A szerk.

Gyűlölünk

A szerk.

Pedig milyen jól kezdődött a hétfői nagy meccs: bevonultak a nagyurak.

Orbán Viktor és családjának azon része, amelyik közismerten a saját (arany)lábán áll. Mészáros Lőrinc, aki önerejéből lett a leggazdagabb magyar. Csányi Sándor, aki leggazdagabb magyarból lett – hacsak nem önerejéből ő is – a második leggazdagabb magyar. Hernádi Zsolt, a Mol, meglehet, most épp nem világszerte körözött vezére. Varga Mihály pénzügyminiszter (neki most mintha kicsit jobban kéne pedálozni, nyilván sajnálta, hogy nem lehet egyszerre két meccsen). S bevonult még Kövér László is, illetve kollégája, a magát poszt-nácinak valló szlovák náci párt vezetője, Andrej Danko, aki legutóbb házelnökként személyesen felügyelte, hogy nagyobb legyen a szlovák nemzeti zászlórúd, mint a magyar, de nyugodtan nevezhetjük a – kifejezetten a helyi magyarok ellen kiszabott – szlovák himnusztörvény atyjának is. Itt persze jól megfértek egy gyékényen, Orbán jobbján Danko, balján Schmitt Pál – két közismert diplomatolvaj.

Apropó, himnusz atyja: jól is folytatódott minden. A magyar közönség (saját nevén: a Fekete sereg) úgy szétfütyülte a szlovák himnuszt, mint annak a rendje, pompásan látszott a tévében is (mondhatni látta ország-világ), hogy a szegény hülye szlovák játékosok csak tekergetik a nyakukat, nézik, hogy mi van itt, hol a himnuszuk, volt, amelyik megpróbálta énekelni, de mivel nem hallotta a zenét, bele is sült hamarosan. A sereg (Előttetek az Európa-bajnokság, mögöttetek „Christiano homosexuál”) teli tüdővel fütyül, hogy aztán a meccs alatt átváltson kedélyes szlovákozásra: „Utálunk, szar Szlovákia!” rigmus. „Idősebb vagyok, mint Szlovákia” feliratú pólók. Aztán szépen kikaptunk. Először az agy mondta fel szolgálatot, s vált az elején még csak-csak kihüvelyezhető taktika teljes tanácstalansággá, aztán a láb is felmondta, a meccs végére már csak lézengtek legjobbjaink. Rúgtunk egy gólt, persze pontrúgásból – ez volt a második, amit sikerült Szlovákia fennállása óta. Hat meccs, négy vereség, nulla győzelem. De ez azért van, mert csalt a bíró, oda is ment hozzá az egyik magyar fiú, hogy erre felhívja szerényen a figyelmét, hát nem kiállította azt is, biztos azért, nehogy kiegyetlenítsünk az öltözőben. S ebbe a csalóbírózásba még az olasz tréner is beszállt, mert már ő is magyar. S mi gyűlöljük a bírókat, mert csalnak ellenünk, gyűlöljük a szlovákokat, mert elvernek mindig, s a zászlórúdjuk is nagyobb, gyűlöljük a románokat, mert fütyülnek a magyar himnusz alatt, gyűlölünk mindenkit. Ki is van írva az új kirakatcsapat, a Fradi meccsein transzparensre, lehet ilyen fekete pólót kapni a szurkolói boltban, s ez Orbán Viktor focijának eszmei mondanivalója is. Meg az országának.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.