A szerk.

Álomország

A szerk.

Nincs szomorúbb annál, ha valaki megvalósítja az álmait, pláne, ha mindezt nem csekély késéssel és nem az önerejéből teszi. Magyarország miniszterelnöke nagyot focizott a hétvégén.

Először saját – kiesés ellen küzdő – csapata, a Puskás Akadémia honlapjának adott buzdítónak szánt interjút, ahol a róla készült fénykép alá a következőket írták (az övéi): „klubház, kávé, zónapörkölt” – elsőre érti a fene, másodikra valamiféle összetartozás lidérces képe rajzolódik ki, én is közétek, a kispörköltösök közé tartozom. Ez persze nem igaz. Orbán kispörköltje mellé Mészáros és Tiborcz földeket, szállodákat, kastélyokat, ilyen-olyan nyári lakokat vásárol, immár napi rendszerességgel. S Matolcsy kezében a forint elveszti közpénzjellegét. Orbán e nyilatkozatában azt mondta az állami pénzek kreatív, unortodox felhasználásával összetaózott futballcsapatáról, hogy „a magyarországi klubok rangsorában mi vagyunk az igazi underdogok. A mi klubunk alapja egy akadémia. Nekünk inkább vannak nézőink, mint szurkolóink, és ultráink sincsenek, csak akadémista gyerekeink”. E közlés bármelyik szavának igazságtól mért távolságát valamelyest növeli a tény, hogy a Puskás „Akadémia” első osztályban szereplő játékosállománya a harmadik legdrágábban összevásárolt keret a teljes mezőnyben, s voltak olyan mérkőzéseik is, amelyeken konkrétan egy akadémista sem lépett pályára a Puskás Akadémia színeiben.

S ha már a más pénzén, adott esetben az EU Magyarországnak adott pénzén megvalósított álmoknál tartunk, a sorsdöntő mérkőzés előtt Magyarország miniszterelnöke – hívei szűk körében – átadott egy kisvasutat is, amit a magyar emberek csak másnap „vehettek birtokukba”, amikor a miniszterelnök és hívei már kiörömködték magukat rajta. A kisvasút az akadémia focipályájától tart teljes hat kilométeren át a szomszéd falu arborétumáig, a menetdíj ezer forint. Orbán az avatáson elmondta a Népszabadságnak, hogy régi álma egy kézihajtányon vágtatni a szélben, de sajnos nincsen meg a papírja hozzá (ti. a jármű kezelésére jogosító). De nem adja fel ezen álmát sem; a motoros hajtány meg smafu.

Másnap vagy még aznap sajnos kiesett az akadémia a francba az első osztályból. A bennmaradó csapat játékosai örömükben kis­vasutaz­­tak a pályán a győztes meccs után. A Ferencváros és az Újpest – az év többi napján egymással a tettlegességig kibékíthetetlen – szurkolóinak kis csoportja leutazott Felcsútra, hogy az aréna, a Pancho Aréna előtt kórusban elskandálják, hogy „NB II – Nyugati csoport, Nyugati Csoport”, meg azt, hogy „elveszíti közpénzjellegét, közpénzjellegét”, meg arról is még valamit, hogy kiesett a buzi Felcsút.

Magyarország miniszterelnöke közvetlenül ezután a kifejezetten a számára felújított és háromszor átadott Várkert Bazárban, Budapesten megnyitotta az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) közgyűlését, ahol elmondta, hogy „napjainkban példátlan összefogás van Magyarországon, hogy a sport és a futball ismét lábra kapjon”. E közlés igazságtól mért távolságához meg az ad hozzá valamicskét, hogy a magyar labdarúgó-bajnokság átlagos nézőszáma napjainkban kétezervalamennyi. Magyarország leszarja tehát a focit, még a körülötte milliárdokért keltett mesterséges hisztéria dacára is. Pedig Orbán közlése szerint „a nagy múltú magyar klubok olyan stadionokhoz jutnak, amelyekben méltó módon fogadhatják Európa legjobb csapatait is”.

A megnyitó másnapján Magyarország miniszterelnöke az ország házában fogadta a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) új elnökét. Hogy miről tárgyaltak, az sajnos nem szivárgott ki, titok.

Titok, titok, de könnyen kitalálható: néhány megvalósításra váró álom kerülhetett szóba. Meg egy másik Magyarország, egy másik magyar labdarúgó-válogatott, ahol egy ügyes középpályás irányítja a játékot, s meg sem állunk a világbajnoki címig. S királyok, elnökök gratulálnak ennek a remek játékosnak, s a közönség Pelével, Messivel és a többi nagysággal együtt emlegeti a nevét. A közös fotók már el is készültek, lassan a diagnózist is fel kellene állítani.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.