A szerk.

Délibáb a Kossuth téren

A szerk.

Ma – erős rendőri jelenlét mellett – megalakult Magyarország parlamentje. A Kossuth térre és közvetlen környékére kivezényelt rendőri erők látványosan magas létszámát nyilván nem maga az alkalom indokolta; a rendszerváltás óta megtartott alakuló ülések alig is igényeltek különösebb rendfenntartói védelmet, akármilyen többséggel ült is össze az aktuális ház.

E jegyzet írása idején, amikor épp a mai meghirdetett főtüntetésnek kell elkezdődnie, még mindig az a helyzet, mint tegnap délután óta egyfolytában: a rendőrök közel annyian vannak, mint a tüntetők. Mi végre hát e kivonulás?

Az okokat célzatosan keresgélve éppenséggel találhatunk valamiféle magyarázatot rá, hogy tudniillik a választások óta eltelt egy hónapban két olyan több tízezres tömegtüntetés is volt, amely – különösen, ha hozzácsapjuk a házalakulás kiemeltnek mondható alkalmát – indokolja az ilyen fokú karhatalmi figyelmet. S hát e mai tüntetést is azok szervezték, akik azt a kettőt, végül ma is összejöhet nekik, hisz’ beleadtak nyilván apait-anyait: videóüzenetet küld a demonstrálóknak Parti Nagy Lajos és Dés László, fölszólalnak civilek, aktivisták, még egy gyakorló polgármester is. Jönnek is hírek, hogy gyűlik lassan a tömeg. Hétköznap kora este van, az előzmények nem túl rózsásak, az eddigi – erre az alkalomra bejelentett – megmozdulások akadoztak, előbb kormányzati szándékok következményeként, utóbb csak úgy maguktól. Amikor például bejelentették a Parlament körüli élőláncot a tiltakozni szándékozók, a rendőrség befogadta ugyan bejelentést, de a kormány elrendelte a Kossuth tér lezárását, mire viszont a TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) kiperelte az élőlánc megtarthatóságát, a Jobbik pedig belengette a kordonbontást. Kordonok végül nem voltak, csak ez a sok rendőr; a Jobbik nem bontott semmit, szépen becsekkoltak az új Országgyűlésbe, de az élőlánc sem állt fel rendesen, hiába szabadott, nem voltak hozzá elegen.

Hátha majd ma este, hátha az éjszaka, ki tudja, hátha történik valami. Mi történhetne? Lesz egy újabb szép vagy valamilyen tüntetés.

A rendőri erők persze kivonulhattak demonstratív okokból is, jaj, Orbán így fenyegeti meg a tiltakozásra még csak félve gondolókat, látod, mennyi rendőröm van, jobb, ha nem ugrálsz. Igen, biztos van ebben erőfitogtatás is, meg félelem is, meg rossz lelkiismeret is, vagy mindebből egy kicsi, de nem érdekes. Nem a miértek, s a miértekre adott válaszok írják le Magyarország pillanatnyi közállapotait. Azok a jelszavak, követelések is csak részben, amelyeket épp ezekben a percekben kiabálnak a Kossuth tér nagyon is tiszteletre méltó tüntetői.

Mert mindaz, amit láthatunk, a nagy rendőri erőkkel, a több vagy kevesebb létszámú tüntetőkkel: délibáb csupán. Egy teljesen rendes, mondhatni hétköznapi demokrácia hétköznapi ügymenete. Tüntetés van, rendőri jelenléttől kísérve. A rendőrök reggel, mielőtt beérkeztek volna az Országgyűlés-alapítók, kicipeltek néhány makacsabb tiltakozót, épp akkor, amikor elhaladt ott a miniszterelnöki konvoj. Orbán Viktor elégedetten sasolhatott ki elsötétített kisbuszából, gyakorlatilag ki is szállhatott volna, hogy telefonjával büszkén videofelvételt készítsen az eseményekről. Lám, tök olyan az egész, mint amilyen tudósításokat nap mint nap sugároznak a hírműsorok a világ demokratikus feléről. Sőt, mindannak a szolid kivitele, igazán kevés gumibotozás, sok „Orbán, takarodj!”. Történhetne mindez a Concorde téren éppúgy, mint a Syntagma téren, Londonban, Barcelonában, Berlinben. Ott jóval nagyobb lenne a haddelhadd, nagyobbat ütne a rendőr is.

De nem ott történik. Hanem Budapesten, ahol a közismerten igazságtalan választási törvényhez képest is siralmasan pitiáner csalássorozattal kísért választások után alakul meg a képviselőház. Mészáros Lőrinc és a készülő Soros-törvény hazájában. A menekültellenes népszavazás hazájában. Ahol a társadalom még csak keresgéli a választ jelen létállapotára. Ha úgy vesszük, hogy még csak egy hónap telt el a mondott választás óta, akkor egész jól haladunk e tüntetések által. Ha úgy vesszük, hogy nyolc éve ez megy már, biztosra vehető: demokratikus látszataink és módszereink hamari korrekcióra szorulnak.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.