A szerk.

Beomlasztva

A szerk.

Hétfőn feleskették a második hivatali ciklusát kezdő köztársasági elnököt. E nagyszerű alkalomból Szél Bernadett egy emléklapot adott át az ünnepeltnek, amelyre előző ciklusa tán legcinikusabb mondását vezették fel: „A népszavazáshoz való jog alkotmányos alapjog, egyik legfontosabb alkotmányos alapjogunk.”

Ha bárkinek bármi kétsége lett volna afelől, hogy Áder ezt a beköpését tavaly októberben mennyire gondolta komolyan, annak már másnap, kedden megérkezett a válasz a Nemzeti Választási Bizottságtól nyomdafestéket nem tűrően közérthető formában. Az NVB ugyanis a Momentum Mozgalom hat népszavazási kérdésének – számos esetben nevetséges indoklással alátámasztott – lesöprésével felelt.

Nehogy már egyszerre több kérdéssel tessenek zaklatni itten minket, mert az ilyesmi „kvázi nyereményjátékká degradálja” a népszavazás oly szent és magasztos intézményét. Persze, senki nem akadt a bizottságban, aki azt mondta volna választott tagtársának, bizonyos Tótánénak, hogy ezt azért mégsem kellett volna mondania; ehelyett azon törték magukat, hogy milyen változatos fordulatokkal dobják ki a pártkezdemény összes, adott esetben a CEU ellehetetlenítését megakadályozni hivatott kérdését, mint ahogy pár nappal korábban azon két kérdésükkel is tették, amelyek Orbán és Gyurcsány kizeccölését szorgalmazták a kormányfői jelöltség lehetőségéből.

S ahogy tették azt eleddig az LMP összes paksi atomerőműre vagy éppenséggel a Városliget beépíthetőségére vonatkozó kérdésével is. Vagy az utóbbi időben bármi mással is. A vasárnapi boltzárlatra és az olimpiarendezésre vonatkozó, végül meg nem valósult, ám az NVB akadályán csak-csak átevickélő kezdeményezések óta egyedül Vágó Gábor valahai LMP-s képviselő városligeti zöldfelületekről szóló kérdése jutott át az NVB-n – de az is csak azért, hogy a következő körben, a bíróság előtt elvérezzen.

Biztos véletlenül alakul ez mindig így, vagy még inkább azért, mert a beterjesztő pártok, egyesületek, magánszemélyek, akárkik, mind egytől egyig sík hülyék, ezért aztán egy csomó törvénytelen, alkotmányellenes, „ellentmondásos helyzetet teremtő”, még véletlenül sem egyértelmű, egyeseket mások kárára előnybe hozó kérdéssel zaklatták az amúgy is zaklatott választási bizottságot. Hiába dolgoztak szakértői csoportok, jogásztruppok a kérdések kidolgozásán, a bizottság mindről kiderítette s bebizonyította, hogy nem értenek ahhoz, amit csinálnak. A bizottság nem rés, hanem bástya, az nem ereszt sehol.

Meglehet, vaknak kell lenni ahhoz, hogy ne lássuk: Magyarországon az a kiszólás, miszerint „a népszavazáshoz való jog alkotmányos alapjog, egyik legfontosabb alkotmányos alapjogunk”, semmi több, csak kínos hazugság. Valójában a demokrácia e különben is elég szűk keresztmetszetű járatát legkésőbb az olimpiai népszavazás 266 151 aláírása láttán egyszerűen beomlasztották; még szép, hogy nem a választási bizottság, az csupán napi rendszerességgel csinál bohócot saját magából és a demokráciából mindennek szoros következményeként. Kimondani is felesleges: a népszavazást az szüntette meg, aki tavaly elbukta a hatalmi szóval kiírt sajátját, idén pedig behúzott füllel-farokkal elpucolt a két utolsó elől.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.