A szerk.

Karrierutak

A szerk.

Hogy pontosan milyen vezetői megfontolások, hatalmi machinációk, személyes szimpátiák eredményeként nevezte ki Lázár János – nyilván miniszterelnöki jóváhagyással – miniszterhelyettesévé és parlamenti államtitkárává az ifjú Csepreghy Nándort, azt csak a kancelláriaminiszter tudhatja. Ettől függetlenül a napnál is világosabb, hogy az előléptetéssel a kormányzat irányítói milyen üzenetet fogalmaznak meg úgy Csepreghy Nándor, mint a feltörekvő fideszes káderek, meg általában, a közélet iránt érdeklődő s a közért tenni kész ifjúság, sőt, a magyar társadalom felé.

A kormányzati portálra feltöltött, stílusában minimalistának mondható önéletrajz helyett a róla szóló Wikipédia-szócikkből tudjuk, hogy Csepreghy már 2003-ban részt vett a Fidelitas sarkadi szervezetének megalapításában. Három évvel később a Fidesz–KDNP szegedi polgármesterjelöltjének kampányát segítette; egy évre rá a Fidelitas országos elnökségének tagja, 2009-ben operatív alelnöke lett. A szorgalmas pártmunka meghozta a jutalmát: Nándor útja innét a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kommunikációs főosztályára, majd a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba vezetett. A Miniszterelnökségen 2013 augusztusa óta dolgozik fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkárként.

Nevét a szélesebb közvélemény akkor ismerte meg, amikor tavaly tavasszal ő is nekiment a Norvég Civil Alap pályázatait kezelő szervezeteknek. A Lázár–Csepreghy páros először az LMP bújtatott finanszírozásával gyanúsította skandináv barátainkat, később azt kifogásolták, hogy a „szélhámos gittegylet” az „ellenzéki” és „liberális” civileket részesíti előnyben. Csepreghy egy Heti Válasz-cikk és egy szándékosan félreértett belső ellenőrzési jelentés nyomán feljelentést is tett az Ökotárs Alapítvány vezette konzorciummal szemben. Elszántságát az sem törte meg, hogy a vélelmezett bűncselekmények egy része nem szerepel a Btk.-ban, a többit meg a pályáztatás logikájából adódóan nem követhette el az Ökotárs. A támogatottaknál vizsgálódó ügyészség egy későn feltöltött éves beszámolónál nagyobb bűnt nem talált, az adóhatóság nyomozása pedig immár több mint egy éve húzódik, a legfrissebb határideje november vége.

Csepreghy következő, nagy nyilvánosságot kapott fellépése során újabb leleplezéssel állt elő: az Európai Bizottság a Gyurcsány Ferenc-féle Altusszal szerződött az uniós pénzek hazai felhasználásának ellenőrzésére! Ám hamar kiderült, a szerződésben szó sincs ellenőrzésről, és Magyarországgal nem az Altus munkatársai foglalkoznak. Hősünket ez sem tántorította el attól, hogy tiltott pártfinanszírozással is megvádolja a brüsszeli bürokratákat, és csak icipicit kellett hazudni a szerződés keretösszegéről, hogy úgy tűnjön, a DK elnöke akár több tíz- vagy százmilliós nyereséget is bezsebelhet az ügyleten. Sajnos, a tufa Bizottságnak ez sem volt elég – így Csepreghyék most az Altus konzorciumi partnereinek állí­tólagos kétes ügyeivel kénytelenek házalni Brüsszelben, és persze itthon.

A jól terhelhető, talpraesett, fiatal munkavállalót ezután már a Simicska-vonalra állították rá. Ám az M4-es beruházás leállításáról előadott érvei sem mutatkoznak valóságkonformnak: az Európai Bizottság után a kormánytól nem különösebben távol álló Gazdasági Versenyhivatal is megerősítette, hogy nem a cégek (köztük a Közgép) kartellmegállapodása áll a háttérben. Csepreghy feje se rezzent, amikor kiderült, hogy 2013-ban és ’14-ben (ekkor Simicska még jó fiú volt, és EU-s pénzből remélték finanszírozni az építkezést) maga Lázár János is kiállt a beruházás mellett. Sőt. A múlt héten Nándor az ATV-ben ellen­támadásba ment át: nem csoda, hogy az EU letagadja korábbi kartellvádját, hiszen ugyanarról a főigazgatóságról van szó, amelyik Gyurcsány Ferenccel… Satöbbi.

Ezeknek az ügyeknek van pár közös pontja. Mindegyik komoly kormányzati melléfogást próbált elleplezni. A civilek elleni ámokfutás azt, hogy a magyar kormány hanyagsága miatt a norvégok leállították nagyjából 33 milliárdnyi támogatás folyósítását; az Altus-ügy azt, hogy a brutális túlárazásokkal szembesülve az EU felfüggesztette a gazdasági operatív program kifizetéseit; az építőipari cégek hírbe hozása pedig azt, hogy a Bizottság a silány szakmai koncepció okán nem adott pénzt az M4-es fejlesztésére. Pénzben jól kifejezhető károkat okoztak az országnak: a norvégok úgy berágtak, hogy azóta sem utalják a 33 milliárdot, Simicskának és társainak 40 milliárdot fizettünk ki fölöslegesen, és ha végleg megbukik a kartellgyanú, még perelhetnek is.

Közel járunk ahhoz, hogy megfejtsük Csepreghy Nándor felemelkedésének a titkát, s ez a titok teljes harmóniában áll a NER leglényegével. Sőt, maga a „politikai kormányzás” filozófiája!

Nem számít, ha bukunk egy ügyön. Nem számít, ha el van rontva, ha nincs megcsinálva, ha nem úgy van. Nem számít, ha mások ránk bizonyítják a hazugságot, és az sem, ha ma mi hazudtoljuk meg tegnapi önmagunkat. A nem számít sem számít. A lényeg, hogy ne rezegjen a fej, és ne rezzenjen a szem. Se a kéz! (Ha kiderül, hogy hazugság az egész, arra úgysem emlékszik majd senki. Ha pedig elég sokszor egymás mellé rakjuk a bűnözés, civil, Gyurcsány Ferenc, LMP, liberális, Soros György, EU kifejezéseket, úgyis nyert ügyünk van. Újabban Simicskát sem árt kihagyni a sorból.)

Ezt a feladatot Csepreghy Nándor tökéletesen végrehajtotta, talán túl is teljesítette. Az újdonsült miniszterhelyettes még mindig csak 32 éves. Ha nagyon igyekszik, ő lehet a következő Szijjártó Péter.

Figyelmébe ajánljuk

A hatalom lába

A hetvenes években a brazíliai Recifét groteszk városi legenda tartotta lázban. Eszerint egy önálló életre kelt „szőrös láb” (perna cabeluda) terrorizálta a város lakosságát.

Akarsz-e?

Ha mindenki ennyire elviselhetetlen, mi értelme szaporodni? – ez valószínűleg csak nekem jutott eszembe, amikor elsötétült a kép, a filmkészítők nem hatoltak ilyen mélységekbe. Ellenkezőleg, valamiféle pozitív végkicsengést is ragasztottak a sztorihoz az utolsó két-három percben, de erről majd később.

Innen nézve

  • Pálos György

A szerző második regényének kiemelten fontos szereplője egy ház Brassó belvárosában, eredetileg a Sfântul Ioan (a szocialista diktatúra éveiben Majakovszkij) utcában, nem messze a nevezetes Aro szállodától.

Bársonyos halálvágy

A Kurtág György 100. születésnapjára szervezett fesztivál zenetörténeti esemény. Száz évet megért, sőt azon túl is alkotó világhírű zeneszerzőre nem akad sok példa: a tengerentúlról a 2012-ben bekövetkezett haláláig aktívan komponáló, mások mellett Eötvös Péter által is nagyra becsült Elliott Carter nevét tudjuk felidézni egyedüliként, Európából pedig Kurtág Györgyét, akit a százegyedik esztendejébe lépve a Die Stechardin című új operájának bemutatásával ünnepeltek.

Szlava Ukraini!

Négy éve tart a háború Ukrajnában. Pontosabban a teljes körű katonai invázió tart négy éve, mert a háború már 2014-ben elkezdődött. Csak az akkor senkit sem érdekelt Ukrajna határain kívül. Valójában ez a háború sem érdekel már szinte senkit. Alig szerepel a vezető hírek között.

Rész és egész

  • Molnár T. Eszter

A mű és a befogadó viszonya mindig aktív, különösen igaz ez a performatív művészetekre, ahol a mű a befogadóval egy térben születik meg, lehetőséget teremtve az azonnali interakciókra is. De milyen színház az, amelyik a tervezhető nevetésen vagy megrendülésen túl is számít a közönség aktivitására? Mitől közösségi és mitől részvételi? Hogyan működik a beavató, illetve hogyan az osztályteremszínház?

A láthatatlan színész

Elsősorban rendezőként ismerjük Porogi Dorkát, ő rendezte egyebek közt az Antigonét a Radnóti Színházban, vagy az Elfriede Jelinek művéből készült Árnyékot a Trafóban. Jóval többet rendez azonban a határon túl, erdélyi magyar színházakban, talán azért is, mert a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen végezte a rendező szakot.

Szerelmi csalódás

A Pelsőczy Réka – Perczel Enikő alkotópáros (előbbi rendezőként, utóbbi dramaturgként jegyzi a produkciót) az első jelenetben jelzi, hogy a tavaly 250 éve született Jane Austen legismertebb regényének új adaptációjával valamiképpen a mára is szeretnének reflektálni. Ennek jegyében a mű kerettörténetet kapott a „színház a színházban” technikával.