A szerk.

Álruhában

A szerk.

Lapzártánkkor a Mazsihisz Orbán Viktornak, az Igen Tisztelt Miniszterelnök Úrnak írott levelére még nem kapott választ, de arra tippelnénk, hogy az Igen Tisztelt nem fogja aggályaikat tekintetbe venni.

Annak dacára sem, hogy a levél annyira békülékeny hangot üt meg, hogy a megütés szó itt, ebben a mondatban is illetlennek hat, hiszen e levél például egyáltalán nem említi, hogy a Mazsihisz esetleg nem venne részt a holokauszt-emlékév rendezvényeiben. (Igaz, erre a Mazsihisz-közgyűlés vasárnapi határozata szilárd támpontot ad.) Ellenben két javaslattal is előáll a sikeres együttműködés reményében. Az egyik: a Sorsok Háza néven elhíresült projekt helyett a kormány inkább a Rumbach Sebestyén utcai lepukkant zsinagógát építse át a zsidó-magyar együttélést bemutató központtá, a másik pedig, hogy a Szabadság téri náci megszállási emlékműről folytasson további párbeszédet.

Pár oldallal odébb színről színre, pontosan beszámolunk arról, hogyan állt elő ez a hülye helyzet: mely leginkább Karinthy Szeretem az állatot című halhatatlan elbeszélésére emlékeztet, melyben az elbeszélő annyira, de annyira szeretné megsimogatni és szeretni és kényeztetni a nyuszikát, hogy a végén kénytelen a falhoz csapni és szétloccsantani a fejét, csak azért, mert a nyuszika egyáltalán nem szeretné, ha simogatnák és kényeztetnék. Azon viszont - és bárcsak tehetnénk! - nagyon meglepődnénk, ha Orbán Viktor akár a levél, akár a közgyűlési határozat bármelyik kívánságát - az összesen háromból - teljesítené. Mégpedig három okból. Először is mert Orbán Viktor nem aranyhal sem az MTK-drukkerek, sem más pecabotján. Másodszor azért, mert a Sorsok Házának építése elkezdődött, pár száz millióért már ástak oda egy gödröt, és egy gödör elég egy városban. Harmadszor pedig: nem azért tetszett meg Orbán Viktornak az a szép szobor, hogy most hirtelen ne tetsszen. Annak pedig, hogy miért tetszett meg neki, ugyancsak három oka van.

Az egyik az lehet, hogy ezt ő tényleg így gondolja, hogy az emlékmű "Gábriel arkangyala" tényleg a II. világháború "összes áldozatát" megjeleníti. (Ha például lenne rajta egy héber nyelvű felirat is...?) A második ok az, hogy egy francokat gondolja így: úgy gondolja, ezerszer megírtuk, mert ő ezt írta és mondta számtalanszor, a "zsidók" (ti. akiket ő zsidónak nevez, hetedíziglen, csakis és kizárólag azért, mert zsidónak nevezték őket azok, akik kiirtották őket, és azért nevezték őket zsidónak, hogy kiirthassák őket) nem magyarok, ők nem a nemzet; és az, ami velük történt, lehet, rettenetes, de a nemzetet semmilyen módon nem érinti. (A héber felirat ezért nem játszhat: az lenne a legnagyobb hazugság az emlékművön.) A harmadik pedig az lehet, hogy választási kampány van, s ugyan ez a kampány remekül lezajlott volna az emlékmű nélkül is, és Orbánnak eredetileg egyáltalán nem volt szüksége rá ahhoz, hogy a Jobbiktól maga felé mozdítson jelentősebb tömegeket, most már más a helyzet. Ha mindezek után meghátrál a "zsidók" előtt, a Fidesz és a Jobbik közti szürke zónában előállhat némi mozgás: a rossz irányba. Márpedig a Jobbik és a Fidesz meccse még jelen körülmények között sem tét nélküli. Márpedig a Fidesz által elveszíthető antiszemita magyar szavazó, mint a definíciójából is adódik, magyar és szavaz, akik meg külföldi újságokba mindenféle piszkosságokat fognak Orbánról a szobor miatt írni, külföldiek és nem szavaznak - ha választani kell közülük, Orbán választása nem is lehet kérdés.

Amúgy meg: ki miatt került Orbán ilyen szorult helyzetbe? Ki is provokálja itt az antiszemitizmust? Segítsünk?

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.