A szerk.

Battonyától Nemesmedvesig

A szerk.

Orbán Viktor alvezérének múlt csütörtöki árulása olyan szinten keltett zavart a hatalom minden szintjén, amilyet viszonylag ritkán lehet látni.

Míg más hasonló esetekben inkább sunyiznak, tagadnak, én ott sem voltamoznak, most rengetegen érezték úgy, hogy meg kell szólalniuk, s feltétlenül hülyeségeket kell beszélniük, úgyszólván egymásra licitálva. Maga a miniszterelnök is fontosnak tartotta, hogy véleményezze alvezére „hibáját”, s ezzel igen magasra tette a lécet. Azt találta mondani ugyanis, ő biztos benne, hogy ha úgy fordul a történelem (miért nem mindjárt a kereke), akkor a most hibázó alvezér is ott lesz velük a Corvin közben.

Képes beszéd, természetesen, úgyhogy hessegessük is el magunktól a csábító képzeteket, melyek szerint Orbán Viktor épp a Corvin mozi pénztárában olvassa meg a bevételt, amikor forró dróton jön a hír, hogy a Corvin Plaza felől minden percben várható a támadás. A nagy honvédő a hátára kap néhány aknavetőt, és rohan hátra végig a közön, el a Cserpes tejbolt mellett, mint a csík, nyomában lohol davajgitárok halmazával a karjában hű segédje, Orbán Balázs, aki fegyverrel a kézben is kész megvédeni a hazát, csak ne párásodna be folyton a szemüvege a nagy rohanásban. De sietni, rohanni kell, mert az oroszok már a Flying Tigerben vannak.

Ha elhessegettük e lidérces harctéri beszámolót, a vidámságból már csak egy ősrégi komcsi vicc marad. Valaki mindennap újra és újra felfesti nagy betűkkel a gyár kerítésére, hogy „Kádár János hülye”. Ám a rendőrség sem rest, gyorsan elkapja a tettest, akit gyorsított eljárásban el is ítélnek. Halmazati büntetésül 9 évet sóznak a nyakába. Egyet azért, mert megsértette pártunk első titkárát, nyolcat meg azért, mert államtitkot árult el.

Nos, Orbán Balázs ebben a cipőben jár. Megsértette országunk szent forradalmát és államtitkot árult el. Méghozzá a legrosszabb fajta államtitkot, azt, amelyikről már hosszú ideje tud ország-világ, csak még mindig nem volt senkinek bátorsága beismerni. Még Orbán Viktornak sem. Márpedig amiről ő nem beszél, az nincs is. Hatvanpusztán az apja építkezik, Mészáros Lőrinc magától okosabb és gazdagabb, mint Zuckerberg, a ruszkik felé meg nyitva kell hagyni a kommunikációs csatornákat, s különben sem szaladgálunk feszt Moszkvába. S most Orbán Balázs sem beismerte, hogy mi az oroszok szálláscsinálói vagyunk, hanem kikotyogta, s ez nagy különbség, akkora, hogy már Orbán Viktor is hibának kénytelen minősíteni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.