban van (jó, akkor a raktérben). De ez sovány vigasznak tűnt.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
