A szerk.

Falmelléki dallamok

A szerk.

A magyar uniós elnökségről szóló plenáris vitát ugyan lapzártánk után rendezik (amikor ezt önök olvassák: rendezték) az Európai Parlamentben, de Orbán Viktor reakciója a korábbi szereplései alapján előre kisakkozható.

Annál is inkább, mert a vita előtti napon, kedden tartott kétórás nemzetközi sajtótájékoztató kitűnő főpróbának bizonyult a miniszterelnök számára.

A kormányfői stratégia igen egyszerű: a szélesebb, főleg a külföldi közönség által kevéssé ismert ügyeknél mellébeszélni vagy szemrebbenés nélkül lódítani, a kínos kérdéseket semmitmondó, de erőteljes és magabiztos tereléssel gyorsan rövidre zárni, a jól ismert témák­nál viszont bő lére eresztve, az ellenoldali nézőpontok esetenkénti megértő tudomásul vételével a folyamatos konstruktív vita, a megegyezésre törekvő magatartás látszatát kelteni. És ami minden esetben Jolly Jokerként alkalmazható: a saját álláspontjának jövőbeli igazolását sulykolni (lásd még az itthoni hívek menetrendszerűen ismételt frázisát, mely szerint „Orbánnak nem igaza van, hanem igaza lesz”).

A sajtótájékoztatón Orbán használta valamennyi kommunikációs trükköt. A „modellváltott” – magyarán a Fidesz-klientúra etetésére ellopott, és fideszesíteni óhajtott – egyetemek esetleges visszatérését az Erasmus-programba azzal intézte el, hogy erre vannak elképzelések, de ha az unió miatt ez nem jön össze, akkor sincs baj, mert kormánya az Erasmus pótlására „nagyon sikeres” hazai programokat indított. Nos, elegendő néhány oldallal előrébb lapozni annak belátásához, hogy ebből nagyjából semmi nem igaz. Sőt éppen az Európai Bizottság lehet az, amelyik inkább a saját szigorú feltételein túllépve elfogadja Orbánék felemás módosításait, de csakis azért, mert nagyobb felelősséget érez a magyarországi egyetemi hallgatók esetleges leszakadásáért, mint Magyarország miniszterelnöke. (Kedden ez nem került szóba – miért is került volna –, de nagyjából hasonló volt a dörgés a tanárok béremelése körül is; annak mielőbbi teljesülését ugyanis, szemben az itthoni propaganda győzelmi jelentéseivel, sokkal inkább szorgalmazta az unió, mint a minduntalan újabb cselekkel előhozakodó magyar kormány.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.