A szerk.

Velezrada

A szerk.

Prágában van némi hagyománya az elnöki palotához kapcsolódó demonstrációknak, pró is, kontra is.

Jó helyen van, fenn a Hradzsinban, látni a fél városból, a Moldva óvárosi partjáról éppúgy, mint a Kisoldalról. Havel utolsó elnöki ciklusa idején például nemegyszer előfordult, hogy fiatal művészek fényfestéssel vörös szívet lőttek fel a homlokzatra, az elnök jelképét, mely ilyeténképpen az ország jelképe is lett. Aztán 2015-re megváltoztak kicsit a dolgok, már Miloš Zeman csücsült Vencel király helyén a vár fokán, de egy éjszaka (dettó fiatal művészekben végződő) ügyes kezek a palota előtt lobogó nemzeti zászlót kicserélték a világ legnagyobb vörös boxeralsójára, jelezvén, hogy a polgárok rosszul viselik Zeman elnök buzgó hajbókolását a nagy Kína előtt – boldog idők.

Múlt hétfőn azonban a palotát teljes egészében beborító hatalmas fényfelirat ragyogta be a prágai éjszakát: „VELEZRADA”. Jó szó, azt jelenti: hazaárulás. Itt azt jelenti, hogy ami az elnöki palotában folyik, az hazaárulás. Az ismét ludas fiatal művészek most nem csupán a saját politikai véleményüket fogalmazták meg, de telibe kapták a közérzületet is. Megjelenésünk napján, délután hatkor tömegtüntetés lesz Miloš Zeman elmozdításáért a Vencel téren (és szerte az ország kisebb-nagyobb városaiban). A népharag most kétségkívül a vén iszákosra összpontosul, mint Putyin egyszemélyes ötödik hadoszlopára. Rögzítsük: méltán.

A történetet mindenki ismeri már: 2014-ben az orosz katonai hírszerzés (GRU) két – az­óta a Szkripal-merénylet kapcsán világhírűvé lett – gyilkosa, Miskin és Csepiga felrobbantotta a vrběticei lőszerraktárt. A merényletnek halálos áldozatai is voltak. Az eset felderítése érthető okokból nehézkesnek bizonyult, de mára feketén-fehéren kiderült a gyalázat (beljebb kitűnő interjú jön a nyomozásban jelentős szerepet játszó brit oknyomozó portál alapítójával). Ezután Csehország kormánya némi hezitálással ugyan, de megtette az olyankor elvárható lépéseket, amikor egy idegen hatalom részéről terrortámadás éri az országot. A hezitálás április közepén mindössze egy napig tartott, s csak Andrej Babiš miniszterelnök fejében játszódott le, aki az egyik nap még azt mondta, hogy ami történt, nem feltétlenül egy idegen hatalom terrorakciója – arra, mondjuk, ekkor sem tért ki, hogy akkor mi. Ha ki is tért volna, azt bizonnyal elnyomja az a közfelzúdulás, amely egyként zengett fel kormánypárti és ellenzéki oldalról, ahogy a kedves nép részéről is. Másnap reggel Babiš már elnézést is kért a buta beszédért, és leszögezte, hogy maga is orosz terrortámadásként fogja fel a történteket. Csak Miloš Zeman óbégatta már akkor is, és máig is, hogy nincsenek bizonyítékok (vannak), s nem is történt szinte semmi (történt), ha meg történt, akkor az tényleg nem szép dolog, de nem is csúnya annyira, meg csupa ilyesmit – ezért tartják most olyan sokan hazaárulónak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.