A szerk.

Csodaszarvas 2.0

A szerk.

Azért az elmúlt hét legszebb (egyszersmind legjobb) híre mégiscsak az volt, hogy a tulajdonosok („Mészáros Lőrinc és köre”) levélben értesítették a Mátrai Erőmű dolgozóit, hogy az „elmúlt hónapok kitartó munkájának” jutalmaként „a tulajdonos – a menedzsment, az üzemi tanácsok és a munkavállalói érdekképviseletek együttműködésében – úgy döntött, hogy a csoport munkavállalói életvitelének javítása, a tavaszi ünnepekre (Húsvét, Pünkösd) való készülődés jegyében minden család asztalánál ott szeretne lenni, ezért a munkatársakat egy, a csoport termeléséből származó félsertéssel lepi meg”.

„Félbe vágva”, „élelmiszeripari zsákba csomagolva”. Vigyázat, a hús romlandó, vigyék gyorsan, fogalmazza meg végső ajánlását a levél feladója, a tulajdonos. Tehát már csak egy kívánatos méretű hűtőládára van szükség, hiszen „a félsertés súlya 45-50 kg”, meg esetleg egy jó hentesre, aki a megfelelő részekből hurkát, kolbászt, pörcöt meg efféle miegyebeket varázsol az ünnepi asztalra.

S ha már így beletrafáltunk a materiális dolgok kellős közepébe, muszáj tisztáznunk, hogy mi van. Mely tisztázást legcélravezetőbb ott kezdeni, hogy mi nincs. Nincs például Mészáros Lőrinc. Olyan aztán meg pláne nincs, hogy Mészáros Lőrinc köre. Van viszont – mint tudjuk – a félsertés: két élelmiszeripari zsákban keresi szerető gazdáját. Ilyenformán helyesebb a fél disznót vizsgálni, mert ami nincs, azt nem lehet. Nos, mi az a fél disznó? Először is, ahogy a fentiekből a napnál is világosabban kitetszik, jótétemény. Ajándék, meglepi.

Nagy ajándék, amit immár nem is kis lábaskában kell hazahozni kegyelmeséktől, hanem egyenest 2 db élelmiszeripari zsákban. Mert kegyelmesék természetesen vannak, még ha adott esetben, s olykor számos egyéb alkalommal is Mészáros Lőrincnek hívatják magukat, mégsem Mészáros Lőrincek; hanem valaki más a fél disznó igazi tulajdonosa, úgy materiálisan, mint szellemi síkon.

S mi még a fél disznó? A földi örömök fennkölt csúcsa. Hány fényképet, videofelvételt láttunk már a különböző disznóságok körül sündörgő igazi Mészáros Lőrincről. Egy csomót, a leghíresebb tán, amikor – nyújtózkodva kicsinyt – a magasba akasztgatja fel a frissen füstölt kalbászt Cinege úti kamarájában. Vagy az, amikor Húsvét szent ünnepe idején a felizgult kamerának oktatja, hogy milyen is a jó sonka. De láttuk már őt disznóöléskor a megperzselt tetemről kapirgálni a kormot, vagy nemes egyszerűséggel kolbásszal töltekezni az árvízi csata épphogy falásnyi szünetében. Nincs mit szépíteni ezen, Orbán Viktort (az igazi Mészárost) egy disznó simán boldoggá teszi, márpedig ha őt boldoggá teszi, akkor a magyar embereket is boldoggá teszi. Van, akit egy, s akad, akit több, Kósa Lajos édesanyját történetesen csak magas számban teszik boldoggá a sertések, két BMW motorkerékpártól már teljesen oda van, de sertésből nem éri be kevéssel. A Mátrai Erőmű dolgozói meg bizonyára ellesznek egy féllel is két zsákban (élelm. ip.) – nekik épp betömik a szájukat, szó szerint.

Hogy a vágott sertés maga a magyar boldogság, azt olyan mélyen hiszi Orbán Viktor, hogy amint lehetősége nyílott rá, pártja vezető ideológiájává is emelte, gondoljunk csak a feszt bográcsok körül ólálkodó és fotózkodó alvezérére, a magyar ember Fidesz sugallta kétmázsás archetípusára, Rezsi Szilárdra. Vagy a SOROS feliratú disznó előtt fényképező képviselőtársukra, és sorolhatnánk még a végtelenségig, hogy mely fideszes potentátok és celebecskék tették tiszteletüket a Csabai Kolbászfesztiválon, Orbán Viktor legfőbb sikereinek színhelyén, vagy az ilyen-olyan Mangalica Napokon, Szalonna Fesztiválon, Töpörtyű-szentelésen.

Tény, ami tény: a vágott sertés maga a Felcsúti Gondolat, ami idestova tíz éve igazgatja ezt a szerencsétlen országot. Kicsit gumicsizmás, de a miénk. Zengjék dalok a félsertés diadalát! Csoda, hogy a nagy „családsegítő csomagból” kimaradt (nem maradt ki, csak hétüléses autónak hívják benne). Ám hogy boldog-e tőle a kiagyalóján kívül bárki is, az erősen kérdéses.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.