Csak a halott indián

Épp lapzártánk idején érkezett a hír, hogy a 92,9-es rádiófrekvenciára benyújtott, és formai okokból elmeszelt két pályázat gazdája közül immár a második – Bíró Balázs, finoman szólva is NER-közeli ügyvéd nevével fémjelzett LBK Médiaszolgáltató 2020 Kft. – is visszavonta a kizárás elleni fellebbezését, amitől már újra is indult a pályázat, immár csupán egy résztvevővel, amely pedig nem más, mint a Klubrádió.

Dobpergés, fanfárok, bevonulózene: az ekkor már két napja elhallgattatott (az internetre száműzött) adó előtt megnyílt az újbóli lehetőség, hogy dolgai kedvező alakulása, hiánypótlásának akceptálása, pályázatának formai és tartalmi elfogadása, s a többi, s a többi után visszatérjen az éterbe. Sorsa ismét a nagy hatalmú, de főként szőröstül-bőröstül fideszes Médiatanács kezében van, amely nagy bölcsességében dönthet akár úgy is, hogy hadd szóljon. A lényeg éppen e nagy bölcsességben van, mely bölcsességet ismeri mindenki közelről, tudjuk a nevét, tudjuk, hogy melyik faluból jött, tudjuk, hogy mi a kedves hobbija, hogy ki hurcolja utána az erszényét, tudjuk, hogy melyik vakcinában bízik. Amilyen rosszhiszeműek vagyunk, az a feltételezés sem esik nehezünkre, hogy ez a nagy bölcsesség világította meg – két nappal az esemény után – Bíró Balázs elméjét is, aki a nagy fless után üstöllést vissza is vonta a visszavonandót.

De ez ne tévesszen meg senkit. Kedden leg­alábbis nem szól még a Klubrádió, reggel nem került a standokra a Népszabadság mai száma, s az index.hu-ra kattintva is ugyanaz a NER-es vicclap jön fel, ami már hónapok óta. Abban is bizonyosak lehetünk, hogy bármekkorát is mordult most Amerika vagy történt is bármi, ami megvilágosította Bíró Balázst, s esetleg majd kihat a Médiatanács döntéseire is, a mondott bölcsesség természetét aligha változtatta meg gyökeresen, jobbára semennyire sem.