A szerk.

Fogd meg, csibész!

A szerk.

„Az ország problémáit nem lehet összekeverni egy bűncselekménnyel, ami ellen a legszigorúbban fel kell lépni” – mint ez a mondat is igazolja, a Fidesz a legjobb erőit, Tuzson Bencét, a frakció szóvivőjét és Bayer Zsoltot küldte hadba azért, hogy levakarják valahogy Orbán Viktorról és kormányáról a szegedi lány durva megveretésének gyalázatát.

A párt üzenete Tuzson idézett mondatában sűrűsödik össze: mi? verni? ott sem voltunk. (Bayert felesleges idézni, ő sem mond többet, csak azt káromkodva.)

Vegyük komolyan egy pillanatra e közlést, hiszen aligha engedhetjük meg magunknak, hogy ebben az ügyben bármit is komolytalanul tárgyaljunk. Még ordas nagy hazugságokat sem kezelhetünk a helyi értékük szerint, hiszen itt valakinek épp acéllemezecskéket ültetnek az arcába, mert annyira megverték a nyílt utcán, hogy szilánkosra tört az arccsontja.

Bocsesz, ez bűncselekmény, rendőreink értékelik a bejelentéseket, gőzerővel folyik a tettesek felkutatása. (És ezúttal sikeresen is, e cikk leadása előtt egy perccel kaptuk a hírt, hogy a rendőrség előállított egy gyanúsítottat, aki a rendőrségi közlemény szerint gyaníthatóan állami fegyveres testület tagja lehet, de nem rendőr; mindez csak alátámasztja cikkünk mondandóját.) Mindezen az sem változtat semmit, hogy az illetőt azért verték félholtra, mert a fiúja bevándorlónak látszott. Ilyen bűncselekmények is előfordultak már számosak, vertek itt már cigányt, meleget, de még rendes embert is, ezek attól még egyedi, elszigetelt esetek. Az elkövetőkre lesújt a törvény a maga teljes szigorával. Vannak negatív jelenségek, de két hét múlva rend lesz.

Mindeközben, tehát a vasárnapi verés óta, hétfőn rendkívüli ülésen tárgyalták az Európai Unió belügyminiszterei, hogy a tagállamok önkéntes alapon hány menekültet fogadnak be az unión kívüli konfliktuszónákból, illetve az Olaszországban és Görögországban tartózkodó korábban érkezettek közül. Magyarország egyet sem (nullát). Minden ország befogad valamennyit, kicsiny számok következnek, a fél Magyarországnyi Szlovákia ötszáz főt, Románia közel 1800-at. Minden ország befogad valamennyit: Magyarország nem. A magyar miniszterelnök azt mondta, hogy „nem kívánunk egyetlen bevándorlót sem Magyarországra hozni más országokból, elég a mi bajunk”. Európa baja tehát nem a mi bajunk. Az elesettek baja sem a mi bajunk.

Mindeközben, kedden a kormány kiválasztotta a megversenyeztetett négy kerítésfajta közül, hogy most az egyszerű pengéset, a szögesdrót klasszikot vagy az extra sűrű szövésűt állítsa fel 175 kilométer hosszban a magyar–szerb határ magyarországi oldalán államilag kisajátítandó területen. (A mustra lapzártánkkor zajlik, de lenne egy fogadásunk.)

A menekültek ellen uszító plakátok kinn vannak most is, kinn voltak a verés előtt is, Orbán idézett mondata is júniusi. Magyarországon jó ideje a menekültkérdés a fő téma. Magyarország kormánya hetek, hónapok óta rendkívüli kommunikációs eszközök bevetésével, a célra nagyobb pénzösszegeket sem sajnálva sulykolja Orbán idézett mondatát, illetve annak – az eredeti mondás tartalmának megfelelő, de annál jóval durvább – hordalékait.

De nyilván ettől tökéletesen függetlenül sasolja guggerral Kiabánat néni a zöldhatárt, ettől függetlenül vadásznak eltévedt szkinhedek a határ környékén bevándorlókra, s nyilván merő véletlenségből rázzák az öklüket elmeroggyant veteránok a Nyugati előtt. Magyarország nem egy végsőkig heccelt ország, csak elvétve akadnak benne bűnöző elemek. Őket elkapjuk, és megbüntetjük.

Mert aki heccel itt, az természetesen nem az óriásplakátokat állító kormány, s nem a tele szájjal menekültező miniszterelnök, hanem nyilvánvalóan a liberális sajtó – ahogy azt Lázár János oly éleslátón és Bayer Zsolt oly költőien megfogalmazta. Ők tehetnek az erőszakról, mert aljas szándékból összemossák a gazdasági bevándorlókat a menekültekkel, amikor a kormány uszító politikájáról beszélnek. Jön tehát a szkinhed, és üt, mert a komcsilibsi sajtó (amit naponta forgat haszonnal) összemossa a szemében a gazdasági betolakodót a menekülttel. Ő csak a gazdasági vírushordozónak ontaná a bélését, de ki tud különbséget tenni a sok suvickos között. Ha a baloldali sajtó közölne valami kis menekülthatározót, verni is könnyebb lenne, nem történnének ilyen balesetek, mint ez a kormánytól teljesen független vasárnapi is.

Szerencsére semmi köze mindehhez a magyar kormánynak. Pláne Orbán Viktornak!

Mondhatjuk minden ez irányú közlésre, hogy hazugság, s hogy a jelenlegi hatalomnak már az sem számít, hogy minden hazugsága hazugságnak is látszik. De ha csak ezt mondjuk, messze járunk a teljes igazságtól. Ami pedig a következő: olyat még csak a mesékben olvastunk, hogy a szellem magától visszakuporodott a palackba. Magyarországon az idegengyűlölet szelleme épp most szabadult el, s akik ezért felelősek, egyfelől hergelik e szellemet, másfelől letagadják, hogy bármi közük lenne hozzá. Így aligha fog egyhamar visszatakarodni. Kinn marad. Megszokjuk? Ezt is? Megtanulunk együtt élni vele? Mi lesz?

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.