A szerk.

Csodaszarvas 2.0

A szerk.

Azért az elmúlt hét legszebb (egyszersmind legjobb) híre mégiscsak az volt, hogy a tulajdonosok („Mészáros Lőrinc és köre”) levélben értesítették a Mátrai Erőmű dolgozóit, hogy az „elmúlt hónapok kitartó munkájának” jutalmaként „a tulajdonos – a menedzsment, az üzemi tanácsok és a munkavállalói érdekképviseletek együttműködésében – úgy döntött, hogy a csoport munkavállalói életvitelének javítása, a tavaszi ünnepekre (Húsvét, Pünkösd) való készülődés jegyében minden család asztalánál ott szeretne lenni, ezért a munkatársakat egy, a csoport termeléséből származó félsertéssel lepi meg”.

„Félbe vágva”, „élelmiszeripari zsákba csomagolva”. Vigyázat, a hús romlandó, vigyék gyorsan, fogalmazza meg végső ajánlását a levél feladója, a tulajdonos. Tehát már csak egy kívánatos méretű hűtőládára van szükség, hiszen „a félsertés súlya 45-50 kg”, meg esetleg egy jó hentesre, aki a megfelelő részekből hurkát, kolbászt, pörcöt meg efféle miegyebeket varázsol az ünnepi asztalra.

S ha már így beletrafáltunk a materiális dolgok kellős közepébe, muszáj tisztáznunk, hogy mi van. Mely tisztázást legcélravezetőbb ott kezdeni, hogy mi nincs. Nincs például Mészáros Lőrinc. Olyan aztán meg pláne nincs, hogy Mészáros Lőrinc köre. Van viszont – mint tudjuk – a félsertés: két élelmiszeripari zsákban keresi szerető gazdáját. Ilyenformán helyesebb a fél disznót vizsgálni, mert ami nincs, azt nem lehet. Nos, mi az a fél disznó? Először is, ahogy a fentiekből a napnál is világosabban kitetszik, jótétemény. Ajándék, meglepi.

Nagy ajándék, amit immár nem is kis lábaskában kell hazahozni kegyelmeséktől, hanem egyenest 2 db élelmiszeripari zsákban. Mert kegyelmesék természetesen vannak, még ha adott esetben, s olykor számos egyéb alkalommal is Mészáros Lőrincnek hívatják magukat, mégsem Mészáros Lőrincek; hanem valaki más a fél disznó igazi tulajdonosa, úgy materiálisan, mint szellemi síkon.

S mi még a fél disznó? A földi örömök fennkölt csúcsa. Hány fényképet, videofelvételt láttunk már a különböző disznóságok körül sündörgő igazi Mészáros Lőrincről. Egy csomót, a leghíresebb tán, amikor – nyújtózkodva kicsinyt – a magasba akasztgatja fel a frissen füstölt kalbászt Cinege úti kamarájában. Vagy az, amikor Húsvét szent ünnepe idején a felizgult kamerának oktatja, hogy milyen is a jó sonka. De láttuk már őt disznóöléskor a megperzselt tetemről kapirgálni a kormot, vagy nemes egyszerűséggel kolbásszal töltekezni az árvízi csata épphogy falásnyi szünetében. Nincs mit szépíteni ezen, Orbán Viktort (az igazi Mészárost) egy disznó simán boldoggá teszi, márpedig ha őt boldoggá teszi, akkor a magyar embereket is boldoggá teszi. Van, akit egy, s akad, akit több, Kósa Lajos édesanyját történetesen csak magas számban teszik boldoggá a sertések, két BMW motorkerékpártól már teljesen oda van, de sertésből nem éri be kevéssel. A Mátrai Erőmű dolgozói meg bizonyára ellesznek egy féllel is két zsákban (élelm. ip.) – nekik épp betömik a szájukat, szó szerint.

Hogy a vágott sertés maga a magyar boldogság, azt olyan mélyen hiszi Orbán Viktor, hogy amint lehetősége nyílott rá, pártja vezető ideológiájává is emelte, gondoljunk csak a feszt bográcsok körül ólálkodó és fotózkodó alvezérére, a magyar ember Fidesz sugallta kétmázsás archetípusára, Rezsi Szilárdra. Vagy a SOROS feliratú disznó előtt fényképező képviselőtársukra, és sorolhatnánk még a végtelenségig, hogy mely fideszes potentátok és celebecskék tették tiszteletüket a Csabai Kolbászfesztiválon, Orbán Viktor legfőbb sikereinek színhelyén, vagy az ilyen-olyan Mangalica Napokon, Szalonna Fesztiválon, Töpörtyű-szentelésen.

Tény, ami tény: a vágott sertés maga a Felcsúti Gondolat, ami idestova tíz éve igazgatja ezt a szerencsétlen országot. Kicsit gumicsizmás, de a miénk. Zengjék dalok a félsertés diadalát! Csoda, hogy a nagy „családsegítő csomagból” kimaradt (nem maradt ki, csak hétüléses autónak hívják benne). Ám hogy boldog-e tőle a kiagyalóján kívül bárki is, az erősen kérdéses.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.