Jáksó László hazudott

A szerk.

A Heti Hetes vasárnapi adásában a Marslakók producere megrágalmazta lapunkat és munkatársunkat.

A dolog úgy kezdődött, hogy Kern András spontán módon felvetette: Hogy is volt az, Laci? Tudod, az a sztori a Magyar Naranccsal? (A párbeszédet lásd külön keretben, alant.) Jáksó kicsit kéreti magát, de aztán válaszol, mindenki nevet, a közönség tapsol. A mulatság tárgya, hogy Jáksó meghazudtolja először a Narancsot, aztán munkatársunkat, Iványi Zsófiát csalással vádolja, aztán az utóbbit kicsit le is hülyézi, a maga utolérhetetlenül szellemes módján.

A fenét se érdekelné, ha Jáksó pusztán lesújtó véleményét közölte volna a Narancsról vagy Iványi Zsófiról. De Jáksó László hazudott.

Hazudott, amikor azt állította, hogy „nem azt tiltottam le” – már tudniillik az interjút. Jáksó azt tiltotta le – miután az interjú leírt, szerkesztett változatát elküldtük neki, nem módosításokat, pontosításokat kért a saját szövegén (amit aztán vagy figyelembe veszünk, vagy nem), hanem arról értesített minket, hogy az interjú közléséhez vagy bármilyen módon történő felhasználásához nem járul hozzá. Erre viszont a jelenlegi törvényi szabályozás szerint nincs lehetősége.

Jáksó második hazugsága az volt, hogy a Narancs szerzője „átírta a kérdést”. Ez a mondat majdnem értelmetlen (melyik kérdést?, a hosszú beszélgetés során számos kérdés hangzott el), nyilván nem véletlenül: Jáksó a védhetetlent próbálta védeni. De a Narancs nem változtatta meg egyetlen kérdés tartalmát sem. Az interjú átirata – a szerkesztett szöveg – minden tekintetben híven tükrözi az elhangzottak, a kérdések és a válaszok tartalmát és a beszélgetés hangulatát.

Jáksó talán azt gondolta, hogy valami jópofizás lesz az interjú vége, kedélyes sztorizgatás. (Erről árulkodik a „helyes csaj” kitétel is: meg Jáksó semmivel sem indokolható felfuvalkodottságáról.) Holott Jáksó nem ezért érdekes: a közel 2,6 milliárd forint közpénz értelmes vagy értelmetlen, igazolható vagy igazolhatatlan elköltéséről, az ebből a hihetetlen summából előállított kulturális termék színvonaláról vagy színvonaltalanságáról kell számot adnia. Jáksó csak emiatt érdekes a Narancsnak, emiatt viszont roppant mód. Ha tiszta a lelkiismerete, örüljön, hogy beszélhetett, hogy megvédhette magát: elvégre olyan okos és becsületes lehetett az interjúban, amilyen csak bír lenni. Az olvasó meg eldönti.

Piti, sunyi kis visszacsapás volt ez.

Az RTL Klub Heti Hetes című műsorának április 29-ei adásából:

Kern András: Na tényleg, én meg olvastam… a te sorozatod…

Hajós András: Azt ne, mert elalszik… Ne bántsd vele…

Kern: Nem, csak a Magyar Narancsban olvastam vele egy interjút. Ki van írva a címlapra…

Jáksó László: Így sréhen, hogy letiltotta? Igen…

Kern: Letiltotta – mi közöljük. De miért, miért tiltottad le?

Jáksó: Mert nem azt tiltottam le. Iványi Zsófia nevű helyes csaj így csinált egy interjút, és így átírta a kérdést. Tehát olyan, mintha én megkérdezném tőled: szoktál marhahúst enni? Azt mondod, igen. Én meg átírom azt a dolgot, hogy: szoktál kutyát enni? Igen. Hát körülbelül így átírta, és ilyenkor jutott eszembe a Váncsa Pistának az a mondata, hogy „az újságíró azt tudja megírni, amit megért”.

Nevetés, taps, vágás.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.