A szerk.

Megfelelő ember a megfelelő helyen

A szerk.

Miként azt a gödi Samsung-gyár környezetszennyezése ellen küzdő helyi civilek is jól tudhatják, az immár őket is vegzáló Szuverenitásvédelmi Hivatal (Szuvéhá) fő feladata az, hogy Magyarország megőrizze önállóságát, a külföldi befolyásszerzési kísérleteket leleplezze és beazonosítsa azokat, akik a nyilvánosság befolyásolásával külföldi érdekeket érvényesítenek a magyar érdekekkel szemben. (Világos, az otthonaik biztonságáért és a saját meg a gyerekeik egészségéért aggódó magyar állampolgárok ab ovo külföldi ügynökök, hiszen akadályozzák a kormányzat fantasztikus akkumulátorgyár-programját.)

A törvény értelmében a Szuvéhá kutatóintézetet is alapíthat annak érdekében, hogy harcát minél precízebben, tudományos megalapozottsággal vívhassa meg az ellenséges ügynökökkel szemben. Nos, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet megalakult, a vezetője pedig Horváth József nyugállományú vezérőrnagy lett, akinek valóban imponáló a tudományos múltja, hiszen fontos tisztségek sorát viselte nemzetbiztonsági területen. Hivatalosan közölt pályaképe szerint az első Orbán-kormány idején a Nemzetbiztonsági Hivatalnál volt műveleti főigazgató-helyettes, majd a második Orbán-kormány hivatalba lépése után, 2010-től két éven át a Katonai Biztonsági Hivatal, 2012 és 2013 között pedig a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgató-helyettese volt. 1999-ben dandártábornokká nevezték ki, 2012-ben vezérőrnaggyá léptették elő.

A helyzet az, hogy karrierjének e rövid összefoglalása igen dicséretes szerénységről tanúskodik. Horváth múltja ennél jóval meggyőzőbb és – idővel – Fidesz-kompatibilisebb, ezért a bemutatásától semmiképpen nem fosztanánk meg a kedves olvasót.

A Kontroll Csoport hajdani dalának – Besúgók és provokátorok – a sorai („Tudjuk, vidékről kerültetek fel / És még ez volt a legjobb munkahely”) tökéletesen állnak Horváth pályakezdésére. Az 1959-ben született Horváth József frissen végzett magyar-történelem szakos tanárként a feleségével együtt jött Budapestre, ahol mindketten a Belügyminisztérium kötelékébe kerültek. Természetesen KISZ-tag volt, és kitűnő káderként elvégezte a komcsi titkosszolgálat kétéves fejtágítóját, az ún. Tartalékos Tisztképző Iskolát. A III/III-as ügyosztályban ténykedéshez ez úgyszólván elengedhetetlen volt, és az ambiciózus fiatalember hamarosan komoly feladatot kapott: a nyolcvanas években a pártállami Magyarország szuverenitását kellett védenie a külföldi ügynökök által befolyásolt hazai ellenséges elemektől. Elsősorban is az ún. radikális ellenzéktől (azaz Kis Jánostól, Konrád Györgytől, röviden a majdani SZDSZ-től), illetve az ún. népiektől (például Csoóri Sándortól, Csurka Istvántól, Lezsák Sándortól, azaz a későbbi MDF-től). (Itt jegyeznénk meg, hogy valamiért makacsul tartja magát a sajtóban az a tévhit, hogy Horváth főként az ún. baloldali elhajlókat – trockisták, szektások, stb. – figyelte volna.) Példás munkavégzése okán hamarosan értékelő tisztté avanzsált az elhárításnál, azaz például ő írta azokat az összegző jelentéseket, amelyekből az MSZMP vezetői is tájékozódtak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.