A szerk.

Gyűlölünk

A szerk.

Pedig milyen jól kezdődött a hétfői nagy meccs: bevonultak a nagyurak.

Orbán Viktor és családjának azon része, amelyik közismerten a saját (arany)lábán áll. Mészáros Lőrinc, aki önerejéből lett a leggazdagabb magyar. Csányi Sándor, aki leggazdagabb magyarból lett – hacsak nem önerejéből ő is – a második leggazdagabb magyar. Hernádi Zsolt, a Mol, meglehet, most épp nem világszerte körözött vezére. Varga Mihály pénzügyminiszter (neki most mintha kicsit jobban kéne pedálozni, nyilván sajnálta, hogy nem lehet egyszerre két meccsen). S bevonult még Kövér László is, illetve kollégája, a magát poszt-nácinak valló szlovák náci párt vezetője, Andrej Danko, aki legutóbb házelnökként személyesen felügyelte, hogy nagyobb legyen a szlovák nemzeti zászlórúd, mint a magyar, de nyugodtan nevezhetjük a – kifejezetten a helyi magyarok ellen kiszabott – szlovák himnusztörvény atyjának is. Itt persze jól megfértek egy gyékényen, Orbán jobbján Danko, balján Schmitt Pál – két közismert diplomatolvaj.

Apropó, himnusz atyja: jól is folytatódott minden. A magyar közönség (saját nevén: a Fekete sereg) úgy szétfütyülte a szlovák himnuszt, mint annak a rendje, pompásan látszott a tévében is (mondhatni látta ország-világ), hogy a szegény hülye szlovák játékosok csak tekergetik a nyakukat, nézik, hogy mi van itt, hol a himnuszuk, volt, amelyik megpróbálta énekelni, de mivel nem hallotta a zenét, bele is sült hamarosan. A sereg (Előttetek az Európa-bajnokság, mögöttetek „Christiano homosexuál”) teli tüdővel fütyül, hogy aztán a meccs alatt átváltson kedélyes szlovákozásra: „Utálunk, szar Szlovákia!” rigmus. „Idősebb vagyok, mint Szlovákia” feliratú pólók. Aztán szépen kikaptunk. Először az agy mondta fel szolgálatot, s vált az elején még csak-csak kihüvelyezhető taktika teljes tanácstalansággá, aztán a láb is felmondta, a meccs végére már csak lézengtek legjobbjaink. Rúgtunk egy gólt, persze pontrúgásból – ez volt a második, amit sikerült Szlovákia fennállása óta. Hat meccs, négy vereség, nulla győzelem. De ez azért van, mert csalt a bíró, oda is ment hozzá az egyik magyar fiú, hogy erre felhívja szerényen a figyelmét, hát nem kiállította azt is, biztos azért, nehogy kiegyetlenítsünk az öltözőben. S ebbe a csalóbírózásba még az olasz tréner is beszállt, mert már ő is magyar. S mi gyűlöljük a bírókat, mert csalnak ellenünk, gyűlöljük a szlovákokat, mert elvernek mindig, s a zászlórúdjuk is nagyobb, gyűlöljük a románokat, mert fütyülnek a magyar himnusz alatt, gyűlölünk mindenkit. Ki is van írva az új kirakatcsapat, a Fradi meccsein transzparensre, lehet ilyen fekete pólót kapni a szurkolói boltban, s ez Orbán Viktor focijának eszmei mondanivalója is. Meg az országának.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.