A szerk.

Megint megvédtük Ádert a terroristáktól

A szerk.

Nagy dolog: Áder János eltöltött két napot Párizsban, s csak a szállása 7 és fél millió forintjába került az adófizetőknek. Az ilyesmi nem veri már ki a biztosítékot, Magyarországon naponta lopják el ennek a sokszorosát, ez is csak egy mínuszos hír volt lapzártánk reggelén a bulvárban. Pedig a részletek csodás dolgokat takarnak.

Azt nyilván könnyen kitalálja mindenki, hogy Elnök úr egy klímakonferenciát keresett fel, ahol feltehetően beszédet is mondott. Most mit szórakozunk, igyekezett megmenteni a vesztébe rohanó világot, de legalább a klímát belőle. Ebben semmi érdekes nincs, elég régóta van neki ez a klímás becsípődése, valami ENSZ-állásra gyúr, bár az elég hamar kiderült, hogy főtitkár nem lesz belőle, bár épp Kelet-Európa a soros a posztra. De lehet még belőle klímatechnikai alosztályvezető vagy bármi; úgy kell neki a konferenciázás, mint egy falat kenyér. Hisz ő tudja a legjobban, milyen az, ha Orbán ejt valakit, meg amúgy sem állnak fényesen a dolgok, Orbán belátható időn belül röpülhet, s elég sokan szállnak majd vele, akkor is kell valami állás, ami, ha kastélyszállót nem is, de tisztes megélhetést garantál. Mert félreértés ne essék, 7 és fél milláért nem az Ibis szállodalánc ad ki szobákat, hanem például a Chateau Hotel Mont Royal – már a nevétől is beszarunk: Monroájál –, ami bizony egy képtelenül nagy kastély.

Szóval van Elnök úr, aki épp a közösből egyengetné a jövőjét a fent vázolt módon. Oké, legyen ez semmiség, bár piszkosul nem az. De tény, hogy az ügynek van egy arcpirítóbb részlete is, jelesül a válasz, amit Elnök úr hivatala méltóztatott az ügyet firtató sajtóorgánumnak (borsonline.hu) válaszolni.

Azt mondták, hogy Ádert (és persze biztonsági személyzetét és klimatikai szakértőit) azért kellett ebben a mesepalotában elhelyezni, mert nagy kérem a terrorveszély arrafelé. „Az elnöki hivatal szerint azért erre a hotelra esett a választásuk, mert a klímakonferencia néhány héttel a százharminc áldozatot követelő párizsi terrortámadások után zajlott” – írja a lap. Így, szám szerint az áldozatok, hangsúlyozandó a veszély nagyságát. „Néhány héttel” az esemény után. Persze nemcsak e válasz szerfelett pökhendi volta (az tudniillik, hogy simán síkhülyének tekinti a kérdezőt) a vérlázító, hanem a tény maga, hogy mire használják Orbánék Európa egyik legnagyobb baját, a terrorfenyegetést. Itt csupán arra, hogy igazoljanak vele egy kisebbrendűségi komplexusokon alapuló nagyzási hóbortot, egyébként meg hatalmuk megtartására. Mert ugyan miért grasszálnak a legutóbbi brüsszeli merénylet óta kettesével kalasnyikovos rendőrök minden utcasarkon? Miért csak úgy lehet lemenni a metróba, hogy egy vörös sapkás, állig felfegyverzett kommandós mellett kell elaraszolni a babakocsival? Miért állnak a repülőtér parkolójában TEK feliratú páncélozott harci járművek? Kit tudtak volna azok megvédeni, már a kezelőiken túl? Az ágyújukkal belőnek az indulási váróba, ha tapasztalnak valami gyanúsat? Dehogyis!

Minden kirendelt fegyveresnek az a szerepe, hogy afféle eleven bábuként sugallja az utca népének, hogy háború van, harcban állunk valami fantommal, a „terroristákkal”, s csak Orbán tud megvédeni tőlük a TEK-eseivel. Feltehetően azért, mert Habony Árpád azt olvasta egy kézikönyvben, hogy hadi helyzetben a választók bizalma megerősödik a hivatalban lévő vezetés iránt. De a bizalom már oda van, s amikor ezt írjuk, a terrorfenyegetettségi szintet is kettesről hármasra csökkentették, azaz közepes fokozatúra. Ez a közepes fokozat viszont addig marad a belügyminiszter szerint, amíg nem tisztázódik, hogy milyen terrorcselekmények várhatók Európa más országaiban. Míg ide nem szólnak a terroristák, hogy mire készülnek épp. Addig maradnak a látszatintézkedések, s a törvények olyan módon esedékes alakítgatása, ami lehetővé teszi a kormánynak, hogy bemenjen a házadba, s elvegyen ezt-azt, elolvassa a magánleveleidet, s a többi. Addig százpárti egyeztetések lesznek a parlamentben a „terrorellenes intézkedéscsomagról”. Addig a kormány engedélyezni akarja a valós idejű telefonlehallgatásokat, s „válsághelyzetben” SMS-ezésre korlátozná az adatforgalmat. Mindezt persze szigorúan a bevándorlók = terroristák ellen, a mi érdekünkben. Dehogy a hatalom megtartásáért. Dehogy azért veszi el egy magyar rendőr egy magyar újságíró telefonját, ellenkezőleg: a terrorizmus elhárítása végett.

Ha mégsem történik semmi, nem lesz terrorcselekmény, a veszély attól még fennáll, tehát ha klímázni kell, azt csak 7 és fél milláért szabad. Klímázni meg mindig kell.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.