A szerk.

Felsál a gondod

A szerk.

Levitték az egész és a fél disznó áfáját 27-ről öt százalékra, és ebben két dolog lehet jó. Egy, hogy aki eddig feketén, a pult alatt adott el fél disznót, és ezzel 27 százalék pluszt keresett, most a legalitással járó lelki nyugalomért cserébe számlára fog fél disznót árusítani, legfeljebb valamivel kevesebbet fog rajta. Kettő: aki saját magának adott el legálisan fél disznót, most a (nettó) fél disznó árának 22 százalékával lesz gazdagabb. Ha valaki nem magától vett fél disznót, hát, majd meglátjuk, hogy a legális féldisznó-árussal mire megy, a 22-ből mennyit tud magának kialkudni.

Ezek kibaszott jó hírek. Keresve se találunk több és jobb bizonyítékot arra, hogy az ország elindult felfelé. Száguld most már megállíthatatlanul.

Mondjuk a tokaszalonna ára a közértben ettől nem fog lemenni, mert a szalonna (és a parizer, a veronai, a rövid karaj) áfája megmaradt 27 százaléknak. Legfeljebb úgy csökkenhetne, hogy a húsgyár, ami az olcsóbb fél disznóból töpörtyűt csinál, a töpörtyűt olcsóbban adja a közértnek, a közért meg a töpörtyűt a városi parasztoknak, de hát hülye lenne a húsgyár meg a közért is olcsóbban adni. Amikor a szocpárt 2005-ben 20 százalékra csökkentette mindennek az áfáját, attól se mentek le az árak, csak lett tőle vagy 200 milliárd költségvetési bevételkiesés, meg hamar megint 25 százalékos áfa. Ha a kormány a húsgyáraknak akart egy jó napot, pláne az olyannak, amelyik faszán behúzta a vertikális integrációt, azaz mondjuk egy tulajdonosi csoport birtokol féldisznó-üzemet és töpörtyűgyárat is, akkor jól csinálta. Ez nem biztos, hogy baj, mondunk három nagy húsgyárat is: Kaposvár, Gyula, Pápa, amit úgy kell kivakarni a szarból, és még mindig jobb egy ilyen adókedvezmény, mint a direkt költségvetési vagy önkormányzati kápé. (Nem mintha kápé nem játszott volna, összesen és alsó hangon úgy négymilliárd.) És olyan is rég volt, hogy Csányi Sándor jól járjon egy kormányzati intézkedéssel, az is szentigaz. Ami az áfacsökkentés másik célját, a sertéstenyésztésben és az élelmiszer-kereskedelemben úgy általában súlyos költségvetési kockázatot okozó feketegazdaság kifehérítését illeti, hát, az vagy úgy lesz, vagy nem.

Ha nem mondják azt, hogy csatát nyertek a zsírrezsiháborúban, hogy a hús áfáját levitték, amivel könnyebb lesz a családoknak, és több pénz marad a pénztárcában, és hogy munkahelyek miriádjait is teremtik ezzel, akkor egy szót se szólnánk.

De mondják, mert szeretnek hazudni. Azt is mondták, hogy leviszik a többi élelmiszer, a csirke, a tojás, a zöldség, az ipari sajt, az étkezési bitumen meg a strucc áfáját is, de nem vitték, mert nem lett volna rá pénz. (A szocpárt még aláírást is gyűjtött az 5 százalékos élelmiszeráfáért: ehhez képest a kormányfő maga a megtestesült költségvetési felelősség.) Ezt némi habozás után belátták: és a nagy nekikészülésből és felfuvalkodásból és befeszülésből nem lett más, csak a végén ez a kis fing. A hús nem lesz olcsóbb senkinek, aki nem egyenesen az ólból vásárol. Akkor sem, ha mindenki hazaáruló, aki azt állítja, hogy a hús nem lesz olcsóbb senkinek.

Éljen Orbán Viktor, és kérek 15 deka félsertést, de ne a végéből!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.