2024. január 1-jén nagy dolog történt Magyarországgal, évszázadonként jó, ha egy ilyen kitüntetett alkalom adódik, a teljes napfogyatkozás például biztosan smafu hozzá képest. Hazánk – nos, távolról sem elsőként a kontinensen – bevezette az italos palackok betétdíját, mindközönségesen az üvegvisszaváltást.
A magyar uniós elnökségről szóló plenáris vitát ugyan lapzártánk után rendezik (amikor ezt önök olvassák: rendezték) az Európai Parlamentben, de Orbán Viktor reakciója a korábbi szereplései alapján előre kisakkozható.
Ezen a héten is kiderült valami a fertelmes papról. A bukása óta minden héten, hovatovább minden másnap kiderül róla valami. Legtöbbször ugyanaz: nem volt rendes ember.
Tegyük föl, hogy politikusként Orbán Viktor legalább egyszer már mondott igazat, mégpedig 2008-ban, amikor – a Wikileaksen nyilvánosságra hozott iratok szerint – arról beszélt az amerikai nagykövetségen, hogy hagyják figyelmen kívül azt, amit a kampányban mond.
A magyar állam egyre mélyülő diszfunkcionalitása, az 1990 óta nem tapasztalt nemzetközi térvesztés idején Orbán Viktor a hétvégi fideszes dzsemborin azt találta mondani, hogy már nem elég gyurcsányozni, hanem a szakpolitikai vitákat is meg kell nyerni.
Magyar Péter kórházjárása politikai esemény volt. Lendületes ellenzéki politizálás, egy olyan kampány, amely nemcsak a főszereplővé emelt közvetítő politikai tőkéjét volt hivatott növelni, de okkal lehetett bízni abban is, hogy az akció ráirányítja a társadalom figyelmét egy hosszú ideje velünk létező borzalomra: az állami gyógyellátás katasztrofális állapotára.
Nyolc év után született meg az elsőfokú ítélet az ún. Quaestor-ügyben. A cég 2015-ös bedőlése máig példátlan méretű anyagi kárt okozott (többnyire kis)befektetők tömegeinek. Az 1990-es évek közepén indult, és az ezredforduló tájékától lényegében a piramisjátékok elve alapján működtetett brókercég évekig tartó sikertörténete nemcsak a „fent lévők” gátlástalan pénzszerzéséről, de a hazai pénzügyi kultúra gyengeségéről, a kisbefektetők mindent (józanságot, körültekintést, stb.) felülíró mohóságából fakadó ostobaságáról és hiszékenységéről is pontos látleletet adott.
