A szerk.

Felhőkarcolók sötét árnyéka

A szerk.

November végén derült ki – alig egy héttel azután, hogy Budapest az egyesítésének 150. évfordulóját ünnepelte –, hogy a főváros egyik legnagyobb rozsdaövezetét, Rákosrendezőt, az egykori vasúti rendező pályaudvar területét az Egyesült Arab Emírségekből származó üzletember, Mohamed Alabbar akarja megvásárolni.

Az akkor kiszivárgott hírek szerint Alabbar cégének irodaházakkal és luxus-lakóépületekkel teli negyede valósulna meg a területen, amelynek „koronaékszere” egy 220–240 méter magas felhőkarcoló lenne. Kiderült az is, hogy a hír nyomán mini-Dubajnak elnevezett projektet addig gondosan titkolta a magyar kormány, pedig már Orbán hetekkel korábbi kabinetülésén is szó volt róla. A hír nyomán a kormány eleinte ködösíteni próbált, ám később Lázár János már „maxi-Dubajt” vizionált Zugló és Angyalföld határára, ahonnan még reptéri vonatok is indulnának. Ugyanekkor a főváros az egyeztetést hiányolva megfogalmazta a maga elképzeléseit. „Az ingatlanfejlesztést a főváros azzal a feltétellel támogatja, hogy annak részeként legalább tíz­ezer, a magyarok számára megfizethető lakásnak is kell épülnie” – állt a Fővárosi Közgyűlés decemberi határozatában, amelyben arról is szó volt, hogy az új Rákosrendezőn ne épülhessen 90 méternél magasabb épület – ezzel elsősorban arra céloztak, hogy egy 240 méter magas torony alaposan belerondítana a Hősök tere látványába.

Csakhogy ezekről nem olvashattunk sem januárban – amikor a kormány megjelentette azt a tervezetet, amely szerint „a magyar állam nemzetközi szerződésben vállalja, hogy infrastruktúrafejlesztési projektet valósít meg, míg az Egyesült Arab Emirátusok vállalja, hogy egy általa megjelölt gazdasági társaságon keresztül az ingatlanokon beruházást hajt végre” –, sem a múlt héten, amikor Szijjártó Péter alá is írta a szerződést. De nem csak a fővárost hagyták ki belőle: a megállapodásban szó nincs hatásvizsgálatról, közbeszerzésről, versenyeztetésről, szinte csak az derül ki belőle, hogy Mohamed Alabbar Eagle Hills nevű ingatlanfejlesztő cége valósítja meg a beruházást 5 milliárd euróból, vagyis nagyjából 2000 milliárd forintból.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?