A szerk.

Velezrada

A szerk.

Prágában van némi hagyománya az elnöki palotához kapcsolódó demonstrációknak, pró is, kontra is.

Jó helyen van, fenn a Hradzsinban, látni a fél városból, a Moldva óvárosi partjáról éppúgy, mint a Kisoldalról. Havel utolsó elnöki ciklusa idején például nemegyszer előfordult, hogy fiatal művészek fényfestéssel vörös szívet lőttek fel a homlokzatra, az elnök jelképét, mely ilyeténképpen az ország jelképe is lett. Aztán 2015-re megváltoztak kicsit a dolgok, már Miloš Zeman csücsült Vencel király helyén a vár fokán, de egy éjszaka (dettó fiatal művészekben végződő) ügyes kezek a palota előtt lobogó nemzeti zászlót kicserélték a világ legnagyobb vörös boxeralsójára, jelezvén, hogy a polgárok rosszul viselik Zeman elnök buzgó hajbókolását a nagy Kína előtt – boldog idők.

Múlt hétfőn azonban a palotát teljes egészében beborító hatalmas fényfelirat ragyogta be a prágai éjszakát: „VELEZRADA”. Jó szó, azt jelenti: hazaárulás. Itt azt jelenti, hogy ami az elnöki palotában folyik, az hazaárulás. Az ismét ludas fiatal művészek most nem csupán a saját politikai véleményüket fogalmazták meg, de telibe kapták a közérzületet is. Megjelenésünk napján, délután hatkor tömegtüntetés lesz Miloš Zeman elmozdításáért a Vencel téren (és szerte az ország kisebb-nagyobb városaiban). A népharag most kétségkívül a vén iszákosra összpontosul, mint Putyin egyszemélyes ötödik hadoszlopára. Rögzítsük: méltán.

A történetet mindenki ismeri már: 2014-ben az orosz katonai hírszerzés (GRU) két – az­óta a Szkripal-merénylet kapcsán világhírűvé lett – gyilkosa, Miskin és Csepiga felrobbantotta a vrběticei lőszerraktárt. A merényletnek halálos áldozatai is voltak. Az eset felderítése érthető okokból nehézkesnek bizonyult, de mára feketén-fehéren kiderült a gyalázat (beljebb kitűnő interjú jön a nyomozásban jelentős szerepet játszó brit oknyomozó portál alapítójával). Ezután Csehország kormánya némi hezitálással ugyan, de megtette az olyankor elvárható lépéseket, amikor egy idegen hatalom részéről terrortámadás éri az országot. A hezitálás április közepén mindössze egy napig tartott, s csak Andrej Babiš miniszterelnök fejében játszódott le, aki az egyik nap még azt mondta, hogy ami történt, nem feltétlenül egy idegen hatalom terrorakciója – arra, mondjuk, ekkor sem tért ki, hogy akkor mi. Ha ki is tért volna, azt bizonnyal elnyomja az a közfelzúdulás, amely egyként zengett fel kormánypárti és ellenzéki oldalról, ahogy a kedves nép részéről is. Másnap reggel Babiš már elnézést is kért a buta beszédért, és leszögezte, hogy maga is orosz terrortámadásként fogja fel a történteket. Csak Miloš Zeman óbégatta már akkor is, és máig is, hogy nincsenek bizonyítékok (vannak), s nem is történt szinte semmi (történt), ha meg történt, akkor az tényleg nem szép dolog, de nem is csúnya annyira, meg csupa ilyesmit – ezért tartják most olyan sokan hazaárulónak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.