A szerk.

Ide veled, kockás ingem!

A szerk.

Hétfőn 8 és 10 óra között figyelmeztető sztrájkot tartott a két nagy pedagógus-szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Szakszervezete.

Az akcióval a közös sztrájkbizottság megannyi sikertelen tárgyalási forduló után az Orbán Viktornak címzett tavaly októberi követeléseit kívánta nyomatékosítani, előre jelezve, hogy ha a munkaterhek csökkentésében és a pedagógusilletmény korábbi kiszámolásában (a bér vetítési alapja ismét a minimálbér legyen) nincs előrelépés, március 16-tól újabb sztrájkot hirdetnek.

A szervezők sikerként könyvelték el a kétórás munkabeszüntetést, közlésük szerint 20 ezer pedagógus és nem tanár iskolai dolgozó vett benne részt. Ez az értékelés túlzóan optimistának tűnhet annak ismeretében, hogy előzetesen kétszer ennyien jelezték a részvételüket. Ám ha minden körülményt figyelembe veszünk, akkor a szakszervezeteknek igazuk lehet: hiszen már önmagában az is siker, hogy egyáltalán volt sztrájk.

A kormányzat és propagandagépezete ugyanis napokon át azt sulykolta, hogy a sztrájk jogellenes, mert nincs még róla jogerős bírói döntés. Ez sokakat elbizonytalanított, tartani kezdtek az „esetleges” következményektől, különösen, hogy az elmúlt napokban – számtalan beszámoló tudósít erről – a minisztériumon kívül a tankerületek is fenyegetőztek, s olykor informálisan is igyekeztek nyomást gyakorolni az intézményvezetőkre. Pedig a „jogellenesség” szajkózása a szokásos orbánista hazudozás volt: a jogi eljárás eleve nem a sztrájk jogszerűségét vizsgálta, hanem a még elégséges szolgáltatás biztosítását – amit a bíróság rendben is talált, ezért nyert a sztrájkbizottság első fokon. A kormány lapzártánkig nem fellebbezett – és már nincs is értelme a munkabeszüntetés mellett nyújtandó elégséges szolgáltatást firtatni, hiszen a sztrájk megtörtént. Ha a kormány a sztrájk előtt deklarálja, hogy nem kíván fellebbezni az elsőfokú döntés ellen, akkor az jogerőre emelkedhetett volna. Igaz, akkor nem lett volna mit hazudni.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Történetből történetbe

A könyv első fejezetének novellái időtlen térbe helyezik a névtelen Fiú történetét, mely így – az elsőszülött vagy a tékozló fiú toposzától a krisztusi jelentésekig – elvont, mitológiai, bibliai és tropikus, vagy akár popkulturális tartalmak közvetítője lehet.

Bizonytalan szavazók

Aki a cím alapján egy koronavírusról szóló előadásra számít, meg fog lepődni. Pintér Béla új politikai pamfletnek is beillő előadása arra kíváncsi, hogy miért lesz vagy marad valaki fideszes.

 

A pestlőrinci lepel

„Még harcolunk, de testünk oly sovány. Testvér, segítsd a lebukottakat” – írta szegény József Attila abban a versében, amelyikért a legtöbb komcsizást kapta a mai hatalom mindenkori eszmetársaitól.

Helyes gondolatok

A kormányoldalon nem enyhül a Svédország NATO-csatlakozását kísérő elmebaj. Politikailag értelmezhetetlen megfontolásból a szuverenitására máskor oly kényes Orbán-kormány változatlanul úgy táncol az ügyben, ahogyan Erdoğan török elnök fütyül, de ő legalább tud mire hivatkozni: a Svédországba kivándorolt vagy menekült kurdok tízezreire Ankara potenciális veszélyforrásként tekint, és sehogyan sem bírja megemészteni, hogy a svédek ezt a kérdést a saját demokratikus meggyőződésük szerint kezelik.

„Ha szabad lennék”

A klasszikus értelemben vett rendezést a háta mögött hagyva valami teljesen újba kezdett: 2015-ben elvégezte a család- és rendszerállítás-tanfolyamot, és jelenleg a Sztoriműhely vezetője. Trauma feldolgozásáról, berögzült színházi struktúrákról és a változás lehetőségeiről beszélgettünk vele.

Palotaszolgálat

Nincs hiány tanácsadókból Novák Katalin köztársasági elnök mellett – vannak, akik hivatalból dolgoznak a Sándor-palotában, és vannak, akik önkéntes munkában segítenek. De milyen tanácsokat kaphat tőlük az elnök, és kinek van a legnagyobb ráhatása a palotabeli döntésekre?