A szerk.

Karrierutak

A szerk.

Hogy pontosan milyen vezetői megfontolások, hatalmi machinációk, személyes szimpátiák eredményeként nevezte ki Lázár János – nyilván miniszterelnöki jóváhagyással – miniszterhelyettesévé és parlamenti államtitkárává az ifjú Csepreghy Nándort, azt csak a kancelláriaminiszter tudhatja. Ettől függetlenül a napnál is világosabb, hogy az előléptetéssel a kormányzat irányítói milyen üzenetet fogalmaznak meg úgy Csepreghy Nándor, mint a feltörekvő fideszes káderek, meg általában, a közélet iránt érdeklődő s a közért tenni kész ifjúság, sőt, a magyar társadalom felé.

A kormányzati portálra feltöltött, stílusában minimalistának mondható önéletrajz helyett a róla szóló Wikipédia-szócikkből tudjuk, hogy Csepreghy már 2003-ban részt vett a Fidelitas sarkadi szervezetének megalapításában. Három évvel később a Fidesz–KDNP szegedi polgármesterjelöltjének kampányát segítette; egy évre rá a Fidelitas országos elnökségének tagja, 2009-ben operatív alelnöke lett. A szorgalmas pártmunka meghozta a jutalmát: Nándor útja innét a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kommunikációs főosztályára, majd a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba vezetett. A Miniszterelnökségen 2013 augusztusa óta dolgozik fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkárként.

Nevét a szélesebb közvélemény akkor ismerte meg, amikor tavaly tavasszal ő is nekiment a Norvég Civil Alap pályázatait kezelő szervezeteknek. A Lázár–Csepreghy páros először az LMP bújtatott finanszírozásával gyanúsította skandináv barátainkat, később azt kifogásolták, hogy a „szélhámos gittegylet” az „ellenzéki” és „liberális” civileket részesíti előnyben. Csepreghy egy Heti Válasz-cikk és egy szándékosan félreértett belső ellenőrzési jelentés nyomán feljelentést is tett az Ökotárs Alapítvány vezette konzorciummal szemben. Elszántságát az sem törte meg, hogy a vélelmezett bűncselekmények egy része nem szerepel a Btk.-ban, a többit meg a pályáztatás logikájából adódóan nem követhette el az Ökotárs. A támogatottaknál vizsgálódó ügyészség egy későn feltöltött éves beszámolónál nagyobb bűnt nem talált, az adóhatóság nyomozása pedig immár több mint egy éve húzódik, a legfrissebb határideje november vége.

Csepreghy következő, nagy nyilvánosságot kapott fellépése során újabb leleplezéssel állt elő: az Európai Bizottság a Gyurcsány Ferenc-féle Altusszal szerződött az uniós pénzek hazai felhasználásának ellenőrzésére! Ám hamar kiderült, a szerződésben szó sincs ellenőrzésről, és Magyarországgal nem az Altus munkatársai foglalkoznak. Hősünket ez sem tántorította el attól, hogy tiltott pártfinanszírozással is megvádolja a brüsszeli bürokratákat, és csak icipicit kellett hazudni a szerződés keretösszegéről, hogy úgy tűnjön, a DK elnöke akár több tíz- vagy százmilliós nyereséget is bezsebelhet az ügyleten. Sajnos, a tufa Bizottságnak ez sem volt elég – így Csepreghyék most az Altus konzorciumi partnereinek állí­tólagos kétes ügyeivel kénytelenek házalni Brüsszelben, és persze itthon.

A jól terhelhető, talpraesett, fiatal munkavállalót ezután már a Simicska-vonalra állították rá. Ám az M4-es beruházás leállításáról előadott érvei sem mutatkoznak valóságkonformnak: az Európai Bizottság után a kormánytól nem különösebben távol álló Gazdasági Versenyhivatal is megerősítette, hogy nem a cégek (köztük a Közgép) kartellmegállapodása áll a háttérben. Csepreghy feje se rezzent, amikor kiderült, hogy 2013-ban és ’14-ben (ekkor Simicska még jó fiú volt, és EU-s pénzből remélték finanszírozni az építkezést) maga Lázár János is kiállt a beruházás mellett. Sőt. A múlt héten Nándor az ATV-ben ellen­támadásba ment át: nem csoda, hogy az EU letagadja korábbi kartellvádját, hiszen ugyanarról a főigazgatóságról van szó, amelyik Gyurcsány Ferenccel… Satöbbi.

Ezeknek az ügyeknek van pár közös pontja. Mindegyik komoly kormányzati melléfogást próbált elleplezni. A civilek elleni ámokfutás azt, hogy a magyar kormány hanyagsága miatt a norvégok leállították nagyjából 33 milliárdnyi támogatás folyósítását; az Altus-ügy azt, hogy a brutális túlárazásokkal szembesülve az EU felfüggesztette a gazdasági operatív program kifizetéseit; az építőipari cégek hírbe hozása pedig azt, hogy a Bizottság a silány szakmai koncepció okán nem adott pénzt az M4-es fejlesztésére. Pénzben jól kifejezhető károkat okoztak az országnak: a norvégok úgy berágtak, hogy azóta sem utalják a 33 milliárdot, Simicskának és társainak 40 milliárdot fizettünk ki fölöslegesen, és ha végleg megbukik a kartellgyanú, még perelhetnek is.

Közel járunk ahhoz, hogy megfejtsük Csepreghy Nándor felemelkedésének a titkát, s ez a titok teljes harmóniában áll a NER leglényegével. Sőt, maga a „politikai kormányzás” filozófiája!

Nem számít, ha bukunk egy ügyön. Nem számít, ha el van rontva, ha nincs megcsinálva, ha nem úgy van. Nem számít, ha mások ránk bizonyítják a hazugságot, és az sem, ha ma mi hazudtoljuk meg tegnapi önmagunkat. A nem számít sem számít. A lényeg, hogy ne rezegjen a fej, és ne rezzenjen a szem. Se a kéz! (Ha kiderül, hogy hazugság az egész, arra úgysem emlékszik majd senki. Ha pedig elég sokszor egymás mellé rakjuk a bűnözés, civil, Gyurcsány Ferenc, LMP, liberális, Soros György, EU kifejezéseket, úgyis nyert ügyünk van. Újabban Simicskát sem árt kihagyni a sorból.)

Ezt a feladatot Csepreghy Nándor tökéletesen végrehajtotta, talán túl is teljesítette. Az újdonsült miniszterhelyettes még mindig csak 32 éves. Ha nagyon igyekszik, ő lehet a következő Szijjártó Péter.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.