A Közgép és az olasz Itinera konzorciuma a Világgazdaság értesülései szerint ezt 58 milliárdból kihozná, míg a második legalacsonyabb árat kínáló trió, a posztközgépes éra egyik nagy nyertesét, a Duna-Aszfaltot is fölvonultató konzorcium ugyanezért a munkáért 83 milliárd forintot kérne. (Van továbbá egy 84 és egy 87 milliárdos ajánlat is.)
Lapunk az elmúlt években egy sor jobbnál jobb írást közölt a Nemzeti Együttműködés Rendszere két legfontosabb emberének, Orbán Viktornak és Simicska Lajosnak egyre mélyülő konfliktusáról, amely aztán tavaly február 6-án látványos nyílt színi szakításba, a legendás gecizésbe torkollt. A NER lényegéből fakadóan Simicskának pusztulnia kellett, ami – ugyancsak a NER lényegéből fakadóan – mindenekelőtt a neki korábban bő nyállal csorgatott állami megrendelések végét jelentette. A Narancs fedezte föl elsőként például azt a maga nemében gyönyörű indokolást, amivel Simicskáékat az állam három évre kizárni szándékozott mindennemű közbeszerzésből. A gönyűi kikötő építését először Simicskáék nyerték, ám mivel a hatóság szerint a pályázati anyagban tudatosan hamis adatokat adtak meg (a döntnök szerint a szerb alvállalkozó uszályát a valós méreténél nagyobbnak tüntették föl), Lajosék bukták a megbízást, amelyet aztán – megint csak a NER lényegéből fakadóan – az a konzorcium kapott meg, amelynek tagja az új idők Lajosának, Mészáros Lőrincnek az érdekeltsége is. Simicska bírósághoz fordult, amely első, majd idén nyáron másodfokon is neki adott igazat. (Mi több, az Európai Bizottság, ugyancsak idén nyáron, valamivel több mint egymilliárd forintos korrekciót javasolt a gönyűi beruházás körüli balhé, azaz Simicskáék szerintük jogtalan kizárása miatt – ha fizetni kell, a számlát természetesen a magyar adófizetők állják.)
A NER működési mechanizmusából következik az is, hogy Orbán hatalmi játszmáit törvényekkel támogatják meg. Nos, a 2015 előtti státusa miatt igen komoly erőforrásokkal rendelkező Simicska ellehetetlenítése miatt módosította a kormánytöbbség tavaly szeptemberben a közbeszerzési törvényt. A változtatás egyik látványos eleme az volt, hogy a továbbiakban a pályázatok értékelésekor nem a legalacsonyabb árat ígérő jelentkező kapja automatikusan a legtöbb pontot – számos egyéb szempontot is figyelembe kell venni. Hiszen ha a Lajos szarért-húgyért beépíti az egész országot autósztrádával, hogyan fognak helyzetbe kerülni az új kedvencek? Hát honnan az anyja keserviből lesz így tao-pénz a Puskás Akadémiának?
Az M4-es tender látványosan visszaigazolta Orbánék aggodalmait. De úgy véljük, korántsem arról van szó, hogy Simicska brutálisan aláígért volna bárminek is. Simicska Lajos a közbeszerzések 2015 előtti császáraként pontosan tisztában van azzal, hogy az aktuális kedvezményezett mennyivel árazhat túl egy beruházást. A Közgép mostani ajánlata még mindig több mint kétmilliárdból hozna ki egy kilométer autópályát – és azért ezt nem mondanánk irreálisan olcsónak.
Az 58 milliárd is tisztes hasznot hoz, az ezen felüli ajánlat célja nyilvánvalóan az uniós támogatások, a közpénzek megcsapolása – ez az üzenete Simicska Lajos mostani közbeszerzési pályázatának.
