A szerk.

Hídfoglalók

A szerk.

Kedd van, kora délután, Hadházy Ákos öt órakor ki fog állni az Erzsébet hídra, s valahogy, ahogy a lehetőségei engedik neki, demonstrálni fog, ugyanakkor a Momentum aktivistái is „egészségügyi sétára” indulnak a Ferenciek teréről.

Nem tudjuk még, hogy mi történik majd, de a világ bizonyosan nem dől össze tőle. S ebből az alkalomból fel kell tennünk azt a kérdést, hogy mit értek el a hídfoglalók az eddigi hat demonstrációjuk során? S mit érhetnek el eztán?

Mit ért el 1990 tavaszán Krassó György a Kossuth téri sátraiban, a választások szerinte antidemokratikus volta ellen tiltakozva? Mit értek el a 2016-tól éveken át tiltakozó Ligetvédők? Megváltozott-e az első magyarországi demokratikus választás törvényi szabályozása bárhogy is? Nem csinált meg mindent, amit csak akart a Városligetben az Orbán-kormány? Nem ment-e át a gyülekezési törvény eszelős léptékű szigorítását magába foglaló törvény, s nem írta-e alá az államelnök nulla másodperc alatt? Nem, nem lett még demokratikusabb a választási törvény, s azóta már azt a régit is kifilézték, átrajzolták, megbuherálták, satöbbi. A Liget pont úgy néz ki, ahogy a kitalálói szerették volna. S a törvény nemhogy a Pride-ot nem engedi, de rá hivatkozva immár minden demonstráció útjába súlyos akadályokat lehet gördíteni, minden majdani demonstráció reménybeli résztvevőjét gigabírságokkal lehet fenyegetni. A hídfoglalók pedig egyik hídról átmehettek a másik hídra, egész addig, amíg a rendőrség az útjukat nem állta. Aztán mehettek haza, s jöhettek egészen mostanáig minden kedden, de most már nem is jöhetnek.

Mindezekből következően olyan könnyű azt mondani, hogy Hadházy és maroknyi harcostársának a megmozdulásai nem érnek, nem jelentenek semmit. Nos, épp olyan könnyű, mint azt mondani, hogy legyen mindez az „óbaloldal”, az „óellenzék” gondja, aki tényleges kormányváltást akar, az nem ül fel a Fidesz provokációinak, s nem hagyja magát belerángatni olyan marginális csoportok jogainak védelmébe, mint a melegek, a gyülekezők vagy bárki más.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.