A szerk.

Karrierutak

A szerk.

Hogy pontosan milyen vezetői megfontolások, hatalmi machinációk, személyes szimpátiák eredményeként nevezte ki Lázár János – nyilván miniszterelnöki jóváhagyással – miniszterhelyettesévé és parlamenti államtitkárává az ifjú Csepreghy Nándort, azt csak a kancelláriaminiszter tudhatja. Ettől függetlenül a napnál is világosabb, hogy az előléptetéssel a kormányzat irányítói milyen üzenetet fogalmaznak meg úgy Csepreghy Nándor, mint a feltörekvő fideszes káderek, meg általában, a közélet iránt érdeklődő s a közért tenni kész ifjúság, sőt, a magyar társadalom felé.

A kormányzati portálra feltöltött, stílusában minimalistának mondható önéletrajz helyett a róla szóló Wikipédia-szócikkből tudjuk, hogy Csepreghy már 2003-ban részt vett a Fidelitas sarkadi szervezetének megalapításában. Három évvel később a Fidesz–KDNP szegedi polgármesterjelöltjének kampányát segítette; egy évre rá a Fidelitas országos elnökségének tagja, 2009-ben operatív alelnöke lett. A szorgalmas pártmunka meghozta a jutalmát: Nándor útja innét a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kommunikációs főosztályára, majd a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba vezetett. A Miniszterelnökségen 2013 augusztusa óta dolgozik fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkárként.

Nevét a szélesebb közvélemény akkor ismerte meg, amikor tavaly tavasszal ő is nekiment a Norvég Civil Alap pályázatait kezelő szervezeteknek. A Lázár–Csepreghy páros először az LMP bújtatott finanszírozásával gyanúsította skandináv barátainkat, később azt kifogásolták, hogy a „szélhámos gittegylet” az „ellenzéki” és „liberális” civileket részesíti előnyben. Csepreghy egy Heti Válasz-cikk és egy szándékosan félreértett belső ellenőrzési jelentés nyomán feljelentést is tett az Ökotárs Alapítvány vezette konzorciummal szemben. Elszántságát az sem törte meg, hogy a vélelmezett bűncselekmények egy része nem szerepel a Btk.-ban, a többit meg a pályáztatás logikájából adódóan nem követhette el az Ökotárs. A támogatottaknál vizsgálódó ügyészség egy későn feltöltött éves beszámolónál nagyobb bűnt nem talált, az adóhatóság nyomozása pedig immár több mint egy éve húzódik, a legfrissebb határideje november vége.

Csepreghy következő, nagy nyilvánosságot kapott fellépése során újabb leleplezéssel állt elő: az Európai Bizottság a Gyurcsány Ferenc-féle Altusszal szerződött az uniós pénzek hazai felhasználásának ellenőrzésére! Ám hamar kiderült, a szerződésben szó sincs ellenőrzésről, és Magyarországgal nem az Altus munkatársai foglalkoznak. Hősünket ez sem tántorította el attól, hogy tiltott pártfinanszírozással is megvádolja a brüsszeli bürokratákat, és csak icipicit kellett hazudni a szerződés keretösszegéről, hogy úgy tűnjön, a DK elnöke akár több tíz- vagy százmilliós nyereséget is bezsebelhet az ügyleten. Sajnos, a tufa Bizottságnak ez sem volt elég – így Csepreghyék most az Altus konzorciumi partnereinek állí­tólagos kétes ügyeivel kénytelenek házalni Brüsszelben, és persze itthon.

A jól terhelhető, talpraesett, fiatal munkavállalót ezután már a Simicska-vonalra állították rá. Ám az M4-es beruházás leállításáról előadott érvei sem mutatkoznak valóságkonformnak: az Európai Bizottság után a kormánytól nem különösebben távol álló Gazdasági Versenyhivatal is megerősítette, hogy nem a cégek (köztük a Közgép) kartellmegállapodása áll a háttérben. Csepreghy feje se rezzent, amikor kiderült, hogy 2013-ban és ’14-ben (ekkor Simicska még jó fiú volt, és EU-s pénzből remélték finanszírozni az építkezést) maga Lázár János is kiállt a beruházás mellett. Sőt. A múlt héten Nándor az ATV-ben ellen­támadásba ment át: nem csoda, hogy az EU letagadja korábbi kartellvádját, hiszen ugyanarról a főigazgatóságról van szó, amelyik Gyurcsány Ferenccel… Satöbbi.

Ezeknek az ügyeknek van pár közös pontja. Mindegyik komoly kormányzati melléfogást próbált elleplezni. A civilek elleni ámokfutás azt, hogy a magyar kormány hanyagsága miatt a norvégok leállították nagyjából 33 milliárdnyi támogatás folyósítását; az Altus-ügy azt, hogy a brutális túlárazásokkal szembesülve az EU felfüggesztette a gazdasági operatív program kifizetéseit; az építőipari cégek hírbe hozása pedig azt, hogy a Bizottság a silány szakmai koncepció okán nem adott pénzt az M4-es fejlesztésére. Pénzben jól kifejezhető károkat okoztak az országnak: a norvégok úgy berágtak, hogy azóta sem utalják a 33 milliárdot, Simicskának és társainak 40 milliárdot fizettünk ki fölöslegesen, és ha végleg megbukik a kartellgyanú, még perelhetnek is.

Közel járunk ahhoz, hogy megfejtsük Csepreghy Nándor felemelkedésének a titkát, s ez a titok teljes harmóniában áll a NER leglényegével. Sőt, maga a „politikai kormányzás” filozófiája!

Nem számít, ha bukunk egy ügyön. Nem számít, ha el van rontva, ha nincs megcsinálva, ha nem úgy van. Nem számít, ha mások ránk bizonyítják a hazugságot, és az sem, ha ma mi hazudtoljuk meg tegnapi önmagunkat. A nem számít sem számít. A lényeg, hogy ne rezegjen a fej, és ne rezzenjen a szem. Se a kéz! (Ha kiderül, hogy hazugság az egész, arra úgysem emlékszik majd senki. Ha pedig elég sokszor egymás mellé rakjuk a bűnözés, civil, Gyurcsány Ferenc, LMP, liberális, Soros György, EU kifejezéseket, úgyis nyert ügyünk van. Újabban Simicskát sem árt kihagyni a sorból.)

Ezt a feladatot Csepreghy Nándor tökéletesen végrehajtotta, talán túl is teljesítette. Az újdonsült miniszterhelyettes még mindig csak 32 éves. Ha nagyon igyekszik, ő lehet a következő Szijjártó Péter.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.