Az egyik ellenzéki párt (DK) a korábbi csalás miatt ugyanis 100 ezer forintot ajánlott annak, aki a megismételt szavazásnál hasonló stiklit észlel, és azt bizonyítani is tudja. A szavazatvásárlásról szóló film (az egyik résztvevő utólagos meghatározása szerint: "oktatófilm") a vasárnapi voksolás után két nappal készült, és az alkotók másnap már vitték is az anyagot az MSZP székházába, kezicsókolom, hoztuk az egyértelmű bizonyítékot, hol a kassza. Az MSZP-nél a videót komolyan vették is meg nem is: a különféle, névvel és a nélkül vállalt nyilatkozatokból nagyjából kihámozható, hogy először nagy volt a lelkesedés, tán még az is felmerült, hogy ez lesz a szombati kongresszus igazi attrakciója. Aztán mégis győzött a józan ész vagy a rutin, és igen gyorsan rendőrségi feljelentést tettek választási csalás gyanúja miatt. Megfontoltságra valló lépés volt ez, különösen a későbbi fejlemények ismeretében. A Fidesz ugyanis kezdettől tagadott, ráadásul a hétvégén már egyértelműen neki állt a zászló: az egyik napilap rendőrségi forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a villámgyorsan beazonosított egyik filmes vallomása szerint az MSZP a megrendelő. A meggyanúsított párt azonnal (és okkal) a rapid feljelentéssel védekezett: ők bizony a törvényes utat választották, amikor a rendőrséghez fordultak. Aztán beúszott a képbe a DK: egyfelől a felajánlott vérdíj miatt, másfelől azért, mert az oktatófilm operatőre egy Baja környéki DK-tag. Aztán visszaúszott a képbe a Fidesz, mivel a DK villámgyorsan kinyomozta: az operatőr - akit személyesen a pártelnök utasítására távolítottak el a pártból seperc alatt - a Fidesszel ciklusok óta szövetséges Lungo Drom tisztségviselőjének a rokona, mi több, 2010-ben a helyi fideszes jelöltet támogatta.
A politikai pártok tehát ahelyett, hogy egy nagy levegővétel után azt mondták volna: örülünk, hogy egyikünk sem érintett, és hogy mindannyian tanultunk a két héttel ezelőtti bírósági döntésből, a tisztelt választók megnyugodhatnak, az anyázás a legtöbb, amit a kampányban magunknak megengedünk, mert a választások tisztaságára úgy ügyelünk, mint a szemünk fényire - nos, ehelyett az évtizedek óta unalomig ismert forgatókönyvet követve egymást szólítják fel teátrálisan a "tisztázásra".
Elszomorító cirkusz ez: nem az intézmény iránti választói bizalom helyreállítása, lehetőség szerinti erősítése a fontos a számukra, hanem a fuvolázás saját B-közepüknek. Hiszen ebből a történetből, és főként a rárakódott teóriákból nyilvánvalóan mindenki azt fogadja majd el, amivel a saját pártja igazát, valamint a "másik", a legyőzendő gonosz alávalóságát látja igazolva.
De az összkép ennél is elszomorítóbb. Egy közepes nagyságú magyarországi város egyik önkormányzati (!) egyéni (!) választókörzetében időközi szavazást írtak ki, aminek a végeredménye nem osztott, nem szorzott, mivel a képviselő-testületi arányokat érdemben nem befolyásolta. (A fideszes többség mindenképpen megmaradt volna ellenzéki győzelem esetén is.) Ehhez képest bírósági ítélettel is kimondott választási csalás történt. Ehhez képest napok óta azon megy a nyálverés, hogy néhány ügyeskedő gyermeteg álleleplezést produkált. Holott - noha nagy valószínűséggel bűncselekményt követtek el - ebben a történetben már napok óta G. R. és K. G. filmkészítők a legkevésbé romlottak.
