A szerk.

Falmelléki dallamok

A szerk.

A magyar uniós elnökségről szóló plenáris vitát ugyan lapzártánk után rendezik (amikor ezt önök olvassák: rendezték) az Európai Parlamentben, de Orbán Viktor reakciója a korábbi szereplései alapján előre kisakkozható.

Annál is inkább, mert a vita előtti napon, kedden tartott kétórás nemzetközi sajtótájékoztató kitűnő főpróbának bizonyult a miniszterelnök számára.

A kormányfői stratégia igen egyszerű: a szélesebb, főleg a külföldi közönség által kevéssé ismert ügyeknél mellébeszélni vagy szemrebbenés nélkül lódítani, a kínos kérdéseket semmitmondó, de erőteljes és magabiztos tereléssel gyorsan rövidre zárni, a jól ismert témák­nál viszont bő lére eresztve, az ellenoldali nézőpontok esetenkénti megértő tudomásul vételével a folyamatos konstruktív vita, a megegyezésre törekvő magatartás látszatát kelteni. És ami minden esetben Jolly Jokerként alkalmazható: a saját álláspontjának jövőbeli igazolását sulykolni (lásd még az itthoni hívek menetrendszerűen ismételt frázisát, mely szerint „Orbánnak nem igaza van, hanem igaza lesz”).

A sajtótájékoztatón Orbán használta valamennyi kommunikációs trükköt. A „modellváltott” – magyarán a Fidesz-klientúra etetésére ellopott, és fideszesíteni óhajtott – egyetemek esetleges visszatérését az Erasmus-programba azzal intézte el, hogy erre vannak elképzelések, de ha az unió miatt ez nem jön össze, akkor sincs baj, mert kormánya az Erasmus pótlására „nagyon sikeres” hazai programokat indított. Nos, elegendő néhány oldallal előrébb lapozni annak belátásához, hogy ebből nagyjából semmi nem igaz. Sőt éppen az Európai Bizottság lehet az, amelyik inkább a saját szigorú feltételein túllépve elfogadja Orbánék felemás módosításait, de csakis azért, mert nagyobb felelősséget érez a magyarországi egyetemi hallgatók esetleges leszakadásáért, mint Magyarország miniszterelnöke. (Kedden ez nem került szóba – miért is került volna –, de nagyjából hasonló volt a dörgés a tanárok béremelése körül is; annak mielőbbi teljesülését ugyanis, szemben az itthoni propaganda győzelmi jelentéseivel, sokkal inkább szorgalmazta az unió, mint a minduntalan újabb cselekkel előhozakodó magyar kormány.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.