A szerk.

Felhőkarcolók sötét árnyéka

A szerk.

November végén derült ki – alig egy héttel azután, hogy Budapest az egyesítésének 150. évfordulóját ünnepelte –, hogy a főváros egyik legnagyobb rozsdaövezetét, Rákosrendezőt, az egykori vasúti rendező pályaudvar területét az Egyesült Arab Emírségekből származó üzletember, Mohamed Alabbar akarja megvásárolni.

Az akkor kiszivárgott hírek szerint Alabbar cégének irodaházakkal és luxus-lakóépületekkel teli negyede valósulna meg a területen, amelynek „koronaékszere” egy 220–240 méter magas felhőkarcoló lenne. Kiderült az is, hogy a hír nyomán mini-Dubajnak elnevezett projektet addig gondosan titkolta a magyar kormány, pedig már Orbán hetekkel korábbi kabinetülésén is szó volt róla. A hír nyomán a kormány eleinte ködösíteni próbált, ám később Lázár János már „maxi-Dubajt” vizionált Zugló és Angyalföld határára, ahonnan még reptéri vonatok is indulnának. Ugyanekkor a főváros az egyeztetést hiányolva megfogalmazta a maga elképzeléseit. „Az ingatlanfejlesztést a főváros azzal a feltétellel támogatja, hogy annak részeként legalább tíz­ezer, a magyarok számára megfizethető lakásnak is kell épülnie” – állt a Fővárosi Közgyűlés decemberi határozatában, amelyben arról is szó volt, hogy az új Rákosrendezőn ne épülhessen 90 méternél magasabb épület – ezzel elsősorban arra céloztak, hogy egy 240 méter magas torony alaposan belerondítana a Hősök tere látványába.

Csakhogy ezekről nem olvashattunk sem januárban – amikor a kormány megjelentette azt a tervezetet, amely szerint „a magyar állam nemzetközi szerződésben vállalja, hogy infrastruktúrafejlesztési projektet valósít meg, míg az Egyesült Arab Emirátusok vállalja, hogy egy általa megjelölt gazdasági társaságon keresztül az ingatlanokon beruházást hajt végre” –, sem a múlt héten, amikor Szijjártó Péter alá is írta a szerződést. De nem csak a fővárost hagyták ki belőle: a megállapodásban szó nincs hatásvizsgálatról, közbeszerzésről, versenyeztetésről, szinte csak az derül ki belőle, hogy Mohamed Alabbar Eagle Hills nevű ingatlanfejlesztő cége valósítja meg a beruházást 5 milliárd euróból, vagyis nagyjából 2000 milliárd forintból.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

A polgármester kételkedik a pofonjáról készült felvételben, pedig létezik

Nagy János szigetszentmiklósi polgármester képviselői kérdésre nem cáfolta, hogy megütött egy helyi lakost az adventi vásárban, ugyanakkor megkérdőjelezte az erről készült térfigyelő kamerás felvétel létezését. Lapunk a vita eldöntését azzal segíti, hogy közreadja a felvétel egyik részletét. A polgármester pofonja utáni testületi ülésen a városvezetőt kötelezték arra, ha büntetőügy részese lesz, köteles arról beszámolni.