A szerk.

Csodaszarvas 2.0

A szerk.

Azért az elmúlt hét legszebb (egyszersmind legjobb) híre mégiscsak az volt, hogy a tulajdonosok („Mészáros Lőrinc és köre”) levélben értesítették a Mátrai Erőmű dolgozóit, hogy az „elmúlt hónapok kitartó munkájának” jutalmaként „a tulajdonos – a menedzsment, az üzemi tanácsok és a munkavállalói érdekképviseletek együttműködésében – úgy döntött, hogy a csoport munkavállalói életvitelének javítása, a tavaszi ünnepekre (Húsvét, Pünkösd) való készülődés jegyében minden család asztalánál ott szeretne lenni, ezért a munkatársakat egy, a csoport termeléséből származó félsertéssel lepi meg”.

„Félbe vágva”, „élelmiszeripari zsákba csomagolva”. Vigyázat, a hús romlandó, vigyék gyorsan, fogalmazza meg végső ajánlását a levél feladója, a tulajdonos. Tehát már csak egy kívánatos méretű hűtőládára van szükség, hiszen „a félsertés súlya 45-50 kg”, meg esetleg egy jó hentesre, aki a megfelelő részekből hurkát, kolbászt, pörcöt meg efféle miegyebeket varázsol az ünnepi asztalra.

S ha már így beletrafáltunk a materiális dolgok kellős közepébe, muszáj tisztáznunk, hogy mi van. Mely tisztázást legcélravezetőbb ott kezdeni, hogy mi nincs. Nincs például Mészáros Lőrinc. Olyan aztán meg pláne nincs, hogy Mészáros Lőrinc köre. Van viszont – mint tudjuk – a félsertés: két élelmiszeripari zsákban keresi szerető gazdáját. Ilyenformán helyesebb a fél disznót vizsgálni, mert ami nincs, azt nem lehet. Nos, mi az a fél disznó? Először is, ahogy a fentiekből a napnál is világosabban kitetszik, jótétemény. Ajándék, meglepi.

Nagy ajándék, amit immár nem is kis lábaskában kell hazahozni kegyelmeséktől, hanem egyenest 2 db élelmiszeripari zsákban. Mert kegyelmesék természetesen vannak, még ha adott esetben, s olykor számos egyéb alkalommal is Mészáros Lőrincnek hívatják magukat, mégsem Mészáros Lőrincek; hanem valaki más a fél disznó igazi tulajdonosa, úgy materiálisan, mint szellemi síkon.

S mi még a fél disznó? A földi örömök fennkölt csúcsa. Hány fényképet, videofelvételt láttunk már a különböző disznóságok körül sündörgő igazi Mészáros Lőrincről. Egy csomót, a leghíresebb tán, amikor – nyújtózkodva kicsinyt – a magasba akasztgatja fel a frissen füstölt kalbászt Cinege úti kamarájában. Vagy az, amikor Húsvét szent ünnepe idején a felizgult kamerának oktatja, hogy milyen is a jó sonka. De láttuk már őt disznóöléskor a megperzselt tetemről kapirgálni a kormot, vagy nemes egyszerűséggel kolbásszal töltekezni az árvízi csata épphogy falásnyi szünetében. Nincs mit szépíteni ezen, Orbán Viktort (az igazi Mészárost) egy disznó simán boldoggá teszi, márpedig ha őt boldoggá teszi, akkor a magyar embereket is boldoggá teszi. Van, akit egy, s akad, akit több, Kósa Lajos édesanyját történetesen csak magas számban teszik boldoggá a sertések, két BMW motorkerékpártól már teljesen oda van, de sertésből nem éri be kevéssel. A Mátrai Erőmű dolgozói meg bizonyára ellesznek egy féllel is két zsákban (élelm. ip.) – nekik épp betömik a szájukat, szó szerint.

Hogy a vágott sertés maga a magyar boldogság, azt olyan mélyen hiszi Orbán Viktor, hogy amint lehetősége nyílott rá, pártja vezető ideológiájává is emelte, gondoljunk csak a feszt bográcsok körül ólálkodó és fotózkodó alvezérére, a magyar ember Fidesz sugallta kétmázsás archetípusára, Rezsi Szilárdra. Vagy a SOROS feliratú disznó előtt fényképező képviselőtársukra, és sorolhatnánk még a végtelenségig, hogy mely fideszes potentátok és celebecskék tették tiszteletüket a Csabai Kolbászfesztiválon, Orbán Viktor legfőbb sikereinek színhelyén, vagy az ilyen-olyan Mangalica Napokon, Szalonna Fesztiválon, Töpörtyű-szentelésen.

Tény, ami tény: a vágott sertés maga a Felcsúti Gondolat, ami idestova tíz éve igazgatja ezt a szerencsétlen országot. Kicsit gumicsizmás, de a miénk. Zengjék dalok a félsertés diadalát! Csoda, hogy a nagy „családsegítő csomagból” kimaradt (nem maradt ki, csak hétüléses autónak hívják benne). Ám hogy boldog-e tőle a kiagyalóján kívül bárki is, az erősen kérdéses.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.