A szerk.

Felhőkarcolók sötét árnyéka

A szerk.

November végén derült ki – alig egy héttel azután, hogy Budapest az egyesítésének 150. évfordulóját ünnepelte –, hogy a főváros egyik legnagyobb rozsdaövezetét, Rákosrendezőt, az egykori vasúti rendező pályaudvar területét az Egyesült Arab Emírségekből származó üzletember, Mohamed Alabbar akarja megvásárolni.

Az akkor kiszivárgott hírek szerint Alabbar cégének irodaházakkal és luxus-lakóépületekkel teli negyede valósulna meg a területen, amelynek „koronaékszere” egy 220–240 méter magas felhőkarcoló lenne. Kiderült az is, hogy a hír nyomán mini-Dubajnak elnevezett projektet addig gondosan titkolta a magyar kormány, pedig már Orbán hetekkel korábbi kabinetülésén is szó volt róla. A hír nyomán a kormány eleinte ködösíteni próbált, ám később Lázár János már „maxi-Dubajt” vizionált Zugló és Angyalföld határára, ahonnan még reptéri vonatok is indulnának. Ugyanekkor a főváros az egyeztetést hiányolva megfogalmazta a maga elképzeléseit. „Az ingatlanfejlesztést a főváros azzal a feltétellel támogatja, hogy annak részeként legalább tíz­ezer, a magyarok számára megfizethető lakásnak is kell épülnie” – állt a Fővárosi Közgyűlés decemberi határozatában, amelyben arról is szó volt, hogy az új Rákosrendezőn ne épülhessen 90 méternél magasabb épület – ezzel elsősorban arra céloztak, hogy egy 240 méter magas torony alaposan belerondítana a Hősök tere látványába.

Csakhogy ezekről nem olvashattunk sem januárban – amikor a kormány megjelentette azt a tervezetet, amely szerint „a magyar állam nemzetközi szerződésben vállalja, hogy infrastruktúrafejlesztési projektet valósít meg, míg az Egyesült Arab Emirátusok vállalja, hogy egy általa megjelölt gazdasági társaságon keresztül az ingatlanokon beruházást hajt végre” –, sem a múlt héten, amikor Szijjártó Péter alá is írta a szerződést. De nem csak a fővárost hagyták ki belőle: a megállapodásban szó nincs hatásvizsgálatról, közbeszerzésről, versenyeztetésről, szinte csak az derül ki belőle, hogy Mohamed Alabbar Eagle Hills nevű ingatlanfejlesztő cége valósítja meg a beruházást 5 milliárd euróból, vagyis nagyjából 2000 milliárd forintból.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk