A szerk.

Álruhában

A szerk.

Lapzártánkkor a Mazsihisz Orbán Viktornak, az Igen Tisztelt Miniszterelnök Úrnak írott levelére még nem kapott választ, de arra tippelnénk, hogy az Igen Tisztelt nem fogja aggályaikat tekintetbe venni.

Annak dacára sem, hogy a levél annyira békülékeny hangot üt meg, hogy a megütés szó itt, ebben a mondatban is illetlennek hat, hiszen e levél például egyáltalán nem említi, hogy a Mazsihisz esetleg nem venne részt a holokauszt-emlékév rendezvényeiben. (Igaz, erre a Mazsihisz-közgyűlés vasárnapi határozata szilárd támpontot ad.) Ellenben két javaslattal is előáll a sikeres együttműködés reményében. Az egyik: a Sorsok Háza néven elhíresült projekt helyett a kormány inkább a Rumbach Sebestyén utcai lepukkant zsinagógát építse át a zsidó-magyar együttélést bemutató központtá, a másik pedig, hogy a Szabadság téri náci megszállási emlékműről folytasson további párbeszédet.

Pár oldallal odébb színről színre, pontosan beszámolunk arról, hogyan állt elő ez a hülye helyzet: mely leginkább Karinthy Szeretem az állatot című halhatatlan elbeszélésére emlékeztet, melyben az elbeszélő annyira, de annyira szeretné megsimogatni és szeretni és kényeztetni a nyuszikát, hogy a végén kénytelen a falhoz csapni és szétloccsantani a fejét, csak azért, mert a nyuszika egyáltalán nem szeretné, ha simogatnák és kényeztetnék. Azon viszont - és bárcsak tehetnénk! - nagyon meglepődnénk, ha Orbán Viktor akár a levél, akár a közgyűlési határozat bármelyik kívánságát - az összesen háromból - teljesítené. Mégpedig három okból. Először is mert Orbán Viktor nem aranyhal sem az MTK-drukkerek, sem más pecabotján. Másodszor azért, mert a Sorsok Házának építése elkezdődött, pár száz millióért már ástak oda egy gödröt, és egy gödör elég egy városban. Harmadszor pedig: nem azért tetszett meg Orbán Viktornak az a szép szobor, hogy most hirtelen ne tetsszen. Annak pedig, hogy miért tetszett meg neki, ugyancsak három oka van.

Az egyik az lehet, hogy ezt ő tényleg így gondolja, hogy az emlékmű "Gábriel arkangyala" tényleg a II. világháború "összes áldozatát" megjeleníti. (Ha például lenne rajta egy héber nyelvű felirat is...?) A második ok az, hogy egy francokat gondolja így: úgy gondolja, ezerszer megírtuk, mert ő ezt írta és mondta számtalanszor, a "zsidók" (ti. akiket ő zsidónak nevez, hetedíziglen, csakis és kizárólag azért, mert zsidónak nevezték őket azok, akik kiirtották őket, és azért nevezték őket zsidónak, hogy kiirthassák őket) nem magyarok, ők nem a nemzet; és az, ami velük történt, lehet, rettenetes, de a nemzetet semmilyen módon nem érinti. (A héber felirat ezért nem játszhat: az lenne a legnagyobb hazugság az emlékművön.) A harmadik pedig az lehet, hogy választási kampány van, s ugyan ez a kampány remekül lezajlott volna az emlékmű nélkül is, és Orbánnak eredetileg egyáltalán nem volt szüksége rá ahhoz, hogy a Jobbiktól maga felé mozdítson jelentősebb tömegeket, most már más a helyzet. Ha mindezek után meghátrál a "zsidók" előtt, a Fidesz és a Jobbik közti szürke zónában előállhat némi mozgás: a rossz irányba. Márpedig a Jobbik és a Fidesz meccse még jelen körülmények között sem tét nélküli. Márpedig a Fidesz által elveszíthető antiszemita magyar szavazó, mint a definíciójából is adódik, magyar és szavaz, akik meg külföldi újságokba mindenféle piszkosságokat fognak Orbánról a szobor miatt írni, külföldiek és nem szavaznak - ha választani kell közülük, Orbán választása nem is lehet kérdés.

Amúgy meg: ki miatt került Orbán ilyen szorult helyzetbe? Ki is provokálja itt az antiszemitizmust? Segítsünk?

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.