A szerk.

Megfelelő ember a megfelelő helyen

A szerk.

Miként azt a gödi Samsung-gyár környezetszennyezése ellen küzdő helyi civilek is jól tudhatják, az immár őket is vegzáló Szuverenitásvédelmi Hivatal (Szuvéhá) fő feladata az, hogy Magyarország megőrizze önállóságát, a külföldi befolyásszerzési kísérleteket leleplezze és beazonosítsa azokat, akik a nyilvánosság befolyásolásával külföldi érdekeket érvényesítenek a magyar érdekekkel szemben. (Világos, az otthonaik biztonságáért és a saját meg a gyerekeik egészségéért aggódó magyar állampolgárok ab ovo külföldi ügynökök, hiszen akadályozzák a kormányzat fantasztikus akkumulátorgyár-programját.)

A törvény értelmében a Szuvéhá kutatóintézetet is alapíthat annak érdekében, hogy harcát minél precízebben, tudományos megalapozottsággal vívhassa meg az ellenséges ügynökökkel szemben. Nos, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet megalakult, a vezetője pedig Horváth József nyugállományú vezérőrnagy lett, akinek valóban imponáló a tudományos múltja, hiszen fontos tisztségek sorát viselte nemzetbiztonsági területen. Hivatalosan közölt pályaképe szerint az első Orbán-kormány idején a Nemzetbiztonsági Hivatalnál volt műveleti főigazgató-helyettes, majd a második Orbán-kormány hivatalba lépése után, 2010-től két éven át a Katonai Biztonsági Hivatal, 2012 és 2013 között pedig a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgató-helyettese volt. 1999-ben dandártábornokká nevezték ki, 2012-ben vezérőrnaggyá léptették elő.

A helyzet az, hogy karrierjének e rövid összefoglalása igen dicséretes szerénységről tanúskodik. Horváth múltja ennél jóval meggyőzőbb és – idővel – Fidesz-kompatibilisebb, ezért a bemutatásától semmiképpen nem fosztanánk meg a kedves olvasót.

A Kontroll Csoport hajdani dalának – Besúgók és provokátorok – a sorai („Tudjuk, vidékről kerültetek fel / És még ez volt a legjobb munkahely”) tökéletesen állnak Horváth pályakezdésére. Az 1959-ben született Horváth József frissen végzett magyar-történelem szakos tanárként a feleségével együtt jött Budapestre, ahol mindketten a Belügyminisztérium kötelékébe kerültek. Természetesen KISZ-tag volt, és kitűnő káderként elvégezte a komcsi titkosszolgálat kétéves fejtágítóját, az ún. Tartalékos Tisztképző Iskolát. A III/III-as ügyosztályban ténykedéshez ez úgyszólván elengedhetetlen volt, és az ambiciózus fiatalember hamarosan komoly feladatot kapott: a nyolcvanas években a pártállami Magyarország szuverenitását kellett védenie a külföldi ügynökök által befolyásolt hazai ellenséges elemektől. Elsősorban is az ún. radikális ellenzéktől (azaz Kis Jánostól, Konrád Györgytől, röviden a majdani SZDSZ-től), illetve az ún. népiektől (például Csoóri Sándortól, Csurka Istvántól, Lezsák Sándortól, azaz a későbbi MDF-től). (Itt jegyeznénk meg, hogy valamiért makacsul tartja magát a sajtóban az a tévhit, hogy Horváth főként az ún. baloldali elhajlókat – trockisták, szektások, stb. – figyelte volna.) Példás munkavégzése okán hamarosan értékelő tisztté avanzsált az elhárításnál, azaz például ő írta azokat az összegző jelentéseket, amelyekből az MSZMP vezetői is tájékozódtak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.