A szerk.

Ilyen nagy dolog

A szerk.

Most fel kellene állni, és ki kellene menni azonnal a Szabadság térre. Odaállni kicsit a tiltakozók közé, vagy legalább távolról megszámolni, hogy hányan vannak. Ma (hétfőn, április 28-án) hajnalban, ötkor újrakezdődött a polgári engedetlenségi akció a német megszállási emlékmű megépítése ellen. Reggel ötkor; egy rendes demokrata ilyenkor fordul a másik oldalára.

De azok, akik a Szabadság téren tiltakoznak, nem rendes demokraták.

A történetüket ismeri mindenki, pedig nem is az ő történetük: hazugságok sorozatának története. Magyarország kormánya, vagyis Orbán Viktor kitalálta (vagy súgta neki valaki, olezanc), hogy akkor lesz itt jó világ, ha mindenki abban a tudatban éli mindennapjait, hogy mi soha nem tehettünk semmiről, velünk csak úgy megtörtént a történelem, áldozatok voltunk mindig, vagy annak szántak, de egy csomószor nem hagytuk magunkat. E kitalálást mindenféle tettek követték, egyebek mellett berendeltek egy emlékművet a Szabadság térre is. Egy műalkotást, aminek a tervei láttán nem kell esztétának lenni ahhoz, hogy megrendüljön egy pillanatra az ember, s ne tudja hirtelen eldönteni, hogy művészi silánysága vagy mondandójának hazugsága miatt piruljunk bele a szégyenbe - persze a pillanat gyorsan múlik, a hazugság győz végül. Az avatást a március 19-i megszállási évfordulóra rendelte a főnök, nem is lett volna semmi probléma, csak hát túl sokan láttak át a szitán, s túl gyorsan közeledett a választás. Ezért Magyarország vezetője kitolta az átadás időpontját, majd miután egy-két hétig hitegette a legnagyobbnak tűnő tiltakozó szervezetet, belengette, hogy húsvét után beszélni is lehet vele erről az egészről - magyar ember húsvét előtt nem beszél emlékműről! Ehhez képest a választás utáni második napon felvonultak a munkások, hogy hozzálássanak az emlékmű megépítéséhez.

Azóta folyik a tiltakozás a Szabadság téren. Azóta bontják a kordont, azóta ültetnek virágot este, s azóta ássák ki a munkások reggel, azóta hordják oda az emlékköveket, azóta rakják az építők konténerbe a mécsesekkel együtt azokat, és azóta rabosítanak időnként egy-két tiltakozót, és azóta küld közéjük spicliket a rendőrség, és azóta fagyott oda néhanapján a kéz a szétbontandó kordonhoz, s kellett olykor kihúzni az esernyőket, s azóta mondanak beszédeket is. Tartják magukat három hete. Pár napja immár hajnalban felkelve.

S azóta esett az is, hogy a magyar parlament alelnökének Royt, az egri szkinhedvezért jelölték, s azóta néz ki úgy, hogy egy kurucos rohammal gyerekeink oktatásának ügyét is a rasszista párt üdvöskéjére bízza ugyancsak a magyar Országgyűlés. Azóta mondták a képünkbe, hogy az amerikai alelnök gratulált Orbán Viktornak az újraválasztásához, azóta jelent meg erről valami egészen más a Fehér Ház honlapján. Azóta magasztalta széles nyelvcsapásokkal a földügyek sokoldalú minisztere a Magyar Tudományos Akadémián a kazah diktátor önéletrajzát. Azóta adták át a Pancho Arénát. S azóta zárták le teljesen a Várbazárt, amit a kis vezető átadott a választás előtt.

Vak, aki nem látja, hogy Magyarországnak nincsen Országgyűlése, nincsen tudományos akadémiája, csak Pancho Arénája van, s szabadságharcot vív az alanyi jogú pálinkavircsaftért. Senki nem látja. Vagy aki látja, nem tesz ellene semmi érdemlegeset, sem az Országházban, sem a tudományos akadémián, sem Felcsúton, sem sehol. Próbálnák meg? Vagy meg sem próbálják. Végső soron mindegy.

Most fel kellene állni, és ki kellene menni azonnal a Szabadság térre, odaállni kicsit a tiltakozók közé, és megszámolni, hogy hányan vannak. Aztán kezet fogni mindegyikükkel, valami olyat tenni, amit nem mindennap szokott az ember. Mert akik a Szabadságtéren hajnalban kelve tiltakoznak, nem rendes demokraták. Rendkívüli demokraták. 'k a szabadság. 'k a magyarság. Megszámolni őket, mert annyi a magyar, ahányan ott vannak, e szép nevű tér oldalába szorult magyar Thermophülében - testben, nem csak lélekben.

Figyelmébe ajánljuk

Jancsics Dávid korrupciókutató: Az Orbán család vagy a Matolcsy-klán működése új jelenség

Jancsics Dávid a Leukémia zenekar gitárosaként a hazai underground zenetörténethez is hozzátette a magáét, majd szociológusként az Egyesült Államokba ment, azóta a San Diego-i egyetem professzora. A magyarországi korrupcióról szóló doktori disszertációját átdolgozva idén magyarul is kiadták A korrupció szociológiája címmel. Erről beszélgettünk.

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.