A szerk.

Az utolsó trükk

A szerk.

Távol álljon tőlünk, hogy a szerk. belterjes dolgaival nyomasszuk az olvasót, de jelen felszólamlásunk okán megosztanánk önökkel egy évente minimum háromszor visszatérő dilemmánkat.

Jelesül: foglalkozzunk-e az orbáni évértékelővel, majd nyáron és ősszel a menetrendszerű tusványosi és kötcsei tézisekkel? Amikor a miniszterelnök beszédeit egyre inkább az intellektuális űr töltötte ki, és a tartalom rovására a forma lett a meghatározó, vagyis a pater patriae szerepébe ragadt ún. államférfi joviális, bölcsködő, népi vagy annak gondolt szentenciákkal teletűzdelt monológja – amelyet az első az egyenlők között illúziójának fenntartásáért minduntalan „beszélgetésnek” meg „eszmecserének” nevezett –, akkor e változás rögzítése még érdekesnek tűnt. Ma már azonban semmi sportértéke nincs a miniszterelnöki szófolyamok gondolattalanságáról értekezni – mely szófolyamok időtartama ráadásul a mondanivaló kiüresedésével fordított arányban egyre csak nő és nő.

Egyetlen szempontból vizsgáljuk a hétvégi kötcsei beszédet; egy olyan jellegzetességet rögzítve, amely történelmi tanulmányaink és újságírói tapasztalataink szerint csalhatatlanul jelzi azt, ha egy politikus vagy egy politikai rendszer leszálló ágba kerül. (Mondjuk ezt annak ellenére is, hogy a jövő évi választásokat jelen állás szerint abszolút kétesélyesnek tartjuk.)

Az intellektuálisan még vitális, a hatalmat megszerezni akaró Orbán Viktor a fennálló körülmények elemzése alapján alakította mindenkori stratégiáját és az ehhez leginkább passzoló taktikát. Jó ideje azonban már nem erről van szó: politikai megnyilatkozásaiban a külvilág történései csupán az ő igazának megannyi illusztrációja. A tényleges és a vágyott valóság közti gyakori szakadékot pedig nyelvi hókuszpókuszokkal igyekszik áthidalni: ennek a szómágiának a legjellemzőbb terméke a gyakran hangoztatott „Orbán Viktornak nem igaza van, hanem igaza lesz” formula. Nem arról van szó tehát, hogy minden, amiről beszél, nettó hülyeség lenne. Nem egy találó megfigyelést tartalmaznak e megszólalásai (Kötcsén is), ám ezek is gellert kapnak a miatt az orbáni teleológia miatt, amelyben minden egyfelé mutat. Mégpedig Orbán Viktor axiómái felé; pontosabban afelé, hogy előbb-utóbb kiderül, Orbán alapigazságokat nyilatkoztat ki mindenkor.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.

Ilyen tényleg nincs Európában

„És jelentem, hogy szeptember elsején be lehet menni a bankba és föl lehet venni a 3 százalékos otthonteremtési hitelt, családi állapottól, lakhelytől függetlenül, és a legfiatalabbak is tulajdonosok lesznek a saját otthonukban. Én nem tudom, hogy ez lelkesítő cél-e bárkinek, de azt biztosan mondhatom, hogy sehol Európában olyan nincs, hogy te barátom, eléred a 18 éves kort, és ha úgy döntesz, hogy saját otthonban akarsz lakni, akkor az lehetséges.”

Egy új világrend ajánlata

A Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) szeptember elején látványosan kibővített tanácskozást tartott Tiencsinben, közvetlenül ezután Kína erődemonstrációs seregszemlét, élőben közvetített PR-akciót rendezett Pekingben, úgymond, a II. világháború végére emlékezve.

Jobb a füst

Némileg megakadni látszik a közúti közlekedés még néhány éve is elkerülhetetlennek vélt villamosítása. A fejlemények komolyan érinthetik a Magyarországra (is) települt gyártók helyzetét.

Mímelt rendteremtés

A miskolci önkormányzat vagyonvédelemre szakosodott cége az ötéves ciklus végéig keretmegállapodást kötött egyebek közt járatkísérői feladatok ellátására egy Fideszhez – de legalábbis Tállai Andráshoz – közeli kft.-vel. A járatseriffenként havi bruttó egymillió forintba kerülő szolgáltatást az önkormányzat házon belül is megoldhatta volna – feleennyiért.