A szerk.

Csak a halott indián

A szerk.

Épp lapzártánk idején érkezett a hír, hogy a 92,9-es rádiófrekvenciára benyújtott, és formai okokból elmeszelt két pályázat gazdája közül immár a második – Bíró Balázs, finoman szólva is NER-közeli ügyvéd nevével fémjelzett LBK Médiaszolgáltató 2020 Kft. – is visszavonta a kizárás elleni fellebbezését, amitől már újra is indult a pályázat, immár csupán egy résztvevővel, amely pedig nem más, mint a Klubrádió.

Dobpergés, fanfárok, bevonulózene: az ekkor már két napja elhallgattatott (az internetre száműzött) adó előtt megnyílt az újbóli lehetőség, hogy dolgai kedvező alakulása, hiánypótlásának akceptálása, pályázatának formai és tartalmi elfogadása, s a többi, s a többi után visszatérjen az éterbe. Sorsa ismét a nagy hatalmú, de főként szőröstül-bőröstül fideszes Médiatanács kezében van, amely nagy bölcsességében dönthet akár úgy is, hogy hadd szóljon. A lényeg éppen e nagy bölcsességben van, mely bölcsességet ismeri mindenki közelről, tudjuk a nevét, tudjuk, hogy melyik faluból jött, tudjuk, hogy mi a kedves hobbija, hogy ki hurcolja utána az erszényét, tudjuk, hogy melyik vakcinában bízik. Amilyen rosszhiszeműek vagyunk, az a feltételezés sem esik nehezünkre, hogy ez a nagy bölcsesség világította meg – két nappal az esemény után – Bíró Balázs elméjét is, aki a nagy fless után üstöllést vissza is vonta a visszavonandót.

De ez ne tévesszen meg senkit. Kedden leg­alábbis nem szól még a Klubrádió, reggel nem került a standokra a Népszabadság mai száma, s az index.hu-ra kattintva is ugyanaz a NER-es vicclap jön fel, ami már hónapok óta. Abban is bizonyosak lehetünk, hogy bármekkorát is mordult most Amerika vagy történt is bármi, ami megvilágosította Bíró Balázst, s esetleg majd kihat a Médiatanács döntéseire is, a mondott bölcsesség természetét aligha változtatta meg gyökeresen, jobbára semennyire sem.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.