A szerk.

Csak a halott indián

  • A szerk.
  • 2021.02.17 21:00

A szerk.

Épp lapzártánk idején érkezett a hír, hogy a 92,9-es rádiófrekvenciára benyújtott, és formai okokból elmeszelt két pályázat gazdája közül immár a második – Bíró Balázs, finoman szólva is NER-közeli ügyvéd nevével fémjelzett LBK Médiaszolgáltató 2020 Kft. – is visszavonta a kizárás elleni fellebbezését, amitől már újra is indult a pályázat, immár csupán egy résztvevővel, amely pedig nem más, mint a Klubrádió.

Dobpergés, fanfárok, bevonulózene: az ekkor már két napja elhallgattatott (az internetre száműzött) adó előtt megnyílt az újbóli lehetőség, hogy dolgai kedvező alakulása, hiánypótlásának akceptálása, pályázatának formai és tartalmi elfogadása, s a többi, s a többi után visszatérjen az éterbe. Sorsa ismét a nagy hatalmú, de főként szőröstül-bőröstül fideszes Médiatanács kezében van, amely nagy bölcsességében dönthet akár úgy is, hogy hadd szóljon. A lényeg éppen e nagy bölcsességben van, mely bölcsességet ismeri mindenki közelről, tudjuk a nevét, tudjuk, hogy melyik faluból jött, tudjuk, hogy mi a kedves hobbija, hogy ki hurcolja utána az erszényét, tudjuk, hogy melyik vakcinában bízik. Amilyen rosszhiszeműek vagyunk, az a feltételezés sem esik nehezünkre, hogy ez a nagy bölcsesség világította meg – két nappal az esemény után – Bíró Balázs elméjét is, aki a nagy fless után üstöllést vissza is vonta a visszavonandót.

De ez ne tévesszen meg senkit. Kedden leg­alábbis nem szól még a Klubrádió, reggel nem került a standokra a Népszabadság mai száma, s az index.hu-ra kattintva is ugyanaz a NER-es vicclap jön fel, ami már hónapok óta. Abban is bizonyosak lehetünk, hogy bármekkorát is mordult most Amerika vagy történt is bármi, ami megvilágosította Bíró Balázst, s esetleg majd kihat a Médiatanács döntéseire is, a mondott bölcsesség természetét aligha változtatta meg gyökeresen, jobbára semennyire sem.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!

Neked ajánljuk

Szécsi Noémi: Nem és nem

  • Szécsi Noémi

Erős szíve legyen annak, aki kicsavarja az olvasó tömegek kezéből a Jókaijukat. Ez egy szent kötelék, elszakíthatatlan.

Gépre kötve

Magyar közéleti influenszer nem robbantott nagyobbat az elmúlt időszakban, mint Gulyás Márton a Partizán elindításával. De itt rögtön tisztáznunk kellene, hogy mi is pontosan az a felület, ahol a Partizán működik.

Határkeresők

Leszbikus anyák, bocsánatot kérő gyilkosok, a mennyországba beszívva-bemargaritázva igyekvő floridai nyugdíjasok. Megnéztünk pár filmet az idei BIDF programjából.

A sötétség oldalvizein

  • Bacsadi Zsófia

Sokáig úgy tűnhetett, hogy a holokauszt marad a zsidókról zsidók által mesélt történetek sarokköve, a meghatározó trauma, amely évtizedek múltán is formálja az elbeszélést és a népirtás után született generációk identitását.

Lawrence Ferlinghetti (1919–2021)

  • Kálmán C. György

Nyilván vannak néhányan, szerencsések, akik személyesen is ismerték, magyarok is. Biztosan csupa jó emlékük van róla, azt hiszem, hogy szívélyes, kedves, kedélyes vendéglátó lehetett.

„Dúdolok neki Prokofjevet”

  • Soós Tamás

Játszik az agyafúrtan rockos Óriásban és az írókat könnyűzenészekkel összehozó Rájátszásban, de az elmúlt években szólóban találkozhattunk vele. Apaságról, Háy-versekről és a február végén megjelent második szerzői lemezéről beszélgettünk.

„Nem volt terv”

Huszonkét éves korában hagyta el az országot, jelenleg Thai­földön van a műterme. Minden munkája – bár a formák, a színek és olykor a médium is változnak – az ember, az emberség helyét keresi a szűk és a tágabb környezetben. Művészetről és hazáról beszélgettünk Messengeren, egy kalandos életút történeteinek a keretében.

Iskolajáték

A nálunk még kevéssé ismert amerikai író-költő regénye számos elismerést kapott, mérték­adó irodalmi fórumok szavazták be az év legjobb könyvei közé, Pulitzer-díjra is jelölték.

„Mint egy Molotov-koktél”

Nemrég magyarul is megjelent harmadik regénye, Az iskola Topekában lelkes fogadtatásra talált Amerikában. A New Yorkban élő íróval a város jövőjéről, a Trump-korszak gyökereiről és a költőket érő kínos kérdésekről is beszélgettünk.