A szerk.

A hasa nem lehet ellenzékben

A szerk.

Ki fogja ezt megmondani neki? – pillantottak egymásra félve a spin doktorok. Neki? Ugyan már, el sem jutunk hozzá, már a Rogán a fejünket fogja vétetni.

Jaj, mi lesz velünk – így siránkoztak a spin doktorok, pedig nem kaptak nehéz feladatot, csupán annyi volt az elvárás tőlük, hogy megállapítsák, miben a legjobb Orbán Viktor, hogy azután e legjobb tudására, tehetségére, képessége köré építsék fel a 2022-es, döntő fontosságú választás kampányát. Találják meg azt, hogy mit üzenjen Orbán Viktor a magyaroknak.

A spin doktorok átnyálazták a főnök egész életművét az általános iskolától a katonaságon át Oxfordon keresztül egészen a számos miniszterelnökségig. Munkájuk során felmerült például a lopás, hogy abban jó-e a célszemély. Dehogy, végtelenül béna abban, meg sem próbálta soha, itt áll csurdén majd’ hatvan­évesen, s nincs egy fillér megtakarított vagyonkája, semmi, de semmi tényleg, s az is Mészáros Lőrinc nevén. Tényleg, lehetne abban jó, hogy ő hasonlít legjobban Mészáros Lőrincre! Nem, nem lehet, mert az ugyan elképzelhető, hogy külsőre stimmelne, de te lecseréltetnéd vele a bojleredet? Na, ugye – és itt kuncogtak a spin doktorok, mert azt hitték, hogy nem látja őket senki. S így ment ez: sorra jöttek a jobbnál jobb felmerülések, kisvonatozás, foci, ki tud többet Oroszországról, utcai harc, ruhaviselés, kézcsók… érdekes, a kormányzás nem volt köztük, de mégis mindegyiknél volt valami apróság, mely miatt kétség támadt a kampány-előkészítő teamben, hiába, nagyon hiányzott közülük Finkelstein. Aztán egyszer végre valaki a homlokára csapott. Megvan!

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.