A szerk.

Kaland a Botondok házában

A szerk.

Amikor megláttuk szegény doktor Szabót Szentkirályi Alexandra csomagtartójába gyömöszölve, kifacsart végtagokkal, az első reakciónk, mint minden rendes embernek, a segíteni akarás volt. Szabadítsuk ki doktor Szabót menten! – buzgott fel mindannyiónkban a tettvágy. Igen ám, de hogyan?

Szegény Szabó doktor ott van összehajtogatva, béklyóba kötve, leragasztott szájjal egy Škoda szűkös kasztnijában, s mint zord cerberus áll őrt előtte a bősz Szentkirályi Alexandra, a Fidesz fővárosi elnöke és országos emberrablója, bukott főpolgármester-jelöltje és harmadik alabárdosa. Látszik rajta, hogy résen van, nem tudunk csak úgy odaseregleni doktor Szabó felmentésére, még közénk vág egy malomkövet. Tereljük el valahogy a figyelmét – vetette fel valaki. Remek ötlet! Legyünk például a magunk szerény eszközeivel egy mini-Pride, látszólag véletlenül vonuljunk arra, s míg Szentkirályi filmre vesz minket, egyikünk a másik oldalról odaoson, és megszabadítja kötelékeitől a jó doktort. Fuss, Szabó, fuss! Eblábolj világtalan világig!

De sajna elbukott ez a pompás éca, prózai okból. Nem kaptunk elég térdig érő fél pár csíkos zoknit a boltban. Hogy csinálunk így Pride-ot?! Nemhogy eleget, de egyet sem, az eladók csak tárogatták a kezüket, sajnálkoztak, és közölték: hiánycikk, mindet kivitték Bécsbe, valami filmforgatásra, pedig ők még csaltak is, szétbontották a rendes pár csíkos zoknikat felekre, a labanc úgy sem nézi, hogy jobbos vagy balos, csak az érdekli, hogy biztosan térdig érjen. Filmtörténeti érdekesség, hogy ennek a bécsi filmnek is Szentkirályi Alexandra volt a főszereplője, még elérhető a tékákban: Botond néni és a bécsi bácsik a címe. Ennyit a filmtörténetről (bár Hollywoodban már 1914-ben is készült ez irányú mozi Holttest a csomagtartóban címmel, s azóta minden évben három), a szabadítási terv mindenesetre kútba esett. Ott néztük lógó orral doktor Szabó mártíromságát, s mardosott bennünket a tehetetlenség. Valaki felvette, hogy mit rinyáltok, libsik, ez a doktor Szabó egy Botond is (meg egy Zsolt is, de ez most mellékszál), Botondnak pedig meg sem kottyant a bizánci nagykapu, elővette a buzogányát, és sutty, már be is szakasztotta, akkor egy sima Škoda-ajtó csak nem fog ki rajta… Különben is, ha előveszi a buzogányát, Szentkirályi azt fogja hinni, hogy a Pride már a spájzban van (jó, akkor a raktérben). De ez sovány vigasznak tűnt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.