A közös uniós beszerzés bírálata más EU-s tagállamokban is menő téma lett (elsősorban Németországban), de úgy tűnik, kizárólag nálunk lett hivatalos kormánypolitika, és csak Orbánék használják a vakcinaügyet általános EU-ellenes hangulatkeltésre.
Hogy jól állunk-e a magunk 1,3 százalékával Európában vagy rosszul, az nézőpont kérdése. A lakosságarányos átoltottsági mutatónál Izraelhez és az Egyesült Arab Emírségekhez képest a kanyarban sem vagyunk, de Bahrein, a Seychelle-szigetek, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok is megelőzi Európát ebben a versenyben. Az Our World in Data listáján Amerika után viszont már uniós tagállamok következnek, közülük elsőként Dánia, 2,9 százalékos átoltottsággal. Európa relatív lemaradásának egyik oka, hogy az unióban később engedélyezték a Pfizer és a Moderna vakcináját, mint mondjuk a briteknél, az AstraZeneca pedig még nem is kapott engedélyt a tájhazában. Ezért azonban aligha lehet a beszerzést koordináló Európai Bizottságot okolni, az EB demokratikus keretek között legfeljebb sürgető nyilatkozataival gyakorolhatott nyomást a független engedélyező hatóságra, az Európai Gyógyszerügynökségre (EMA). Az sem a Bizottság hibája, hogy a Pfizer egyelőre nem tudja tartani az ígért szállítási határidőket. Azt talán az EB szemére lehet vetni, hogy bár több mint egy tucat gyógyszergyártó céggel kezdett tárgyalásokat, túl későn és túl keveset rendelt azokból a vakcinákból, amelyek végül befutónak bizonyultak.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
