A szerk.

Észrevétlenül

A szerk.

Július 10-én, hétfő délután Vilniusban Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára, Erdoğan török elnök és Ulf Kristersson svéd miniszterelnök közös tájékoztatón jelentették be, hogy Törökország nem akadályozza tovább Svédország csatlakozását az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez: a török parlament, a Nagy Nemzetgyűlés július 27-ig jóváhagyja az új tag belépését. Hogyan jutottunk el idáig?

A svédek tavaly májusban kérték felvételüket, s ekkor Ankara elérkezettnek látta az időt néhány régi, Stockholmmal szemben felgyűlt sérelmének orvoslására. Svédországban úgy százezerre tehető a kurd bevándorlók száma, s erős a politikai jelenlétük is. Ha némi fedésben is, de többé-kevésbé háborítatlanul működhetett az országban a Kurdisztáni Munkáspárt, a PKK, amelyet viszont Ankara (és egy rakás nyugati demokrácia, köztük Svédország is) terrorszervezetként tart számon. Svéd politikusok gyakran paroláznak olyan kurd aktivistákkal, akiket a török kormány, okkal vagy anélkül, PKK-vezetőnek gondol – s nem is okvetlenül a kurd ügy iránti szimpátia okán teszik ezt, hanem mert a svéd parlamentben több kurd származású képviselő is ül. Svédország ezen kívül számos, Törökországban körözött kurd aktivista kiadatását tagadta meg (többnyire jó okkal); s pár éve akadályozza a svédországi török fegyvervásárlásokat is. Anélkül, hogy állást kéne foglalnunk a kurd ügy – hogy ne mindjárt szeparatizmust emlegessünk – igazságosságának tárgyában, vagy felmentenénk a bármikori török kormányt a kurd kisebbség elleni időnkénti katonai fellépés, az elnyomás megannyi formájának ódiuma alól, annyit talán leszögezhetünk, hogy Ankarának a saját, akár legitim biztonsági érdekeinek fényében lehettek orvoslásra váró panaszai Svédországgal szemben.

Az elmúlt egy év során mind Ankara, mind Stockholm – nyilvánvalóan az Egyesült Államok éber tekintete alatt –komoly diplomáciai erőfeszítéseket és kölcsönös engedményeket tett a helyzet rendezése érdekében; s bár ez utóbbiak pontos mibenlétét egyelőre nincs módunk összegezni, azt jól lájuk, hogy a végén csak sikerült dűlőre jutniuk egymással. Jegyezzük meg még azt is: minden kicsit is tájékozott megfigyelő jól láthatta, hogy ez a probléma előbb-utóbb meg fogja magát oldani. A két fél (illetve három: a harmadik Finnország volt) már tavaly júniusban aláírta a mostani egyezség alapjául szolgáló memorandumot, s meggyőző tavaszi választási győzelme után Erdoğan is késznek mutatkozott az alkura.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Miért nem akar tűzszünetet Orbán Ukrajnában?

A miniszterelnök megtorpedózta az Ukrajnával kapcsolatos uniós nyilatkozatot, magyarázata enyhén szólva zavaros és ellentmondásos. Ha pénteken Alaszkában Trump fejében a szilvakompót éppen olyan irányba billenne, amely a szilárd európai állásponthoz közeli, akkor egyre komolyabban tétetik fel a kérdés: valójában ki akarja a háború folytatását?

Holt lelkek társasága

  • - turcsányi -

A gengszterfilm halott, halottabb már nem is lehetne. De milyen is lehetne a gengszterfilm? Nyugdíjas? Persze, hogy halott.

Kaptunk vonalat

Napjainkban mindannyiunk zsebében ott lapul minimum egy okostelefonnak csúfolt szuperszámítógép, és távoli emléknek tűnik ama hőskor, amikor a mai szórakoztatóelektronikai csúcsmodelleknél úgymond butább, de valójában nagyon is okos és rafinált eszközök segítségével értük el egymást.

Bobby a zuhany alatt

Úgy kezdődik minden, mint egy Rejtő-regényben. Gortva Fülöp, akit délvidéki szülőföldjén „Fulop”-nek anyakönyveztek, és akit idegen földön mindenki (angol vagy francia kiejtéssel) Philippe-nek szólít, de magát leginkább a becenevén, Golyóként határozza meg, Pocok gúnynévvel illetett barátjával Miamiban – pontosabban az attól kissé északra fekvő Fort Lauderdale kikötőjében – felszáll a Fantastic Voyage luxushajóra.