Már azon túl kicsoda, hogy egy kapitális seggfej. Nos, ő a szlovák legfelsőbb bíróság egykori elnöke, az egyik korábbi Fico-kormány igazságügyi minisztere, többszörös elnökjelölt. Az volt már öt éve is, az volt most szombaton is, s vasárnap odanyilatkozott, hogy az lesz öt év múlva is – de addig is meg kell élni valamiből.
Nem is az a fő probléma ezzel a Štefan Harabinnal, hogy egy gyakorló náci, hanem inkább az, hogy ezen az elnökválasztáson 11,73 százalékot szerzett. S ha ezt a távolról sem jelentéktelen számú (több mint negyedmilliónyi) szavazatot, vagy csak egy nagyobbacska részét odaadjuk április 6-án Robert Fico Peter Pellegrini nevű jelöltjének az összenő, ami összetartozik elv szerint, akkor már közel sem annyira rózsás a helyzet kedvenc északi szomszédunknál, mint amilyennek, mondjuk, vasárnap hajnalban kinézett. Mert akkor úgy nézett ki, hogy a szavazatok 100 százalékának összeszámolása után Ivan Korčok nyerte a köztársaságielnök-választás első fordulóját a maga 42,51 százalékával (nevezett Pellegrini 37,02 százalékával szemben). Azért egy öt és fél százalékpontos győzelemnek lehet egy kicsit örülni.
Leginkább azért, mert Ivan Korčok jeleníti meg ebben a pillanatban Szlovákia európai arcát. Karrierdiplomata, volt berlini, majd washingtoni nagykövet, külügyminiszter is pár évig az előző ciklusban, most pedig a demokratikus ellenzék közös jelöltjeként vágott neki a küzdelemnek – nem túl jó esélyekkel.
Szlovákiában tavaly szeptemberben parlamenti választást tartottak, ahol Robert Fico és szatellitjei egyértelmű győzelmet arattak, s nem telt el azóta annyi idő, hogy jelöltjük ne okkal bízzon például a győzteshez húzás évezredes népszokásában, a kormányzati háttér, pénz, paripa, fegyver kampányformáló erejében, satöbbi, satöbbi. Így is mérték a múlt ősz óta a közvélemény-kutatások, vezet Pellegrini, nyer Pellegrini, Korčok meg második lesz.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
