A szerk.

Felhőkarcolók sötét árnyéka

A szerk.

November végén derült ki – alig egy héttel azután, hogy Budapest az egyesítésének 150. évfordulóját ünnepelte –, hogy a főváros egyik legnagyobb rozsdaövezetét, Rákosrendezőt, az egykori vasúti rendező pályaudvar területét az Egyesült Arab Emírségekből származó üzletember, Mohamed Alabbar akarja megvásárolni.

Az akkor kiszivárgott hírek szerint Alabbar cégének irodaházakkal és luxus-lakóépületekkel teli negyede valósulna meg a területen, amelynek „koronaékszere” egy 220–240 méter magas felhőkarcoló lenne. Kiderült az is, hogy a hír nyomán mini-Dubajnak elnevezett projektet addig gondosan titkolta a magyar kormány, pedig már Orbán hetekkel korábbi kabinetülésén is szó volt róla. A hír nyomán a kormány eleinte ködösíteni próbált, ám később Lázár János már „maxi-Dubajt” vizionált Zugló és Angyalföld határára, ahonnan még reptéri vonatok is indulnának. Ugyanekkor a főváros az egyeztetést hiányolva megfogalmazta a maga elképzeléseit. „Az ingatlanfejlesztést a főváros azzal a feltétellel támogatja, hogy annak részeként legalább tíz­ezer, a magyarok számára megfizethető lakásnak is kell épülnie” – állt a Fővárosi Közgyűlés decemberi határozatában, amelyben arról is szó volt, hogy az új Rákosrendezőn ne épülhessen 90 méternél magasabb épület – ezzel elsősorban arra céloztak, hogy egy 240 méter magas torony alaposan belerondítana a Hősök tere látványába.

Csakhogy ezekről nem olvashattunk sem januárban – amikor a kormány megjelentette azt a tervezetet, amely szerint „a magyar állam nemzetközi szerződésben vállalja, hogy infrastruktúrafejlesztési projektet valósít meg, míg az Egyesült Arab Emirátusok vállalja, hogy egy általa megjelölt gazdasági társaságon keresztül az ingatlanokon beruházást hajt végre” –, sem a múlt héten, amikor Szijjártó Péter alá is írta a szerződést. De nem csak a fővárost hagyták ki belőle: a megállapodásban szó nincs hatásvizsgálatról, közbeszerzésről, versenyeztetésről, szinte csak az derül ki belőle, hogy Mohamed Alabbar Eagle Hills nevű ingatlanfejlesztő cége valósítja meg a beruházást 5 milliárd euróból, vagyis nagyjából 2000 milliárd forintból.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.