A szerk.

Megfelelő ember a megfelelő helyen

A szerk.

Miként azt a gödi Samsung-gyár környezetszennyezése ellen küzdő helyi civilek is jól tudhatják, az immár őket is vegzáló Szuverenitásvédelmi Hivatal (Szuvéhá) fő feladata az, hogy Magyarország megőrizze önállóságát, a külföldi befolyásszerzési kísérleteket leleplezze és beazonosítsa azokat, akik a nyilvánosság befolyásolásával külföldi érdekeket érvényesítenek a magyar érdekekkel szemben. (Világos, az otthonaik biztonságáért és a saját meg a gyerekeik egészségéért aggódó magyar állampolgárok ab ovo külföldi ügynökök, hiszen akadályozzák a kormányzat fantasztikus akkumulátorgyár-programját.)

A törvény értelmében a Szuvéhá kutatóintézetet is alapíthat annak érdekében, hogy harcát minél precízebben, tudományos megalapozottsággal vívhassa meg az ellenséges ügynökökkel szemben. Nos, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet megalakult, a vezetője pedig Horváth József nyugállományú vezérőrnagy lett, akinek valóban imponáló a tudományos múltja, hiszen fontos tisztségek sorát viselte nemzetbiztonsági területen. Hivatalosan közölt pályaképe szerint az első Orbán-kormány idején a Nemzetbiztonsági Hivatalnál volt műveleti főigazgató-helyettes, majd a második Orbán-kormány hivatalba lépése után, 2010-től két éven át a Katonai Biztonsági Hivatal, 2012 és 2013 között pedig a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgató-helyettese volt. 1999-ben dandártábornokká nevezték ki, 2012-ben vezérőrnaggyá léptették elő.

A helyzet az, hogy karrierjének e rövid összefoglalása igen dicséretes szerénységről tanúskodik. Horváth múltja ennél jóval meggyőzőbb és – idővel – Fidesz-kompatibilisebb, ezért a bemutatásától semmiképpen nem fosztanánk meg a kedves olvasót.

A Kontroll Csoport hajdani dalának – Besúgók és provokátorok – a sorai („Tudjuk, vidékről kerültetek fel / És még ez volt a legjobb munkahely”) tökéletesen állnak Horváth pályakezdésére. Az 1959-ben született Horváth József frissen végzett magyar-történelem szakos tanárként a feleségével együtt jött Budapestre, ahol mindketten a Belügyminisztérium kötelékébe kerültek. Természetesen KISZ-tag volt, és kitűnő káderként elvégezte a komcsi titkosszolgálat kétéves fejtágítóját, az ún. Tartalékos Tisztképző Iskolát. A III/III-as ügyosztályban ténykedéshez ez úgyszólván elengedhetetlen volt, és az ambiciózus fiatalember hamarosan komoly feladatot kapott: a nyolcvanas években a pártállami Magyarország szuverenitását kellett védenie a külföldi ügynökök által befolyásolt hazai ellenséges elemektől. Elsősorban is az ún. radikális ellenzéktől (azaz Kis Jánostól, Konrád Györgytől, röviden a majdani SZDSZ-től), illetve az ún. népiektől (például Csoóri Sándortól, Csurka Istvántól, Lezsák Sándortól, azaz a későbbi MDF-től). (Itt jegyeznénk meg, hogy valamiért makacsul tartja magát a sajtóban az a tévhit, hogy Horváth főként az ún. baloldali elhajlókat – trockisták, szektások, stb. – figyelte volna.) Példás munkavégzése okán hamarosan értékelő tisztté avanzsált az elhárításnál, azaz például ő írta azokat az összegző jelentéseket, amelyekből az MSZMP vezetői is tájékozódtak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.