A szerk.

Velezrada

A szerk.

Prágában van némi hagyománya az elnöki palotához kapcsolódó demonstrációknak, pró is, kontra is.

Jó helyen van, fenn a Hradzsinban, látni a fél városból, a Moldva óvárosi partjáról éppúgy, mint a Kisoldalról. Havel utolsó elnöki ciklusa idején például nemegyszer előfordult, hogy fiatal művészek fényfestéssel vörös szívet lőttek fel a homlokzatra, az elnök jelképét, mely ilyeténképpen az ország jelképe is lett. Aztán 2015-re megváltoztak kicsit a dolgok, már Miloš Zeman csücsült Vencel király helyén a vár fokán, de egy éjszaka (dettó fiatal művészekben végződő) ügyes kezek a palota előtt lobogó nemzeti zászlót kicserélték a világ legnagyobb vörös boxeralsójára, jelezvén, hogy a polgárok rosszul viselik Zeman elnök buzgó hajbókolását a nagy Kína előtt – boldog idők.

Múlt hétfőn azonban a palotát teljes egészében beborító hatalmas fényfelirat ragyogta be a prágai éjszakát: „VELEZRADA”. Jó szó, azt jelenti: hazaárulás. Itt azt jelenti, hogy ami az elnöki palotában folyik, az hazaárulás. Az ismét ludas fiatal művészek most nem csupán a saját politikai véleményüket fogalmazták meg, de telibe kapták a közérzületet is. Megjelenésünk napján, délután hatkor tömegtüntetés lesz Miloš Zeman elmozdításáért a Vencel téren (és szerte az ország kisebb-nagyobb városaiban). A népharag most kétségkívül a vén iszákosra összpontosul, mint Putyin egyszemélyes ötödik hadoszlopára. Rögzítsük: méltán.

A történetet mindenki ismeri már: 2014-ben az orosz katonai hírszerzés (GRU) két – az­óta a Szkripal-merénylet kapcsán világhírűvé lett – gyilkosa, Miskin és Csepiga felrobbantotta a vrběticei lőszerraktárt. A merényletnek halálos áldozatai is voltak. Az eset felderítése érthető okokból nehézkesnek bizonyult, de mára feketén-fehéren kiderült a gyalázat (beljebb kitűnő interjú jön a nyomozásban jelentős szerepet játszó brit oknyomozó portál alapítójával). Ezután Csehország kormánya némi hezitálással ugyan, de megtette az olyankor elvárható lépéseket, amikor egy idegen hatalom részéről terrortámadás éri az országot. A hezitálás április közepén mindössze egy napig tartott, s csak Andrej Babiš miniszterelnök fejében játszódott le, aki az egyik nap még azt mondta, hogy ami történt, nem feltétlenül egy idegen hatalom terrorakciója – arra, mondjuk, ekkor sem tért ki, hogy akkor mi. Ha ki is tért volna, azt bizonnyal elnyomja az a közfelzúdulás, amely egyként zengett fel kormánypárti és ellenzéki oldalról, ahogy a kedves nép részéről is. Másnap reggel Babiš már elnézést is kért a buta beszédért, és leszögezte, hogy maga is orosz terrortámadásként fogja fel a történteket. Csak Miloš Zeman óbégatta már akkor is, és máig is, hogy nincsenek bizonyítékok (vannak), s nem is történt szinte semmi (történt), ha meg történt, akkor az tényleg nem szép dolog, de nem is csúnya annyira, meg csupa ilyesmit – ezért tartják most olyan sokan hazaárulónak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.