„Az internet tényleg felejt, de az Internet Archive talán emlékezni fog”

Interaktív

Az Internet Archive emberei egyszerre harcolnak cégekkel és a múltat eltörölni kívánó kormányokkal, mégsem adják fel céljukat: hogy viszonylag pontos képünk lehessen arról, mi jelent meg az interneten. Mark Grahammal, a Wayback Machine igazgatójával beszélgettünk archiválásról, támadásokról és az elhibázott webről.

Magyar Narancs: Miért és mikor hozták létre eredetileg a Wayback Machine-t, és el tudná magyarázni pontosan, hogyan működik?

Mark Graham: A Wayback Machine az Internet Archive szolgáltatása. Az Internet Archive egy 28 éves nonprofit kutatási könyvtár. Az alapítója, Brewster Kahle úgy döntött, megnyomja a „felvétel” gombot az akkoriban épp kialakulóban lévő online médiára. Azóta is nap mint nap azon dolgozunk szervezetként, hogy egyre jobbak legyünk a nyilvános web archiválásában, és hogy ezt hasznos módon elérhetővé tegyük az emberek számára.

Tehát először a web archiválása történt, azaz az anyagok rögzítése, és csak évekkel később jött létre a Wayback Machine, ami egy felület az archívumhoz, amely lehetővé teszi az archivált weboldalak visszajátszását. Ma már a legtöbben ezen a Wayback Machine-en keresztül ismerik a web archiválását. A működését illetően: különféle szoftverkomponensek vannak, amelyek különféle URL-listákat kapnak, majd ezekhez hozzáférnek, és letöltik az adott URL-ekhez kapcsolódó webes tartalmakat. Ezeket a tartalmakat rögzítik, és archiválják az archive.org fájlrendszerében. Ezt a tevékenységet napi 24 órában, heti hét napon át végezzük, és együttműködésben dolgozunk számos más szervezettel és tízezernél is több felhasználóval, akik folyamatosan küldenek be archiválandó URL-eket. 

MN: Nagyságrendileg mekkora állománnyal dolgoznak? 

MG: Naponta több mint egymilliárd URL-t archiválunk. Ez egy mérnökökből álló csapat munkája, de emellett számos partnerszervezet és magánszemély közössége is részt vesz benne, valamint maguk a felhasználók, akik az Internet Archive-ot használják, és együtt dolgoznak velünk a webes források azonosításában és archiválásában. Ezek az archivált tartalmak általában weboldalak, sok esetben lehetnek közösségi média bejegyzések vagy videók is.

MN: És miből finanszírozzák mindezt?

MG: Az Internet Archive alapvetően három bevételi forrásból működik. Az egyik több mint 150 ezer adományozó, akik évente vagy havonta támogatnak bennünket. A másik néhány vagyonos magánszemély és alapítvány támogatása. A harmadik forrás pedig a programhoz kapcsolódó üzleti tevékenység: olyan munkák, amelyeket múzeumokkal, kormányzati szervekkel és könyvtárakkal közösen végzünk, és amelyekért fizetnek nekünk, például archiválási feladatok elvégzéséért. Tavaly körülbelül 28 millió dollár volt a költségvetésünk, és ez a három forrás nagyjából egyenlő arányban járult hozzá.

 
A Wayback Machine oldalán megnézhetjük az egyes weboldalak különböző időpontokban archivált verzióit 
Forrás: web.archive.org

MN: Az elmúlt időszakban a visszakereshetőség kérdése erősen politikailag terheltté vált. Gondolta volna, hogy ennyire fontos lesz a munkája?

MG: A történelem mindig politikailag terhelt.

Mi egy emlékezeti intézmény vagyunk, egy könyvtár.

A könyvtárakat pedig támadások érik, és ez sajnos nem csak az Internet Archive-ra igaz. 2021-ben született egy The Library: A Fragile History című könyv erről (magyarra még nem fordították le – F.Á.), amiben levezették a szerzők, hogy a könyvtárak történelme egyszerre a pusztítás történelme is. Hagyományosan az egyházak és az államok rombolják le őket, illetve azoknak az ideológiáknak a képviselői, amelyek egy másik ideológia eltörlésére törekednek. Ezeket vonzza egy könyvtár: ma is látjuk például Ukrajnában, hogy az orosz hadsereg szándékosan pusztítja el ezeket, hogy eltörölje az ukrán kulturális örökséget. Ez az orosz agresszió egyik célja is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.