A szerk.

Minden áldott nap

A szerk.

De tényleg, minden egyes napon, kivétel, szünet, hibázás, kihagyás nélkül, minden órában, minden percben, minden lélegzetvételükkel. A Magyarországot immár tíz esztendeje fogva tartó hatalom – nevezzük akár NER-nek, Fidesznek, Orbán-rezsimnek, ideiglenesen hazánkban állomásozó gonoszságnak – csinálhat bármit, azonközben egyre mindig van gondja, jelesül arra, hogy kitagadjon valakit.

Kitagadjon a magyarságból, kitagadjon az emberi nemből, a becsületből, a beoltandók sorából, a tevékenységüket szabadon gyakorlók közül, egyáltalán az említésre érdemesek listájáról. Valakit mindig porig kell alázni, nekik, a hivatalaiknak, a szócsöveiknek, a híveiknek, a rendszer legtetejétől a legeslegaljáig mindegyiküknek. Aki nem így tesz, vagy nem elég lelkesen tesz így, azt is kitagadják. S teszik ezt aljas indokból – nem is feltétlenül azért, mert az ilyesmit nem is lehet másmilyen indokból csinálni, hanem inkább azért, hogy tudatosan ízekre szaggassák ezt a társadalmat.

Az elmúlt napokban két penetráns példájával is találkoztunk ennek a gyakorlatnak. Először egy húszéves diák rovására, másodszor pedig úgy en général került terítékre a női nem, hisz félreértés ne essék, amikor a nemzetközi nőnapon Varga Judit azt mondja, hogy ő csak a valódi nőket köszönti, azokat, akik mernek valódi nők lenni, akkor minden nőbe beletörli a koszos cipőjét, azokba is, akiket ő úgymond valódinak tart. Feltehetően azokra a nőkre gondolhatott valódiak alatt, akik a nyaralójukra vesznek fel lakhatási támogatást, vagy akik filléres önrész mellett húznak százmilliós bankhiteleket, ne adj’ isten, akik elválnak épp. Aki pedig nem ilyen, hanem a világban szerinte szédelgő százféle nem rangrejtett képviselőjeként, egy álnő vagy műnő képében szívja el a levegőt nálánál érdemesebbek elől, nos, azt e nyelvezetnél maradva, köszöntse fel az, akinek történetesen tényleg két anyja van – már ha meri. Mert itt csak az a nő, csak az érdemel évente egyszer pár jó szót, akiről mi úgy tartjuk, hogy kiérdemelte. (És hogy kik ezek, az sem titok, az ő definíciójukat nemrégiben a rezsim másik minisztere, Novák Katalin tette közzé egy emlékezetes kis rajzfilmen: akik nem pampognak, ha ugyanazért a munkáért kevesebbet keresnek, mint a férfiak, és meleg pörkölttel meg hideg sörrel várják haza az urukat, illetve sokgyermekes anyaként csak a családjuknak élnek.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

Aki én vagyok

Az amerikai dokumentarista fotográfia egyik legfontosabb alakjának munkáiból először láthatunk önálló kiállítást Magyarországon. A tárlat érzékenyen és empatikusan mutat fel női sorsokat, leginkább a társadalom peremére szorult közösségek tagjainak életén keresztül. A téma végigkísérte Mark egész életművét, miközben ő maga sem nevezte magát feminista alkotónak. A művek befogadása nem könnyű élmény.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.

Cserealap

Szabad jelzést adhat a XII. kerületi önkormányzat Schmidt Máriáék érdekeltségének a Városmajor melletti nagyarányú lakásépítési projektre. Cserébe a vállalat beszállna a nyilas terror áldozatai előtt tisztelgő, régóta tervezett emlékmű finanszírozásába.