A szerk.

Díszlövések nekifutásból

A szerk.

Meghalt a focista. A leghíresebb, legjobbként számon tartott magyar labdarúgó, Puskás Öcsi. Minden tiszteletünk az övé, kiemelt felületünkön, a címlapon búcsúzunk tőle. Hogy hogyan gondolunk rá, arról lapunk beltestében számolunk be - soha nem felejtjük, bár csupán pár rossz minőségű felvételen láthattuk. Szeretni őt: egyik fontos örökségünk - ránk hagyták apáink, öregapáink.

Most - alig pár nappal a halála után - mégis kezd felfordulni a gyomrunk. A pipiskedő magamutogatástól, a hamis könnyektől, a síppal-dobbal celebrált gyásztól, ami halálhíre után úgyszólván percek alatt körülfonta személyét, emlékét, napjainkat. A nyakló nélküli, tudatos aránytévesztéstől. A tévé megkérdezi a nézőit: ugye ő volt a leghíresebb magyar? S ha gondunk lenne a válasszal, segít a miniszterelnök, s közleményben tudatja, hogy Puskás Öcsi volt a huszadik század legismertebb magyarja. Aha, egy híres focista volt.

Ahelyett, hogy méltósággal fogadnánk a világ részvétnyilvánítását (hangozzék bár ünneprontóan: Európa részvétnyilvánítását; Amerikában továbbra is Gábor Zsazsa a magyar, Afrikában talán Kittenberger Kálmán vagy senki se, Ázsiában még mindig Kőrösi Csoma - nincs ezzel semmi baj: maga a foci sem a világ) - teljes erőből gyúrunk a csinnadrattára. Lesz díszes ravatal egy valahai stadion romjai közt, nagy fáklyás temetés a Bazilikában - a sebtiben létrehozott kegyeleti bizottság Schmitt Pál vezetésével és Lamperth Mónika élénk közreműködésével már fel is kérte a rózsaszín nemzeti giccs egykor önjelölt, mára megszokottnak mondható főbuherátorát, Koltai Gábort, rendezze meg méltón. (Talán Varga Miklós, Vikidál Gyula és a népi táncosok is fellépnek.) Mit keres az őrnagy (immár persze dandártábornok), a focista a Bazilikában? Mit keres Koltai Gábor Puskás Öcsi körül? Hogy kerül a stoplis cipő az asztalra?

A hírek szerint a focista felesége először szűk körű temetést szeretett volna, csupán a család részvételével. Aztán belátta, hogy az nem lehetséges. Pedig éppenséggel nem őneki kellene belátással lennie. Hanem azoknak, akik most körüldöngik a halottat, a dörgölőzőknek. A cirkuszfelelősöknek. Akik épp a hagyaték mozdíthatónak tűnő részét (dicsőség, közfigyelem, közszeretet, világ leg...) igyekeznek hazafelé kormányozni. Ám messze nem velük van itt a legnagyobb baj, hanem az aránytévesztéssel, amit képviselnek, mely egy futballistát tesz meg hirtelen a legnagyobb magyarnak. Mely azt sugalmazza, hogy csak az számít, ha mi a legjobbak vagyunk, például fociban (ezzel az erővel: kalaplengetésben). Pedig csak jónak kellene lennünk, otthon, a munkánkban, felebarátainkkal - mondják, simán megy? Puskás Ferenc nem Széchenyi István, nem Kossuth Lajos, nem Petőfi Sándor. Egy kiváló sportoló, a maga idejében nagyszerűen szórakoztatta a publikumot, mindig pont a maga helyén volt (ha tetszik, jól helyezkedett), s pont nem a cirkuszt, nem a Bazilikát, nem a gyertyás, zenés-táncos-gatyás temetést hagyta ránk; semmi álságos dolgot. Nem a dörgölőzés szolgaiságát. Nem a hazugságot. Hanem a hitet a legkisebb fiú történetében. Miszerint mégis igaz lehet az, hogy kellő tehetséggel, rengeteg szorgalommal eljuthat bármelyik kültelki kissrác is egészen a csillagokig. Hogy bármelyikünk előtt nyitva áll az út, még ha adott esetben maga a történelem fekszik is keresztbe előttünk. Vagy csak a cirkusz. A méltóságot, a reményt hagyta ránk, itt lesznek azok valahol...

Tán még a Bazilikában is kihúzza valahogy, talán egy szép csellel.

Neked ajánljuk

Kártyaszámolás

A film felér egy szerencsejáték-mesterkurzussal, amennyiben nemcsak egy black jack- vagy egy pókerparti lefolyásának logikáját mutatja be és érteti meg már-már tudományos alapossággal, de a nagy tétekben folyó és nagy közönséget vonzó bajnokságok álságos világába is hasonlóan leleplező attitűddel avat be. Viszont a film nem erről szól.

Prága romokban

Lehet szó bármilyen titokban kiszivárgó kódról, nemzetközi összeesküvésről vagy világot fenyegető veszélyről, ha a főhőst nem James Bondnak hívják, a büdzsé aligha érheti el a több száz millió dollárt. 

Halandó érzékiség

A galériák nyári kiállításai sokszor az úgynevezett „könnyed” témákra fókuszálnak – a fő sláger a növényvilág. Az idén három ilyen kiállítással is találkozhattunk, de mind különböző módon közelítette meg a tárgyát.

Bartóki billentés

  • Csabai Máté

Ha volna időgépem, biztos visszamennék, hogy halljam Bach orgonajátékát, Beethovent és Lisztet a zongoránál, na meg Bartók Bélát. Utóbbi – ha nem is élőben való – meghallgatásához elég egy egyszerűbb masina is: a nevezetes „barna lemezeken” ugyanis bárki megismerkedhet azzal, hogyan billentett a mester: az 1982-ben megjelent tizenhárom korongon Scarlattitól Beethovenen át Kodályig és persze a saját műveiig végigzongorázza a zenetörténet tetemes részét.

Hajókórház a járványszigetnél

Szőcs Petra csaknem tíz éve megjelent első verseskötetét annak szürreális, groteszk, fantasztikumba hajló stílusa tette emlékezetessé. A Kétvízközben bármi megtörténhetett, különösebbnél különösebb családtagok bukkantak föl, és a beszélő, ha úgy tartotta kedve, kiugrott a harmadik emeletről a szemetes­zsákkal. 

Kint is, bent is

Hogyan egyeztethető össze a szépség- és divatipar túlszexualizált világa a feminista, kapitalizmuskritikus megnyilvánulásokkal? Mennyiben mutathat fel hiteles elbeszélői pozíciókat annak a szerzőnek az első kötete, akinek írói tevékenysége eddig legfeljebb Instagram-posztokban nyilvánult meg? 

Palackposta a porból

Izgalmasan telt a múlt hét: a magyar közélet jobbára az ország miniszterelnökének nagy pillanatával volt elfoglalva. E nagy pillanat pedig Dallas egén ragyogott fel, amikor is Orbán beszédet mondhatott a republikánosok idei nagy összeröffenésén. Fél Amerika hegyezte a fülét, hogy mit akarhat ez a furcsa idegen! A Hungarian cowboy! Vagy nem hegyezte, mármint nem a fél Amerika hegyezte, csak néhány ebédidőben arra lófráló bámész alak, akinek tényleg nem volt dolga.

Caligula lova

Lázár János miniszter korábbi sofőrje, a vasárnap megválasztott mártélyi polgármester, Ambrus István dolgozni is akar. „El kell kezdeni dolgozni. Van mit csinálni Mártélyon” – idézte az időközi választás győztesét a Promenad24 nevű kormánypárti híroldal.

A didergő király

A létező orbánizmusban embernek, állatnak sem egyszerű az élete, de most a fák is rá fognak baszni. Meg mindenki más. Mondjuk fának sosem volt jó lenni a hazában, de most, hogy Orbán Viktor pánikba esett a fenyegető energiakrízis miatt, vagy legalábbis úgy tett, mintha abba esett volna, tényleg elkezdhetnek rettegni.