A szerk.

Csak a halott indián

A szerk.

Épp lapzártánk idején érkezett a hír, hogy a 92,9-es rádiófrekvenciára benyújtott, és formai okokból elmeszelt két pályázat gazdája közül immár a második – Bíró Balázs, finoman szólva is NER-közeli ügyvéd nevével fémjelzett LBK Médiaszolgáltató 2020 Kft. – is visszavonta a kizárás elleni fellebbezését, amitől már újra is indult a pályázat, immár csupán egy résztvevővel, amely pedig nem más, mint a Klubrádió.

Dobpergés, fanfárok, bevonulózene: az ekkor már két napja elhallgattatott (az internetre száműzött) adó előtt megnyílt az újbóli lehetőség, hogy dolgai kedvező alakulása, hiánypótlásának akceptálása, pályázatának formai és tartalmi elfogadása, s a többi, s a többi után visszatérjen az éterbe. Sorsa ismét a nagy hatalmú, de főként szőröstül-bőröstül fideszes Médiatanács kezében van, amely nagy bölcsességében dönthet akár úgy is, hogy hadd szóljon. A lényeg éppen e nagy bölcsességben van, mely bölcsességet ismeri mindenki közelről, tudjuk a nevét, tudjuk, hogy melyik faluból jött, tudjuk, hogy mi a kedves hobbija, hogy ki hurcolja utána az erszényét, tudjuk, hogy melyik vakcinában bízik. Amilyen rosszhiszeműek vagyunk, az a feltételezés sem esik nehezünkre, hogy ez a nagy bölcsesség világította meg – két nappal az esemény után – Bíró Balázs elméjét is, aki a nagy fless után üstöllést vissza is vonta a visszavonandót.

De ez ne tévesszen meg senkit. Kedden leg­alábbis nem szól még a Klubrádió, reggel nem került a standokra a Népszabadság mai száma, s az index.hu-ra kattintva is ugyanaz a NER-es vicclap jön fel, ami már hónapok óta. Abban is bizonyosak lehetünk, hogy bármekkorát is mordult most Amerika vagy történt is bármi, ami megvilágosította Bíró Balázst, s esetleg majd kihat a Médiatanács döntéseire is, a mondott bölcsesség természetét aligha változtatta meg gyökeresen, jobbára semennyire sem.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.