A szerk.

Gesztus

A szerk.

Bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos lehet Trócsányi László a következő Európai Bizottságban (EB) – feltéve, hogy az Európai Parlament októberben megszavazza az új bizottsági elnök, Ursula von der Leyen kedden előterjesztett névsorát.

Korábbi hírek szerint Trócsányi a humanitárius segélyezést és katasztrófavédelmet kapta volna – ennél a bővítés fajsúlyosabb, de az a Navracsics Tibornak 2014-ben kiosztott kulturális-oktatási-sport területnél is. Von der Leyen tehát nem alázta meg Orbán Viktort; képzeljük el, amint az elmúlt négy évben a migráció ellen miniszterként hadakozó Trócsányi menekülttáborok látogatásával és a „migránskártya” menedzselésével múlatja biztosi idejét. S teszi ezt szívvel. Lélekkel!

Szó nincs megalázásról; sőt, mivel Orbán kifejezetten ambicionálta a bővítési területet, a látszat az, hogy a német kereszténydemokrácia Angela Merkel soproni beszéde után újabb gesztust tett a magyar miniszterelnöknek.

Bár alighanem UvdL megengedett magának egy kaján félmosolyt, amikor a Trócsányinak küldött munkaköri leírásban ahhoz a részhez ért, hogy a biztosnak különös figyelmet kell fordítania a csatlakozás előtt álló balkáni országok jogállami fejlődésére és a korrupcióellenes küzdelemre. A levél figyelmeztet a nyugat-balkáni régióban erősödő külső befolyásra – értsd: az orosz és kínai nyomulásra –, és hát nem emlékszünk arra, hogy Trócsányi harcosan tiltakozott volna az oroszok vagy Kína magyarországi térnyerése ellen. Továbbá a bővítési biztos felel az Ukrajnával és az észak-afrikai országokkal fenntartott EU-s kapcsolatokért is – előbbi fronton az ukrán nyelvtörvény, utóbbin a migránsellenes propaganda miatt lóg ki a magyar hozzáállás az uniós mainstreamből.

Mindezen okok miatt Trócsányinál szerencsétlenebb választást nehéz elképzelni a bővítési posztra, még akkor is, ha éles helyzetekben az EB-n belül Josep Borrell külügyi főképviselőé lesz a döntő szó, az uniós bővítésről meg végső soron a tagállamok dönthetnek. Trócsányi igazságügyi miniszterként reklámarca volt a magyar jogállam lebontásának – európai parlamenti meghallgatásán biztosan kap majd kellemetlen kérdéseket. (Jellemző egyébként, hogy a brüsszeli folyosókon a kormányzati spin azt sulykolja, hogy Trócsányi nem tagja a Fidesznek.) A DK, a Momentum és az MSZP EP-képviselői már be is jelentették, hogy nem szavaznak meg olyan biztosi kollégiumot, amelynek Trócsányi is tagja, és erre kérik európai frakcióikat (a szocdemeket illetve a Renew Europe csoportot) is. Trócsányi kigolyózása nem tűnik reménytelen vállalkozásnak – elvégre bizottsági alelnöknek sem tudták megválasztani az EP-ben –, jóllehet, von der Leyen valószínűleg arra számít, hogy amiként őt magát szűk többséggel elnökké választotta az EP, úgy a csapata is átmegy majd, Trócsányistul.

A szavazás kimenetelénél azonban érdekesebb, hogy miért mutatják újabban a németek a szebbik orcájukat Orbán felé. A kézenfekvő magyarázat szerint a gyümölcsöző gazdasági kapcsolatok miatt (gondoljunk csak a németekkel nyélbe ütött 1,76 milliárd eurós közelmúltbeli magyar hadiipari beszerzésre). De jó szándékú taktikai megfontolások is állhatnak Merkelék látszólagos fordulata mögött. Régi gyakorlat az EU-ban, hogy a portfóliók tagállamokra osztásával bizonyos ügyeket próbálnak hangsúlyozni a helyi nyilvánosságban: a naiv megfigyelőben az a gondolat is fölmerülhet, hogy miközben Trócsányi a balkáni államokon kéri számon a jogállamiságot, nehezebb lesz beadni a hazai választóknak, hogy a magyar jogállamiság uniós számonkérése az Orbán-kormányon tényleg sorosista összeesküvés.

Trócsányi jelölése legfeljebb kommunikációs siker Orbánnak. A Magyarország és az EU viszonyát hosszabb távon meghatározó kérdések továbbra is nyitottak: mekkora összeg jut Magyarországnak a következő hétéves költségvetésből; összekötik-e a kifizetéseket a jogállamiság ellenőrzésével; kizárják-e a Fideszt az Európai Néppártból. Az összkép felől nézve a Von der Leyen-bizottság összetétele már nem annyira kedvező Orbán számára. Míg az előző EB 28 tagjából 14 volt néppárti, most a 27-ből csak 9 biztost ad az EPP, míg a szocdemek és a liberálisok összesen 16-ot. Vagyis a májusi EP-választás után másodjára buktatta meg a politikai matek a tusnádfürdői bölcs európai tézisét, miszerint a Néppártnak a szélsőjobbal kell összeborulnia, a baloldaliakat és liberálisokat meg ellenségként kell kezelnie. Az EU vezetői sem gondolhatják komolyan, hogy Orbánt jóindulattal és szép szavakkal letéríthetik erről az útról.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.