A szerk.

Az ész, az intelligencia és a magyarok

A szerk.

„Ukrajnával kapcsolatban ugyanazt tettem volna, mint Putyin” – mondotta Štefan Harabin, és nézett intelligensen. Na, de ki ez a Štefan Harabin, aki ilyen intelligensen tud nézni?

Már azon túl kicsoda, hogy egy kapitális seggfej. Nos, ő a szlovák legfelsőbb bíróság egykori elnöke, az egyik korábbi Fico-kormány igazságügyi minisztere, többszörös elnökjelölt. Az volt már öt éve is, az volt most szombaton is, s vasárnap odanyilatkozott, hogy az lesz öt év múlva is – de addig is meg kell élni valamiből.

Nem is az a fő probléma ezzel a Štefan Harabinnal, hogy egy gyakorló náci, hanem inkább az, hogy ezen az elnökválasztáson 11,73 százalékot szerzett. S ha ezt a távolról sem jelentéktelen számú (több mint negyedmilliónyi) szavazatot, vagy csak egy nagyobbacska részét odaadjuk április 6-án Robert Fico Peter Pellegrini nevű jelöltjének az összenő, ami összetartozik elv szerint, akkor már közel sem annyira rózsás a helyzet kedvenc északi szomszédunknál, mint amilyennek, mondjuk, vasárnap hajnalban kinézett. Mert akkor úgy nézett ki, hogy a szavazatok 100 százalékának összeszámolása után Ivan Korčok nyerte a köztársaságielnök-választás első fordulóját a maga 42,51 százalékával (nevezett Pellegrini 37,02 százalékával szemben). Azért egy öt és fél százalékpontos győzelemnek lehet egy kicsit örülni.

Leginkább azért, mert Ivan Korčok jeleníti meg ebben a pillanatban Szlovákia európai arcát. Karrierdiplomata, volt berlini, majd washingtoni nagykövet, külügyminiszter is pár évig az előző ciklusban, most pedig a demokratikus ellenzék közös jelöltjeként vágott neki a küzdelemnek – nem túl jó esélyekkel.

Szlovákiában tavaly szeptemberben parlamenti választást tartottak, ahol Robert Fico és szatellitjei egyértelmű győzelmet arattak, s nem telt el azóta annyi idő, hogy jelöltjük ne okkal bízzon például a győzteshez húzás év­ezredes népszokásában, a kormányzati háttér, pénz, paripa, fegyver kampányformáló erejében, satöbbi, satöbbi. Így is mérték a múlt ősz óta a közvélemény-kutatások, vezet Pellegrini, nyer Pellegrini, Korčok meg második lesz.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.