A szerk.

Miért kell Budapestnek olimpia?

A szerk.

Magyarország fővárosában egy frissen bejelentkezett ifjúsági szervezet, a Momentum Mozgalom harcol már húsz napja azért, hogy lehessen helyi népszavazást tartani arról, hogy rendezzen-e Budapest olimpiát vagy sem. Most, az aláírásgyűjtés hajrájára bejelentkezett melléjük – mondjuk fél lábbal vagy fél szívvel – a Magyar Szocialista Párt is. De e ténynek nincs komolyabb jelentősége.

Valódi jelentősége csak annak az egy kérdésnek van, hogy miért is rendezzen Budapest olimpiát?

Lapunk belső traktusában pontos számokkal, számításokkal okadatolt kiváló írás szól arról, hogy mennyi pénz menne el a budapesti olimpiára (a rengeteg sokszorosa), s mennyi jönne vissza (bagatell); eszerint katasztrofális anyagi következményekkel kellene számolnia az országnak. Alig várjuk, hogy jöjjön egy vitairat, amiben az áll – hasonló alapossággal alátámasztva –, hogy milyen fene jó üzlet, micsoda nyereség lenne az olimpia. Mennyivel jutunk az olimpia által előrébb. Eddig ilyet nem láttunk, amit meg igen, abban semmi sem stimmel.

Az olimpia barátaitól ma már csak azt halljuk, hogy mennyire megérdemelné az ország, mennyire megérdemelnék a sportolók, s hogy aki a nemzet könnyes-himnuszos összeborulásának útjába állna, az hazaáruló. Sőt, már az is hazaáruló, aki az árcédulát firtatná. Aki az árcédulát egyáltalán szóba hozná. A cinikusabbja még azt is hozzágondolja, hogy Orbán Viktor akkor is teleszórja stadionokkal a fővárost, ha nem lesz itt olimpia. Ezalatt azt értik: akkor is ellopnak az utolsó szögig mindent, ha nincs közben muri. Akkor legalább legyen muri! (És hátha nekem is jut.)

De azt fennhangon, nyíltan kimondani még Magyarország népe előtt sem lehet, hogy azért kell nektek az olimpia, hogy még többet lophassak, és még több világsztárral fényképezkedhessek. Ezért hát nem is mondanak semmit az olimpia pártolói. Csak azt, amiért a bérüket kapják: legyen olimpia!

Tudják önök, hogy mikor nyilatkozott utoljára – majdnem azt írtuk, érdemben, de helyesen: egyáltalán – Orbán Viktor a budapesti olimpiarendezésről? Rióban, tavaly, s akkor sem érvelt, hanem hadovált: „Budapest azért a megfelelő város a 2024-es olimpia megrendezésére, mert az ezzel járó fejlesztések után igazi, 21. századi körülmények fogadnák a szurkolókat”. Oh, persze. Azóta, ha rákérdeznek, csak kitér, mint legutóbb múlt héten a Botkával közös sajtótájékoztatóján.

Tudják, mit írnak a Fidesz honlapján arról, hogy miért jó Magyarországnak egy olimpia? Semmit, egy árva szót sem!

Ha lesz népszavazás, színt kell vallani mindenkinek. Az olimpia barátainak is elő kell állni a farbával. De lesz-e népszavazás?

Hajrá!

Figyelmébe ajánljuk

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.