A szerk.

Karrierutak

A szerk.

Hogy pontosan milyen vezetői megfontolások, hatalmi machinációk, személyes szimpátiák eredményeként nevezte ki Lázár János – nyilván miniszterelnöki jóváhagyással – miniszterhelyettesévé és parlamenti államtitkárává az ifjú Csepreghy Nándort, azt csak a kancelláriaminiszter tudhatja. Ettől függetlenül a napnál is világosabb, hogy az előléptetéssel a kormányzat irányítói milyen üzenetet fogalmaznak meg úgy Csepreghy Nándor, mint a feltörekvő fideszes káderek, meg általában, a közélet iránt érdeklődő s a közért tenni kész ifjúság, sőt, a magyar társadalom felé.

A kormányzati portálra feltöltött, stílusában minimalistának mondható önéletrajz helyett a róla szóló Wikipédia-szócikkből tudjuk, hogy Csepreghy már 2003-ban részt vett a Fidelitas sarkadi szervezetének megalapításában. Három évvel később a Fidesz–KDNP szegedi polgármesterjelöltjének kampányát segítette; egy évre rá a Fidelitas országos elnökségének tagja, 2009-ben operatív alelnöke lett. A szorgalmas pártmunka meghozta a jutalmát: Nándor útja innét a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kommunikációs főosztályára, majd a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba vezetett. A Miniszterelnökségen 2013 augusztusa óta dolgozik fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkárként.

Nevét a szélesebb közvélemény akkor ismerte meg, amikor tavaly tavasszal ő is nekiment a Norvég Civil Alap pályázatait kezelő szervezeteknek. A Lázár–Csepreghy páros először az LMP bújtatott finanszírozásával gyanúsította skandináv barátainkat, később azt kifogásolták, hogy a „szélhámos gittegylet” az „ellenzéki” és „liberális” civileket részesíti előnyben. Csepreghy egy Heti Válasz-cikk és egy szándékosan félreértett belső ellenőrzési jelentés nyomán feljelentést is tett az Ökotárs Alapítvány vezette konzorciummal szemben. Elszántságát az sem törte meg, hogy a vélelmezett bűncselekmények egy része nem szerepel a Btk.-ban, a többit meg a pályáztatás logikájából adódóan nem követhette el az Ökotárs. A támogatottaknál vizsgálódó ügyészség egy későn feltöltött éves beszámolónál nagyobb bűnt nem talált, az adóhatóság nyomozása pedig immár több mint egy éve húzódik, a legfrissebb határideje november vége.

Csepreghy következő, nagy nyilvánosságot kapott fellépése során újabb leleplezéssel állt elő: az Európai Bizottság a Gyurcsány Ferenc-féle Altusszal szerződött az uniós pénzek hazai felhasználásának ellenőrzésére! Ám hamar kiderült, a szerződésben szó sincs ellenőrzésről, és Magyarországgal nem az Altus munkatársai foglalkoznak. Hősünket ez sem tántorította el attól, hogy tiltott pártfinanszírozással is megvádolja a brüsszeli bürokratákat, és csak icipicit kellett hazudni a szerződés keretösszegéről, hogy úgy tűnjön, a DK elnöke akár több tíz- vagy százmilliós nyereséget is bezsebelhet az ügyleten. Sajnos, a tufa Bizottságnak ez sem volt elég – így Csepreghyék most az Altus konzorciumi partnereinek állí­tólagos kétes ügyeivel kénytelenek házalni Brüsszelben, és persze itthon.

A jól terhelhető, talpraesett, fiatal munkavállalót ezután már a Simicska-vonalra állították rá. Ám az M4-es beruházás leállításáról előadott érvei sem mutatkoznak valóságkonformnak: az Európai Bizottság után a kormánytól nem különösebben távol álló Gazdasági Versenyhivatal is megerősítette, hogy nem a cégek (köztük a Közgép) kartellmegállapodása áll a háttérben. Csepreghy feje se rezzent, amikor kiderült, hogy 2013-ban és ’14-ben (ekkor Simicska még jó fiú volt, és EU-s pénzből remélték finanszírozni az építkezést) maga Lázár János is kiállt a beruházás mellett. Sőt. A múlt héten Nándor az ATV-ben ellen­támadásba ment át: nem csoda, hogy az EU letagadja korábbi kartellvádját, hiszen ugyanarról a főigazgatóságról van szó, amelyik Gyurcsány Ferenccel… Satöbbi.

Ezeknek az ügyeknek van pár közös pontja. Mindegyik komoly kormányzati melléfogást próbált elleplezni. A civilek elleni ámokfutás azt, hogy a magyar kormány hanyagsága miatt a norvégok leállították nagyjából 33 milliárdnyi támogatás folyósítását; az Altus-ügy azt, hogy a brutális túlárazásokkal szembesülve az EU felfüggesztette a gazdasági operatív program kifizetéseit; az építőipari cégek hírbe hozása pedig azt, hogy a Bizottság a silány szakmai koncepció okán nem adott pénzt az M4-es fejlesztésére. Pénzben jól kifejezhető károkat okoztak az országnak: a norvégok úgy berágtak, hogy azóta sem utalják a 33 milliárdot, Simicskának és társainak 40 milliárdot fizettünk ki fölöslegesen, és ha végleg megbukik a kartellgyanú, még perelhetnek is.

Közel járunk ahhoz, hogy megfejtsük Csepreghy Nándor felemelkedésének a titkát, s ez a titok teljes harmóniában áll a NER leglényegével. Sőt, maga a „politikai kormányzás” filozófiája!

Nem számít, ha bukunk egy ügyön. Nem számít, ha el van rontva, ha nincs megcsinálva, ha nem úgy van. Nem számít, ha mások ránk bizonyítják a hazugságot, és az sem, ha ma mi hazudtoljuk meg tegnapi önmagunkat. A nem számít sem számít. A lényeg, hogy ne rezegjen a fej, és ne rezzenjen a szem. Se a kéz! (Ha kiderül, hogy hazugság az egész, arra úgysem emlékszik majd senki. Ha pedig elég sokszor egymás mellé rakjuk a bűnözés, civil, Gyurcsány Ferenc, LMP, liberális, Soros György, EU kifejezéseket, úgyis nyert ügyünk van. Újabban Simicskát sem árt kihagyni a sorból.)

Ezt a feladatot Csepreghy Nándor tökéletesen végrehajtotta, talán túl is teljesítette. Az újdonsült miniszterhelyettes még mindig csak 32 éves. Ha nagyon igyekszik, ő lehet a következő Szijjártó Péter.

Figyelmébe ajánljuk

Váratlanul

Az ír szerző negyedik, sakkal erősen átitatott regényének szervező motívumai a szereplők éle­tébe érkező nem várt elemek.

A távolság

Az író-rendező-vágó nem lacafacázik: már az első jelenetben ott vonaglik egy tucat eszkortlány a sztriptízbár kanosabb (és pénzesebb) vendégeinek ölében, üvölt a zene, pukkan a pezsgő.

Hagytuk, hogy így legyen

  • - turcsányi -

Nagyon közel megyünk. Talán túl közel is. A komfortérzetünk szempontjából biztosan túl közel, bár a dokumentumfilm műfaja nem a komfortérzetünk karbantartására lett kitalálva, hanem azért, hogy felrázzon. Ez játékszabály, ám mégis kérdéses, hogy mennyiben kárhoztatható bárki is, aki nem rendel felrázást.

Egymás közt

Első ízben rendez olyan tárlatot a Ludwig Múzeum, amelyen kizárólag női alkotóknak a nőiség témáját feldolgozó munkái szerepelnek. A válogatás ezen első része a női szerepek és a nők megjelenítése körüli anomáliákra fókuszál a múzeum gyűjteményében őrzött műveken keresztül.

Semmi se drága

„Itt fekszünk, Vándor, vidd hírül a spártaiaknak: / Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza” – üzeni háromszáz idióta a lidérces múltból, csókol anyád, Szimónidész aláírással. Oh, persze, ezek csak a hülye görögök voltak, könnyű volt nekik hülyének lenni. Mi magyarok, már okultunk 1956 tapasztalatából, s sosem követnénk el efféle balgaságot.

Úgy lezáródott

Napok óta tartja izgalomban a magyar hazát az a kérdés, hogy október 9-én ki záratta le azt a kiskőrösi vasúti átkelőt, amelynél Szijjártó Péter külügyminiszter és Mészáros Lőrinc nagyberuházó & nagyvállalkozó & a szeretett vezető körüli mindenes megtekinthette a Budapest–Belgrád vasútvonal adott szakaszát és felavathatta az utolsó sínszál lerakását és összecsavarozását, vagy mit.

Sokan, mint az oroszok

Oroszország a hatalmas veszteségek dacára sem szenved emberhiányban az ukrán frontokon. Putyinék mostanra megtanulták, hogyan vegyék meg állampolgáraikat a családjuktól. A politikailag kockázatos mozgósítás elrendelésére semmi szükség – az üzlet működik. De hogyan?

Ellenzékellenzés

  • Ripp Zoltán

A Magyar Péter-jelenség a magyar társa­dalom betegségének tünete. Ugyanannak az immunhiányos állapotnak, amely a liberális demokrata jogállam bukását és Orbán hatalomban tartását előidézte. Ez az állítás persze magyarázatra szorul.

Messze még az alja?

Messze nem a kormány által vártaknak megfelelően alakult a GDP a harmadik negyedévben, de Orbánéknak „szerencsére” ismét van egy gazdaságpolitikai akciótervük. Könnyű megtippelni, milyen hatásuk lesz az intézkedéseknek, ha a cél az export felpörgetése, nem pedig a bizalom helyreállítása.