A szerk.

Beomlasztva

A szerk.

Hétfőn feleskették a második hivatali ciklusát kezdő köztársasági elnököt. E nagyszerű alkalomból Szél Bernadett egy emléklapot adott át az ünnepeltnek, amelyre előző ciklusa tán legcinikusabb mondását vezették fel: „A népszavazáshoz való jog alkotmányos alapjog, egyik legfontosabb alkotmányos alapjogunk.”

Ha bárkinek bármi kétsége lett volna afelől, hogy Áder ezt a beköpését tavaly októberben mennyire gondolta komolyan, annak már másnap, kedden megérkezett a válasz a Nemzeti Választási Bizottságtól nyomdafestéket nem tűrően közérthető formában. Az NVB ugyanis a Momentum Mozgalom hat népszavazási kérdésének – számos esetben nevetséges indoklással alátámasztott – lesöprésével felelt.

Nehogy már egyszerre több kérdéssel tessenek zaklatni itten minket, mert az ilyesmi „kvázi nyereményjátékká degradálja” a népszavazás oly szent és magasztos intézményét. Persze, senki nem akadt a bizottságban, aki azt mondta volna választott tagtársának, bizonyos Tótánénak, hogy ezt azért mégsem kellett volna mondania; ehelyett azon törték magukat, hogy milyen változatos fordulatokkal dobják ki a pártkezdemény összes, adott esetben a CEU ellehetetlenítését megakadályozni hivatott kérdését, mint ahogy pár nappal korábban azon két kérdésükkel is tették, amelyek Orbán és Gyurcsány kizeccölését szorgalmazták a kormányfői jelöltség lehetőségéből.

S ahogy tették azt eleddig az LMP összes paksi atomerőműre vagy éppenséggel a Városliget beépíthetőségére vonatkozó kérdésével is. Vagy az utóbbi időben bármi mással is. A vasárnapi boltzárlatra és az olimpiarendezésre vonatkozó, végül meg nem valósult, ám az NVB akadályán csak-csak átevickélő kezdeményezések óta egyedül Vágó Gábor valahai LMP-s képviselő városligeti zöldfelületekről szóló kérdése jutott át az NVB-n – de az is csak azért, hogy a következő körben, a bíróság előtt elvérezzen.

Biztos véletlenül alakul ez mindig így, vagy még inkább azért, mert a beterjesztő pártok, egyesületek, magánszemélyek, akárkik, mind egytől egyig sík hülyék, ezért aztán egy csomó törvénytelen, alkotmányellenes, „ellentmondásos helyzetet teremtő”, még véletlenül sem egyértelmű, egyeseket mások kárára előnybe hozó kérdéssel zaklatták az amúgy is zaklatott választási bizottságot. Hiába dolgoztak szakértői csoportok, jogásztruppok a kérdések kidolgozásán, a bizottság mindről kiderítette s bebizonyította, hogy nem értenek ahhoz, amit csinálnak. A bizottság nem rés, hanem bástya, az nem ereszt sehol.

Meglehet, vaknak kell lenni ahhoz, hogy ne lássuk: Magyarországon az a kiszólás, miszerint „a népszavazáshoz való jog alkotmányos alapjog, egyik legfontosabb alkotmányos alapjogunk”, semmi több, csak kínos hazugság. Valójában a demokrácia e különben is elég szűk keresztmetszetű járatát legkésőbb az olimpiai népszavazás 266 151 aláírása láttán egyszerűen beomlasztották; még szép, hogy nem a választási bizottság, az csupán napi rendszerességgel csinál bohócot saját magából és a demokráciából mindennek szoros következményeként. Kimondani is felesleges: a népszavazást az szüntette meg, aki tavaly elbukta a hatalmi szóval kiírt sajátját, idén pedig behúzott füllel-farokkal elpucolt a két utolsó elől.

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Gyengül a fideszes elkötelezettség a roma politikusoknál

A roma önkormányzat elnöke Tusnádfürdőn még kritizálta a kormány politikáját, néhány héttel később viszont bejelentette, hogy 2026-ban nem követik el a négy évvel korábbi hibát, biztosan lesz nemzetiségi listájuk, s az így bejutó képviselő a parlamentben a Fideszt fogja támogatni. Mindeközben alakul egy tiszás roma közösség is.