A szerk.

Menet a kiért?

A szerk.

Bár mondtak mindenfélét, még egy milliós tétel is elröppent a Kossuth téren, a tény az, hogy sokan voltak szombaton a Békemenetnek elkeresztelt kormánypárti tüntetésen. Többen, mint az utóbbi idők bármelyik tiltakozó felvonulásán - s ezzel a megmozdulás egyik célja - miszerint mutassuk meg "nekik", hogy mi is ki tudunk vinni az utcára ennyi meg annyi embert - teljesült is.

Ám ha voltak egyéb céljai is a kivonulásnak - márpedig, ha hihetünk a vonatkozó deklarációknak, akkor voltak -, azok beteljesedése már közel sem ennyire egyértelmű. Ilyen cél volt a kormányzati politika támogatása is, feltehetően a kölcsönösség jegyében, hisz a Belügyminisztérium is kivette részét a történtekből, konkrétan a hangulatfelelős szerepét vállalva magára, amikor közleményben tudatta, hogy a rendezvény jó hangulatban zajlott, s rengetegen vettek részt rajta - az eddigi demonstrációk alkalmával a belügy megtartóztatta magát a számolgatástól és a kedélyállapot szondázásától is. Jelen aktivitása viszont okkal enged arra következtetni, hogy még az is előfordulhat: a kormány rendelte magának ezt a spontán akciót, mint ahogy azon sincsen mit csodálkozni, hogy vidéki Fidesz-szervezetek buszokon indították útnak a bandériumaikat. Ja, néha Orbánnak is foglalkoztatnia kell a mezei hadait, nehogy berozsdásodjanak, de sokkal több haszna nem lehetett a kormánynak az egészből. Lévén a szombati tüntetés - és most mondja bárki, pláne minisztérium, hogy voltak ott egymillióan is - a végkicsengése szerint nettó EU-ellenes megmozdulás volt, mentek elöl a nevezetes díszpintyek, kivétel nélkül a Fidesz jobbszéléről (illetve Széles Gábor istállójából), és vitték a transzparensen, hogy nem leszünk mi senkinek a gyarmata. Magyarul, Brüsz-szel mehet a fenébe. Miközben Orbán épp ott tart, hogy teljesíteni akarja az EU minden kívánságát. És teljesíteni is fogja, legelsősorban hatalomféltésből.

Ez előbb-utóbb feltűnik majd a felvonulóknak is. És akkor esetleg körülnéznek, hogy most ki is az, aki nem kér itt az EU-ból? S aki benn marad ebben az "abcúg uniós" történetben, az kénytelen lesz arra kereskedni tovább, ahol a zászlót égetik. Persze nem mindenki ilyen, a megjelent nyugdíjasok közül sokan tényleg csak Orbán Viktor két szép szeméért jöttek, s ők, ha még bírják, jönnek majd akkor is, ha épp az EU mellett kell síkra szállniuk. De mire lesznek ők elegen?

Jelen történelmi percben - amikor Orbán épp megköti Barroso cipőpertlijét a belga fővárosban - az egyenleg úgy fest, hogy Magyarország kormányának finoman kinyilvánított óhajára a Fidesz segédcsapatai szerveztek egy csinos kis tömegdemonstrációt a Jobbiknak. Méghozzá a szokottnál - mármint a Jobbik vagy gárdája háza táján megszokottnál - jóval szalonképesebbet. Nem volt túl sok árpádsávos zászló, semmi zsidózás, semmi cigányozás. Orbán sűrű képei alatt azonban a hívei szeme láttára dicsőült meg a Jobbik programja. Szombaton Budapesten megnyerték saját csatájukat az Európai Unió ellenfelei. Mindenki ellen.

Figyelmébe ajánljuk

Nagyon balos polgármestert választhat New York, ez pedig az egész Demokrata Pártot átalakíthatja

Zohran Mamdani magát demokratikus szocialistának vallva verte meg simán a demokrata pártelit által támogatott ellenfelét az előválasztáson. Bár New York egész más, mint az Egyesült Államok többi része, az identitáskeresésben lévő demokratáknak minta is lehet a 33 éves muszlim politikus, akiben Donald Trump már most megtalálta az új főellenségét.

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.