A szerk.

Csodaszarvas 2.0

A szerk.

Azért az elmúlt hét legszebb (egyszersmind legjobb) híre mégiscsak az volt, hogy a tulajdonosok („Mészáros Lőrinc és köre”) levélben értesítették a Mátrai Erőmű dolgozóit, hogy az „elmúlt hónapok kitartó munkájának” jutalmaként „a tulajdonos – a menedzsment, az üzemi tanácsok és a munkavállalói érdekképviseletek együttműködésében – úgy döntött, hogy a csoport munkavállalói életvitelének javítása, a tavaszi ünnepekre (Húsvét, Pünkösd) való készülődés jegyében minden család asztalánál ott szeretne lenni, ezért a munkatársakat egy, a csoport termeléséből származó félsertéssel lepi meg”.

„Félbe vágva”, „élelmiszeripari zsákba csomagolva”. Vigyázat, a hús romlandó, vigyék gyorsan, fogalmazza meg végső ajánlását a levél feladója, a tulajdonos. Tehát már csak egy kívánatos méretű hűtőládára van szükség, hiszen „a félsertés súlya 45-50 kg”, meg esetleg egy jó hentesre, aki a megfelelő részekből hurkát, kolbászt, pörcöt meg efféle miegyebeket varázsol az ünnepi asztalra.

S ha már így beletrafáltunk a materiális dolgok kellős közepébe, muszáj tisztáznunk, hogy mi van. Mely tisztázást legcélravezetőbb ott kezdeni, hogy mi nincs. Nincs például Mészáros Lőrinc. Olyan aztán meg pláne nincs, hogy Mészáros Lőrinc köre. Van viszont – mint tudjuk – a félsertés: két élelmiszeripari zsákban keresi szerető gazdáját. Ilyenformán helyesebb a fél disznót vizsgálni, mert ami nincs, azt nem lehet. Nos, mi az a fél disznó? Először is, ahogy a fentiekből a napnál is világosabban kitetszik, jótétemény. Ajándék, meglepi.

Nagy ajándék, amit immár nem is kis lábaskában kell hazahozni kegyelmeséktől, hanem egyenest 2 db élelmiszeripari zsákban. Mert kegyelmesék természetesen vannak, még ha adott esetben, s olykor számos egyéb alkalommal is Mészáros Lőrincnek hívatják magukat, mégsem Mészáros Lőrincek; hanem valaki más a fél disznó igazi tulajdonosa, úgy materiálisan, mint szellemi síkon.

S mi még a fél disznó? A földi örömök fennkölt csúcsa. Hány fényképet, videofelvételt láttunk már a különböző disznóságok körül sündörgő igazi Mészáros Lőrincről. Egy csomót, a leghíresebb tán, amikor – nyújtózkodva kicsinyt – a magasba akasztgatja fel a frissen füstölt kalbászt Cinege úti kamarájában. Vagy az, amikor Húsvét szent ünnepe idején a felizgult kamerának oktatja, hogy milyen is a jó sonka. De láttuk már őt disznóöléskor a megperzselt tetemről kapirgálni a kormot, vagy nemes egyszerűséggel kolbásszal töltekezni az árvízi csata épphogy falásnyi szünetében. Nincs mit szépíteni ezen, Orbán Viktort (az igazi Mészárost) egy disznó simán boldoggá teszi, márpedig ha őt boldoggá teszi, akkor a magyar embereket is boldoggá teszi. Van, akit egy, s akad, akit több, Kósa Lajos édesanyját történetesen csak magas számban teszik boldoggá a sertések, két BMW motorkerékpártól már teljesen oda van, de sertésből nem éri be kevéssel. A Mátrai Erőmű dolgozói meg bizonyára ellesznek egy féllel is két zsákban (élelm. ip.) – nekik épp betömik a szájukat, szó szerint.

Hogy a vágott sertés maga a magyar boldogság, azt olyan mélyen hiszi Orbán Viktor, hogy amint lehetősége nyílott rá, pártja vezető ideológiájává is emelte, gondoljunk csak a feszt bográcsok körül ólálkodó és fotózkodó alvezérére, a magyar ember Fidesz sugallta kétmázsás archetípusára, Rezsi Szilárdra. Vagy a SOROS feliratú disznó előtt fényképező képviselőtársukra, és sorolhatnánk még a végtelenségig, hogy mely fideszes potentátok és celebecskék tették tiszteletüket a Csabai Kolbászfesztiválon, Orbán Viktor legfőbb sikereinek színhelyén, vagy az ilyen-olyan Mangalica Napokon, Szalonna Fesztiválon, Töpörtyű-szentelésen.

Tény, ami tény: a vágott sertés maga a Felcsúti Gondolat, ami idestova tíz éve igazgatja ezt a szerencsétlen országot. Kicsit gumicsizmás, de a miénk. Zengjék dalok a félsertés diadalát! Csoda, hogy a nagy „családsegítő csomagból” kimaradt (nem maradt ki, csak hétüléses autónak hívják benne). Ám hogy boldog-e tőle a kiagyalóján kívül bárki is, az erősen kérdéses.

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.

Hova haza?

A térkép sok mindent megmutat. Támpontot ad és útba igazít, ábrázol és leegyszerűsít, a megismerés lehetőségével kecsegtet. Hasznos szerszám, mégis mindig hazudik.

Régen is rossz volt

A Kádár-korszak túlérett periódusában, a diktatórikus rendszer először alig észrevehető, majd egyre gyorsuló bomlása közben már teret kaphattak olyan kutatások is, amelyek a rendszer működésére reflektáltak, néha egyenesen magára a rendszert működtető ipari-gazdasági-pénzügyi elitre koncentrálva.

„Sötétséget inni”

  • Domsa Zsófia

A regény egyszerre felkavaró, fájdalmas és mélyen elgondolkodtató. Nem elsősorban azért, mert újabb részleteket tudhatunk meg annak a házassági válságnak a történetéről, amelybe Karl Ove Knausgård önéletrajzi sorozatai révén több százezer, önmagát olykor kukkolónak érző olvasó kaphatott betekintést szerte a világon.