A szerk.

Hol a pokolban van ilyenkor a katolikus egyház?

A szerk.

Vagy a református?

A hivatalos magyar katolikus egyház, bármennyire is alaposan kerestük menekültügyi állásfoglalásait, és a híreket arról, hogy nagyszabású akciókat kezdeményeznének a válság következményei s a vele járó emberi szenvedés enyhítésére, nincs sehol. A református sincs.

A magyar katolikus egyház szerény eszkö­zeinkkel fellelhető megnyilvánulásai körülbelül Kiss-Rigó László bölcs és mindenekelőtt ki­egyensúlyozott, a Vatikáni Rádiónak a minapában tett nyilatkozatában merülnek ki, ebben a szeged-csanádi püspök elmondta, hogy „nagyon összetett helyzetről van szó”, a határ­átlépőknek körülbelül a fele valóban menekült, a másik fele viszont legalább 4-5 ezer euróval és mobiltelefonnal a zsebében érkezik – és velük nagyon körültekintőnek kell lenni. Humanitárius segítséget adni kötelesség, intett a püspök, de a segítő szeretet mindig együtt kell, hogy járjon az óvatossággal – gondolni kell arra is, hogyan védjük meg magunkat!

Pápistának jó lesz

 

Fotó: Alessandra Tarantino / MTI/AP

A püspöki konferencia nyilván nyaral, esetleg ájtatos gondolatokkal töltekezik az őszi szezonra, ezért mulaszthatta el adresszálni a problémát.

A református egyház első embere, Bogárdi Szabó István, a zsinat elnöke ugyancsak megfontolt nyilatkozatot tett pár hete az MTI-nek, ebben kiemelte, hogy nem szabad ebből, ti. a menekültkérdésből „napi politikai tőkét kovácsolni”; a nyilatkozat többi részét sajnos nem tudtuk értelmezni. A baptista szeretetszolgálat elnöke pár hete még nem érzékelt humanitá­rius katasztrófát, s annak szükségét, hogy a menekülteket „pesztrálni” kéne.

Szó se róla, tényleg nehéz eligazodni ebben a zűrzavarban. Lám, a „baloldal” is hogy a falnak ment, az európai is meg a magyarországi is az emberi jogi süketelésükkel: a napnál is világosabb, hogy a globális szolidaritásnak, ennek a „minden ember testvér” és „minden embert megilletnek az ilyen meg olyan jogok” picsogásnak hol vannak a határai.

Akkor már arra a kérdésre, hogy hány mene­kültet kéne Magyarországnak befogadnia és ­miért, eddig a legfrappánsabb választ Orbán Viktor adta: hogy tudniillik nullát, és csak.
A csak azért csak, mert magától értetődő: a menekült pénzbe kerül, és ha sok marad itt, előbb-utóbb bajt csinál, veszélyezteti a közbiztonságot, szétdúrja a kultúrát. Mit lehet itt tenni?

És valóban: erre a feladványra, hogy tehát mennyi más vallású, más bőrszínű, más anyanyelvű embertársunkat lenne helyes és nemes cselekedet Magyarországnak befogadnia, megadni neki a tartós letelepedés jogát, senki nem tudja a jó megoldást. (Legfeljebb annyit, hogy a nulla, a zéró tolerancia biztosan nem jó válasz, sőt, nem válasz semmire. Olyannyira nem, hogy még a vezető kormánypárt 2013-as migrációs stratégiája is – egyfajta utilitarizmusból, jól felfogott nemzetgazdasági önérdekből – az ellenőrzött bevándorlással számolt.)

Csakhogy a mai nap gondjainak tekintetében ez a kérdés irreleváns – hisz a Magyarországra naponta most már ezrével érkező vándorok nem akarnak Magyarországon maradni. Ennélfogva a magyar állam feladata egyelőre mindössze annyiban állna, hogy ezek az átutazók, sorsüldözött embertársaink ne éhezzenek, ne szomjazzanak és ne kelljen a saját piszkukban megfőniük, amíg el nem hagyják az országot. Ennyi segítség pedig az emberiesség legszűkebb normái szerint is elvárható lenne – tőlünk, a magyar államtól.

Ezeknek a – nevezzük őket így – normáknak a tekintetében egyébként egy érdekes dokumentumban találhatunk bizonyos támpontokat. Sőt: lehet, hogy ezek az útmutatások a menekültkérdés tágabb dimenzióiban is irány­adók lehetnek?

Ha idáig nem is mennénk el, ebből a kézikönyvből idézünk most – és tényleg leszakad a pofánk, hogy pont ennek az újságnak kell ezt megtennie.

„A jövevényt ne nyomorgasd; hiszen ti ismeritek a jövevény életét, mivelhogy jövevények voltatok Egyiptom földjén.” (2Móz 23,9)

„Szőlődet se mezgéreld le, és elhullott szemeit se szedd fel szőlődnek, a szegénynek és a jövevénynek hagyd meg azokat. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.” (3Móz 19,10)

„Olyan legyen néktek a jövevény, aki nálatok tartózkodik, mintha közületek való bennszülött volna, és szeresd azt, mint magadat...” (3Móz 19,34)

„Egy törvény legyen nálatok: a jövevény olyan legyen, mint a bennszülött, mert én vagyok az Úr, a ti Istenetek.” (3Móz 24,22)

De ha az Ószövetség túlságosan zsidós dolognak tűnik, akkor tessék, az Új-:

„Mert éheztem, és ennem adtatok; szomjúhoztam, és innom adtatok; jövevény voltam, és befogadtatok engem...” (Mt 25,35)

„Mert nincsen Isten előtt személyválogatás.” (Rm 2,11)

„Fogadjátok be egymást, miképpen Krisztus is befogadott minket Isten dicsőségére.” (Rm 15,7)

És persze, bármennyire is keresztényinek tartja magát ez a kormány, rajtuk, Orbánon, Semjénen vagy a református lelkész Balog Zoltánon számon kérni a bibliai útmutatásokat tényleg rossz vicc lenne. De a két nagy történelmi egyház sunyítása, tétlensége és gyávasága akkor is mellbevágó, ha tisztában vagyunk a köztük és az Orbán-kormány közti függelmi viszonyokkal.

A magyarázatra a „fenyegetés” nyilván túl erős szó lenne. Attól tartunk, még arra sem volt szükség.

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.