A szerk.

Aláírta

A szerk.

Sűrű munkanapja volt kedden Áder János államfőnek, amikor azon melegében aláfirkantotta a két nap alatt törvénybe írt reklámadót és az ugyancsak fénysebességgel átírt önkormányzati választási törvényt.

Tegye fel a kezét, aki azt hitte, Áder nem ezt fogja tenni; aki egy percre is bevette, hogy Schmitt Pál után ő olyan köztársasági elnök lesz, aki, amennyire jogköre engedi, a végrehajtói hatalom valódi egyensúlyaként lép fel. Miért is lehetne az, ha egyszer maga Orbán Viktor száműzte Brüsszelig? Pedig már akkor is lehetett tudni, hogy bár Ádernek voltak ellenvetései a Fidesz orbánosításakor, a 2010 utáni rendszer nincs ellenére. Mi az, hogy nincs! Részben ő formálta a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, elvégre ő dolgozta ki a bírók és az ügyek pakolgatására, a független igazságszolgáltatás megrendítésére alkalmas bírósági reformot, és neki köszönhetjük az új választási rendszert is annak minden antidemokratizmusával és sumákságával együtt. De a regisztrációt ő fúrta meg államelnökként! - halljuk az emberarcú fideszizmusban hívők ellenvetését. Nos, Áder valóban az Alkotmánybírósághoz fordult, de óvatos duhaj volt. Az alaptörvény átmeneti rendelkezései című jogi tákolmány egyes rendelkezéseire (amelyek közül az egyik megágyazott volna az előzetes regisztráció intézményének) ugyanis eredetileg nem ő, hanem Szabó Máté ombudsman kért alkotmánybírósági normakontrollt.

Áder már hétfőn aláírta a vitatott törvényeket, de az elnöki hivatal honlapján még kedd délutáni lapzártánk idején sem volt olvasható nyilatkozat, üzenet vagy legalább egy rajz, ami megindokolta volna az államfői döntést. Pedig a budapesti helyhatósági választási rendszer módosításáról számos szakértő és közszereplő, valamint az ellenzéki pártok is egyértelműen kimutatták, miért alkotmányellenes. (Lásd múlt heti, Nem felejtett című cikkünket.) Karácsony Gergely (PM) az Ádernek írt nyílt levelében még segítséget is adott ahhoz, hogy milyen indítványt kellene az AB-hez küldeni. De Áder jogérzékét ez az egész nem zavarja: nem aggasztja sem a választójog egyenlőségének, sem a választás közvetlenségének súlyos és alapvető sérelme; és az sem idegesíti, hogy mindössze néhány hónappal az esedékes választások előtt írták át cimborái a jogszabályt. Végül is a NER-ben az államfő dolga nem az, hogy megakadályozza a miniszterelnököt a jogrend felforgatásában.

Sokan voltak - és talán vannak még ma is -, akik minőségi ugrást láttak a Schmitt-Áder-cserében. A csere tényleg minőségi, amennyiben Schmittről tudtuk, hogy nem más, mint egy ostoba aláírógép, aki egy büdös szót sem ért abból, amit eléje tolnak. Schmitt tökéletesen megelégedett a szereplés, a reprezentáció gyakori lehetőségével, az ünnepélyes átadásokkal, meg persze a kéglivel, az extra nyugdíjjal, ami - tőle tudjuk - jár neki. Áder viszont nem buta. Áder pontosan tudja, hogy miket ír alá. Pontosan tudja, hogy mihez segédkezik.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Csak a nácikat ne!

Egy Magyarországon alig létező mozgalommal harcol újabban Orbán Viktor, miközben a rasszista erőszak nem éri el az ingerküszöbét. A nemzeti terrorlista csak első ránézésre vicces: igen könnyű rákerülni.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.