A szerk.

Rókázunk

A szerk.

Orbánnak valahogy nincs szerencséje Hadházy performance-aival. Négy éve is, amikor épp arról a szép magyar sikerről igyekezett beszámolni a parlamentnek, hogy „sikerült olyan bizottsági elnököt választanunk” az EU-ban, aki majd aztán… hogy majd aztán mi, azt sajnos sosem tudhattuk meg.

Ugyanis amikor a miniszterelnök épp itt tartott a mondandójában, arra a merész elhatározásra jutott, hogy itt a nagy pillanat, és ügyesen kikapom Hadházy kezéből azt a nagy táblát, amelyen az állt, hogy „muszáj hazudnia, mert túl sokat lopott”. Ez lett volna ám a huszárcsíny! De sajna nem lett az, mert nem sikerült kikapnia, csak kapkodott a tábla után egy kicsit. Megfogta, de kicsúszott a kezéből. A félresikerült akciót kínos elhallgatás, s az ismert kényszeredett vigyorgás követte, majd a jelenet legnyomorúságosabb pillanatában Orbán még a házelnököt is megkérdezte, hogy folytathatja-e. Ám Kövér László már akkor sem volt a régi, és kivárt; míg végül féltucatnyi nekibőszült fideszes honatya kerekedett az árván maradt főnök segedelmére. Tán emlékeznek, az egyikük még zászlót is ragadott, hogy azzal takarja a dulakodókat.

Ami azt illeti, arra a zászlóra a múlt héten is nagy szükség lett volna, hogy a hű katona eltakarhassa vele vezére újabb megszégyenülését. Azt a pár pillanatot, amikor Hadházy Ákos ismét olyan helyzetbe tudta hozni Orbán Viktort, hogy annak ne nyíljon módja valamelyik szerepe mögé bújni, hanem önmagát kelljen adnia. S ő adta is nagy riadalmában. Önmaga azonban nem állott akkor semmi, de semmi másból, csupán némi ízetlenkedésből, nagyon kispályás szitkozódásból és kétségbe­esett segítségkérésből. „Mondjátok meg neki ti is”, biztatta a szokott vigyorral a személyét környező sameszait. Ők persze nem mondták, hogy „sunyi, hazug, vidéki róka”, hanem a maguk – ugyancsak szerencsétlen – módján reagáltak. Az egyik nagy hevületében kocsmai verekedéssel kezdett fenyegetőzni, a másik meg arról kezdett prédikálni, hogy mennyi sok ember álma az, hogy parlamenti képviselő lehessen, őrizzük hát meg a komolyságunkat.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.