Az ember, aki ott se volt

A szerk.

A Fővárosi Bíróság első fokon felmentette a háborús bűnökkel vádolt Képíró Sándor századost, aki az 1942. januári újvidéki tömeggyilkosság során a kivégzendő szerb és zsidó civil lakosok előállításáért felelős csendőrjárőrök egyik parancsnoka volt. Lapzártánkkor, a két napig tartó ítélethirdetés kellős közepén ennél alig tudunk valamivel többet - s az ítélet kimerítő értékelése előtt tanácsos annak leírt szövegét is megvárni. Ám az már most jól látszik, hogy a bírói mérlegelés minden egyes vitatott ponton a vádlott javára billent.

A Fővárosi Bíróság első fokon felmentette a háborús bűnökkel vádolt Képíró Sándor századost, aki az 1942. januári újvidéki tömeggyilkosság során a kivégzendő szerb és zsidó civil lakosok előállításáért felelős csendőrjárőrök egyik parancsnoka volt. Lapzártánkkor, a két napig tartó ítélethirdetés kellős közepén ennél alig tudunk valamivel többet - s az ítélet kimerítő értékelése előtt tanácsos annak leírt szövegét is megvárni. Ám az már most jól látszik, hogy a bírói mérlegelés minden egyes vitatott ponton a vádlott javára billent.

A vádhatóság bizonyítékként Képíró 1943-44-es perének anyagait terjesztette be, valamint egy 1948-as népbírósági vallomást. (A perről lásd: A leúszó szemét, 2009. október 29., és Megyünk a halacskákhoz, 2011. június 23.) E dokumentumokból, valamint egy új tanú vallomása alapján az ügyész azt állapította meg, hogy a közvetlenül Képíró parancsnoksága alá tartozó csendőrök bizonyíthatóan elkövettek négy "indokolatlan" gyilkosságot; illetve hogy Képíró aktívan és a következmények teljes tudatában részt vett körülbelül 30 foglyul ejtett civil diszponálásában az újvidéki Duna-partra: ez volt a kivégzések helyszíne. Képíró tehát saját kezűleg nem gyilkolt, de közreműködött a gyilkolásban, és pontosan tudta is, hogy ezt teszi; a parancsnoki láncolatban elfoglalt helye miatt ezért súlyos felelősség terheli. Ha netán csak bűnsegédként is, de háborús bűnt követett el.

A bíróság viszont nem látta bizonyítottnak, hogy a vádlott a fenti eseményekben azt a szerepet játszotta, amit a vádirat a terhére ró; miként azt sem, hogy Képíró tudott volna arról, hogy a "razzia" során "ellenőrzésre" "előállított" szerb és zsidó származású civileket nagy számban mindenféle "ellenőrzés" nélkül kivégzik; hogy az akció célja a korabeli szóhasználattal a "megtorlás", valójában a tömeggyilkosság volt. A bíró az 1943-44-es per anyagait éppúgy diszkvalifikálta, mint azt az 1948-as népbírósági iratot, amelyben Képíró egy beosztottja tesz súlyosan terhelő vallomást a századosra; az utóbbit azért, mert az úgymond koncepciós eljárásban és kényszer alatt született. Pontosabban: azért, mert a vád nem tudta cáfolni az ezt alátámasztó szakértői véleményt, s így bizonyítani azt, hogy a vallomás nem kényszer alatt született.

Ez így egy kicsit sok a jóból, legalábbis - hangsúlyozzuk még egyszer - első ránézésre. Még akkor is, ha tudjuk, hogy a népbíróságok számos mozzanatukban nem feleltek meg a tisztességes eljárás normáinak - de arról eddig nem volt szó, hogy az ezen eljárások során feltárt minden tényt automatikusan hamisnak kéne tekintenünk. Továbbá: a háborús bűnperek vádlottjai szinte minden esetben azzal védekeznek, hogy nem tudták, milyen akcióban vesznek részt, hogy egységük épp tömeggyilkosságban működik közre. Valóban: a bűnös szándék bizonyítása minden ilyen per legnehezebb mozzanata. Írásba ritkán adnak ilyen parancsot - hacsak a vádlott nem vallja be maga, honnan tudjuk minden ésszerű kétséget kizáróan, hogy tudta? Épp ezért ilyenkor megnő a közvetett bizonyítékok, valamint a körülmények teljes körű mérlegelésének súlya. (Hogy nagyon messzire ne menjünk, Radislav Krstic perében az egyik fő bizonyíték a felügyelete alá tartozó nehézgépjárművek menetlevelei voltak: e gépeket használták a holttestek elföldeléséhez, s így ítélték el a tábornokot a srebrenicai népirtásban való bűnrészességért.) De a Képíró-ítélet mégiscsak azt állítja, hogy Képíró nem tudott arról, mi zajlik valójában 1942. január 20-a és 23-a között Újvidéken. Hogy épp ezreket ölnek meg annak a karhatalmi alakulatnak az aktív közreműködésével, amelynek ő is középszintű parancsnoka volt.

Azt, hogy a Fővárosi Bíróságot politikai, netán ideológiai, "nemzetféltő" motivációk vezették volna, hogy valamiféle jogon kívüli elköteleződés, a védhetetlen múlt védelmének a szándéka játszott itt közre, eszünk ágában sincs feltételezni. Különösen nem vetítenénk ki ezt az egész magyar államra - még akkor sem, ha ez az ítélet annak a nevében született. Annál kevésbé, mert az ügyészség alapos és jó munkát végzett. De hiába volt valójában kis hal Képíró - akár csak a jóval a II. világháború vége után perbe fogott háborús bűnösökhöz, Maurice Paponhoz, Paul Touvier-hez, Dinko Sakichoz vagy John Demjanjukhoz képest -, s hiába, hogy az újvidéki vérengzés főbűnösei már rég elnyerték büntetésüket, és a "hideg napokról" a történettudomány már feltárt szinte minden feltárhatót, ez a per mégiscsak túlmutat önmagán. A hibás ítélet becsületbe vág, s mindannyiunk méltóságát teszi kockára.

Most épp ott tartunk, hogy Képíró bár ott volt, mégsem volt ott; s hogy az, ami már két perben - két, egymással halálos ellentétben álló rezsim két perében - bizonyítást nyert, mégsem igaz.

Nagyon kell igyekeznie a másodfoknak, hogy ezt a történetet, Képíró Sándor ártatlanságának történetét hihetővé tegye.

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.