A szerk.

Nem az ima segít

A szerk.

Először 101 éve volt március első péntekjén az ima világnapja. Magyarország 1985-ben csatlakozott a mozgalomhoz, amelynek hazai lebonyolításáért a Magyar Egyházak Ökumenikus Tanácsa felel.

„A résztvevők az ökumenikus tanács kiadványainak segítségével készülhetnek fel, hangolódhatnak rá az eseményre” – közölte ez alkalomból a tanács főtitkára, s az erről szóló tudósításokból azt is megtudhattuk, hogy ilyenkor „országszerte együtt imádkoznak a gyülekezetekben a gazdaságilag egyenlőtlen társadalmak legszegényebbjei­ért, a leginkább kiszolgáltatottakért”. Mindezt azért érdemes hangsúlyozni, mert naivan azt is gondolhatnánk, hogy egy ilyen felütéssel az imanap arra is alkalmas lehetett volna, hogy a Magyar Egyházak Ökumenikus Tanácsa – pótolva korábbi gyáva mulasztását –, egyúttal szolidaritásáról biztosítja a meghurcolt Iványi Gábort és munkatársait. Persze tudjuk, hogy a keresztény egyházak és a kormány „hagyományosan jó kapcsolatának” ismeretében ez csak ábránd, bár az is igaz, hogy az összfohász lebonyolítása nem érte el még az MTI ingerküszöbét sem.

Vélhetően azért nem, mert elhomályosította egy ugyancsak az imanaphoz kötődő, ám az egyházaktól független új „mozgalom”, amelyet úgy hívnak: Szívünk imája, és azt jelenti, hogy „imalánccal is segíti a szívbetegek gyógyulását a Gottsegen György Kardiovaszkuláris Intézet”. A helyzet komolyságát (vagy épp komolytalanságát) jelzi, hogy a kezdeményezés fővédnökének sikerült Áder Jánost és feleségét, Herczeg Anitát is megnyerniük.

„A Szívünk imája mozgalommal az intézet a jövőben lehetőséget biztosít majd közösségi média oldalán, hogy imalánc indulhasson azokért a betegekért, akik ezt maguk vagy hozzátartozóik kérik” – írják közleményükben, amivel nem is lenne baj, ha nem tennék hozzá, hogy „az ima gyógyító erejét az elmúlt évtizedekben több tudományos kutatás bizonyította: kimutatták, hogy hamarabb és kevesebb szövődménnyel gyógyulnak azok a szívbetegek, akikért imádkoznak”, mi több, „az Országos Kardiovaszkuláris Intézetben dolgozók ezt több alkalommal is tapasztalták, csodálatos gyógyulások történtek olyan szívbeteg gyermekek és felnőttek esetében, akikért imaláncot indítottak”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.