A szerk.

Leépülés

A szerk.

Mivel sem két hét, sem két év alatt nem lett rend, a Fidesz nem tud mást tenni, mint szóban keménykedni - vagyis a Btk.-t és a büntetőeljárási törvényt a totális szigor irányába tolni. A három csapás törvénye, a 12 évesek büntethetősége, a rendőrségi tanúkihallgatás ügyvéd nélkül - szép íve ez a jobbikos kottából játszó kormánypárti javaslatoknak, és a szabálysértési változásokat, közöttük is a legundorítóbbat, a hajléktalanság kriminalizálását még nem is említettük.

Hétfő este újabb elem került e sorba: a parlament megszüntette az előzetes letartóztatás felső határát a legalább 15 évvel büntethető bűncselekmények esetében. A javaslat még csak nem is titkolja, hogy erre azért van szükség, mert "a közelmúlt sajnálatos eseményei rávilágítottak (...) arra, hogy nem minden esetben elegendő" a jelenlegi törvényi maximum, azaz a négy év. Azt se hittük, hogy hivatalos dokumentumban egyszer még sajnálatos eseményekről fogunk olvasni. Bármekkora fiaskó is az ároktői banda szökése, bármekkora ciki is ez belügyminiszternek, igazságügy-miniszternek, a rendőrségnek, a bíróságoknak és az ügyészségnek, az nem lehet megoldás, hogy az állam működésképtelensége miatt alapvető jogokat korlátozzunk.

Rogán Antal szerint most nyilván gyilkosokat védünk - a derék frakcióvezető ezzel revolverezte a törvényjavaslatot kritizáló ellenzéket. Pedig mindössze arról van szó, hogy még az állam - mint a büntető joghatóság egyetlen, kizárólagos birtokosa - sem lehet korlátlan ura az emberi életnek. Ez nem büntetőjogi, hanem emberi jogi kérdés. Annak a régi és fontos elvnek az érvényesítése, miszerint senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata meg nem állapította. Éppen a parlamenti kétharmad ne ismerné az alaptörvény e mondatát? Márpedig úgy tűnik, hogy a fideszes többségű alkotmányügyi bizottság nem ismeri. Módosító indítványuk indokolása ugyanis nem gyanúsítottról, nem feltételezett tettesről, hanem elkövetőkről beszél - mintha már meg is lenne az ítélet. Az a duma pedig, hogy más európai országokban is létezik a gyakorlat, porhintés. Ha az állam annyira impotens, hogy nem képes a feltételezett bűnelkövetőiről időben ítéletet hozni (mint az ároktői banda esetében, amely ügyben ráadásul a gyanút alátámasztó bizonyítékokkal sem volt különösebb gond), akkor hiába tartja a feltételezett elkövetőket akár életfogytig előzetesben - attól sem nagyobb rend, sem jobb közbiztonság, sem gyorsabb és hatékonyabb igazságszolgáltatás nem lesz. Miért is igyekezne jobban rendőr, ügyész vagy bíró, ha a gyanúsított akár évtizedekig is előzetesben ülhet? És mi történik akkor, ha esetleg 30 év előzetes után kiderül, mégsem a feltételezett tettes volt a valódi elkövető?

Azt látjuk, amit már sokszor: valamely "válságtünettel", rosszul működő szabályozással, lomha intézménnyel szembesülve a Fidesz-kétharmad az intézményt, a szabályozást nem megjavítja, hanem baltával esik neki. Amit a helyébe épít, nemcsak represszív, de diszfunkcionális is. A lényeg a cselekvés látszata.

Most ugasson a Jobbik, hogy nincs itt rend!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.