A szerk.

Velezrada

A szerk.

Prágában van némi hagyománya az elnöki palotához kapcsolódó demonstrációknak, pró is, kontra is.

Jó helyen van, fenn a Hradzsinban, látni a fél városból, a Moldva óvárosi partjáról éppúgy, mint a Kisoldalról. Havel utolsó elnöki ciklusa idején például nemegyszer előfordult, hogy fiatal művészek fényfestéssel vörös szívet lőttek fel a homlokzatra, az elnök jelképét, mely ilyeténképpen az ország jelképe is lett. Aztán 2015-re megváltoztak kicsit a dolgok, már Miloš Zeman csücsült Vencel király helyén a vár fokán, de egy éjszaka (dettó fiatal művészekben végződő) ügyes kezek a palota előtt lobogó nemzeti zászlót kicserélték a világ legnagyobb vörös boxeralsójára, jelezvén, hogy a polgárok rosszul viselik Zeman elnök buzgó hajbókolását a nagy Kína előtt – boldog idők.

Múlt hétfőn azonban a palotát teljes egészében beborító hatalmas fényfelirat ragyogta be a prágai éjszakát: „VELEZRADA”. Jó szó, azt jelenti: hazaárulás. Itt azt jelenti, hogy ami az elnöki palotában folyik, az hazaárulás. Az ismét ludas fiatal művészek most nem csupán a saját politikai véleményüket fogalmazták meg, de telibe kapták a közérzületet is. Megjelenésünk napján, délután hatkor tömegtüntetés lesz Miloš Zeman elmozdításáért a Vencel téren (és szerte az ország kisebb-nagyobb városaiban). A népharag most kétségkívül a vén iszákosra összpontosul, mint Putyin egyszemélyes ötödik hadoszlopára. Rögzítsük: méltán.

A történetet mindenki ismeri már: 2014-ben az orosz katonai hírszerzés (GRU) két – az­óta a Szkripal-merénylet kapcsán világhírűvé lett – gyilkosa, Miskin és Csepiga felrobbantotta a vrběticei lőszerraktárt. A merényletnek halálos áldozatai is voltak. Az eset felderítése érthető okokból nehézkesnek bizonyult, de mára feketén-fehéren kiderült a gyalázat (beljebb kitűnő interjú jön a nyomozásban jelentős szerepet játszó brit oknyomozó portál alapítójával). Ezután Csehország kormánya némi hezitálással ugyan, de megtette az olyankor elvárható lépéseket, amikor egy idegen hatalom részéről terrortámadás éri az országot. A hezitálás április közepén mindössze egy napig tartott, s csak Andrej Babiš miniszterelnök fejében játszódott le, aki az egyik nap még azt mondta, hogy ami történt, nem feltétlenül egy idegen hatalom terrorakciója – arra, mondjuk, ekkor sem tért ki, hogy akkor mi. Ha ki is tért volna, azt bizonnyal elnyomja az a közfelzúdulás, amely egyként zengett fel kormánypárti és ellenzéki oldalról, ahogy a kedves nép részéről is. Másnap reggel Babiš már elnézést is kért a buta beszédért, és leszögezte, hogy maga is orosz terrortámadásként fogja fel a történteket. Csak Miloš Zeman óbégatta már akkor is, és máig is, hogy nincsenek bizonyítékok (vannak), s nem is történt szinte semmi (történt), ha meg történt, akkor az tényleg nem szép dolog, de nem is csúnya annyira, meg csupa ilyesmit – ezért tartják most olyan sokan hazaárulónak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."