Ezt akartátok?

Visszavonják a putyini mintára alkotott civiltörvényt, de amit kitaláltak helyette, abban sem lesz sok köszönet. A kormány a múlt héten nyújtott be törvényjavaslatot a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017-es törvény hatályon kívül helyezéséről.

Ideje volt, az Európai Unió Bírósága tavaly júniusban kaszálta el a jogszabályt, februárban pedig az Európai Bizottság figyelmeztette a magyar kormányt, hogy ha nem hajtja végre sürgősen az ítéletet, ismét bírósághoz fordul, és pénzbüntetés kiszabását kezdeményezi.

A megbélyegző szabályozás eltörlése az ellene küzdő civil szervezetek sikere, azonban ezzel még nem kerültek ki a kormányzat célkeresztjéből. A jogszabály visszavonásával párhuzamosan a kormány javaslatot tett a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvényre, amely az Állami Számvevőszék kezébe adja a legalább 20 millió forintos mérlegfőösszeggel rendelkező civil szervezetek (mínusz sportklubok, vallási és nemzetiségi szervezetek) gazdálkodásának ellenőrzését. Könnyen lehet, hogy ezzel a változtatással még új lendületet is vesz a kormánykritikus civilekkel szembeni harc. Az uniós bíróság előtt elvérzett előző civiltörvény a legalább évi 7,2 millió forint külföldi támogatásban részesülő NGO-kat kötelezte arra, hogy „külföldről támogatott szervezetként” regisztrálják magukat. Ez kétségkívül alkalmas volt a civil szféra általános gyanúba keverésére, de túl sok gyakorlati következménnyel nem járt. A külföldről támogatott szervezeteket listázó állami honlapra nem volt kíváncsi a kutya se, ráadásul éppen azok tagadták meg a regisztrációt, akik miatt meghozták a törvényt (TASZ, Amnesty, Helsinki Bizottság), de őket sem érte ezért semmilyen szankció. Hátrányos megkülönböztetésről egyetlen esetben értesült a nyilvánosság, amikor az innovációs minisztérium felügyelete alatt működő Tempus Közalapítvány azért dobta vissza egy szervezet uniós projektjét, mert az nem volt hajlandó nyilatkozni arról, külföldről támogatott szervezetnek minősül-e.

Az ÁSZ elmúlt évekbeli track recordja ellenben nem sok kétséget hagy afelől, hogy ahol nagyon keresnek, ott találni is fognak pénzügyi szabálytalanságokat, az ellenőrzéseiket pedig irigylésre méltó ütemérzékkel igazítják a kormány aktuális politikai érdekeihez. A Jobbik 660 milliós büntetése volt a legemlékezetesebb, de az ÁSZ hosszabb-rövidebb időre szinte az összes ellenzéki párt költségvetési támogatását felfüggesztette már különböző mondvacsinált indokokkal, és valahogy a Fidesz által újonnan megszállt intézmények korábbi vezetéséről is mindig sikerül kimutatnia, hogy átláthatatlanul bánt a közpénzekkel – a PIM, az MTA kutatóintézetei vagy az SZFE gazdálkodásáról készült ÁSZ-jelentés is a hatalomátvétel utólagos igazolására szolgált.