A szerk.

Menet a kiért?

A szerk.

Bár mondtak mindenfélét, még egy milliós tétel is elröppent a Kossuth téren, a tény az, hogy sokan voltak szombaton a Békemenetnek elkeresztelt kormánypárti tüntetésen. Többen, mint az utóbbi idők bármelyik tiltakozó felvonulásán - s ezzel a megmozdulás egyik célja - miszerint mutassuk meg "nekik", hogy mi is ki tudunk vinni az utcára ennyi meg annyi embert - teljesült is.

Ám ha voltak egyéb céljai is a kivonulásnak - márpedig, ha hihetünk a vonatkozó deklarációknak, akkor voltak -, azok beteljesedése már közel sem ennyire egyértelmű. Ilyen cél volt a kormányzati politika támogatása is, feltehetően a kölcsönösség jegyében, hisz a Belügyminisztérium is kivette részét a történtekből, konkrétan a hangulatfelelős szerepét vállalva magára, amikor közleményben tudatta, hogy a rendezvény jó hangulatban zajlott, s rengetegen vettek részt rajta - az eddigi demonstrációk alkalmával a belügy megtartóztatta magát a számolgatástól és a kedélyállapot szondázásától is. Jelen aktivitása viszont okkal enged arra következtetni, hogy még az is előfordulhat: a kormány rendelte magának ezt a spontán akciót, mint ahogy azon sincsen mit csodálkozni, hogy vidéki Fidesz-szervezetek buszokon indították útnak a bandériumaikat. Ja, néha Orbánnak is foglalkoztatnia kell a mezei hadait, nehogy berozsdásodjanak, de sokkal több haszna nem lehetett a kormánynak az egészből. Lévén a szombati tüntetés - és most mondja bárki, pláne minisztérium, hogy voltak ott egymillióan is - a végkicsengése szerint nettó EU-ellenes megmozdulás volt, mentek elöl a nevezetes díszpintyek, kivétel nélkül a Fidesz jobbszéléről (illetve Széles Gábor istállójából), és vitték a transzparensen, hogy nem leszünk mi senkinek a gyarmata. Magyarul, Brüsz-szel mehet a fenébe. Miközben Orbán épp ott tart, hogy teljesíteni akarja az EU minden kívánságát. És teljesíteni is fogja, legelsősorban hatalomféltésből.

Ez előbb-utóbb feltűnik majd a felvonulóknak is. És akkor esetleg körülnéznek, hogy most ki is az, aki nem kér itt az EU-ból? S aki benn marad ebben az "abcúg uniós" történetben, az kénytelen lesz arra kereskedni tovább, ahol a zászlót égetik. Persze nem mindenki ilyen, a megjelent nyugdíjasok közül sokan tényleg csak Orbán Viktor két szép szeméért jöttek, s ők, ha még bírják, jönnek majd akkor is, ha épp az EU mellett kell síkra szállniuk. De mire lesznek ők elegen?

Jelen történelmi percben - amikor Orbán épp megköti Barroso cipőpertlijét a belga fővárosban - az egyenleg úgy fest, hogy Magyarország kormányának finoman kinyilvánított óhajára a Fidesz segédcsapatai szerveztek egy csinos kis tömegdemonstrációt a Jobbiknak. Méghozzá a szokottnál - mármint a Jobbik vagy gárdája háza táján megszokottnál - jóval szalonképesebbet. Nem volt túl sok árpádsávos zászló, semmi zsidózás, semmi cigányozás. Orbán sűrű képei alatt azonban a hívei szeme láttára dicsőült meg a Jobbik programja. Szombaton Budapesten megnyerték saját csatájukat az Európai Unió ellenfelei. Mindenki ellen.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.