A szerk.

Észrevétlenül

A szerk.

Július 10-én, hétfő délután Vilniusban Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára, Erdoğan török elnök és Ulf Kristersson svéd miniszterelnök közös tájékoztatón jelentették be, hogy Törökország nem akadályozza tovább Svédország csatlakozását az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez: a török parlament, a Nagy Nemzetgyűlés július 27-ig jóváhagyja az új tag belépését. Hogyan jutottunk el idáig?

A svédek tavaly májusban kérték felvételüket, s ekkor Ankara elérkezettnek látta az időt néhány régi, Stockholmmal szemben felgyűlt sérelmének orvoslására. Svédországban úgy százezerre tehető a kurd bevándorlók száma, s erős a politikai jelenlétük is. Ha némi fedésben is, de többé-kevésbé háborítatlanul működhetett az országban a Kurdisztáni Munkáspárt, a PKK, amelyet viszont Ankara (és egy rakás nyugati demokrácia, köztük Svédország is) terrorszervezetként tart számon. Svéd politikusok gyakran paroláznak olyan kurd aktivistákkal, akiket a török kormány, okkal vagy anélkül, PKK-vezetőnek gondol – s nem is okvetlenül a kurd ügy iránti szimpátia okán teszik ezt, hanem mert a svéd parlamentben több kurd származású képviselő is ül. Svédország ezen kívül számos, Törökországban körözött kurd aktivista kiadatását tagadta meg (többnyire jó okkal); s pár éve akadályozza a svédországi török fegyvervásárlásokat is. Anélkül, hogy állást kéne foglalnunk a kurd ügy – hogy ne mindjárt szeparatizmust emlegessünk – igazságosságának tárgyában, vagy felmentenénk a bármikori török kormányt a kurd kisebbség elleni időnkénti katonai fellépés, az elnyomás megannyi formájának ódiuma alól, annyit talán leszögezhetünk, hogy Ankarának a saját, akár legitim biztonsági érdekeinek fényében lehettek orvoslásra váró panaszai Svédországgal szemben.

Az elmúlt egy év során mind Ankara, mind Stockholm – nyilvánvalóan az Egyesült Államok éber tekintete alatt –komoly diplomáciai erőfeszítéseket és kölcsönös engedményeket tett a helyzet rendezése érdekében; s bár ez utóbbiak pontos mibenlétét egyelőre nincs módunk összegezni, azt jól lájuk, hogy a végén csak sikerült dűlőre jutniuk egymással. Jegyezzük meg még azt is: minden kicsit is tájékozott megfigyelő jól láthatta, hogy ez a probléma előbb-utóbb meg fogja magát oldani. A két fél (illetve három: a harmadik Finnország volt) már tavaly júniusban aláírta a mostani egyezség alapjául szolgáló memorandumot, s meggyőző tavaszi választási győzelme után Erdoğan is késznek mutatkozott az alkura.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?