MaNcs 33. évf. 10. sz. (2021-03-11)
„Ma ott tartunk, hogy annyira sok a beteg a BKV-nál, hogy ha kidőlnek azok az emberek, akik a metrót irányítják, nem tudjuk őket máshogy pótolni. Annyira sok a beteg a 2-es metró vonalán, ha még kettő ember megbetegszik, akkor lehet, hogy le kell állítani a metrót.”
De tényleg, minden egyes napon, kivétel, szünet, hibázás, kihagyás nélkül, minden órában, minden percben, minden lélegzetvételükkel. A Magyarországot immár tíz esztendeje fogva tartó hatalom – nevezzük akár NER-nek, Fidesznek, Orbán-rezsimnek, ideiglenesen hazánkban állomásozó gonoszságnak – csinálhat bármit, azonközben egyre mindig van gondja, jelesül arra, hogy kitagadjon valakit.
Először 101 éve volt március első péntekjén az ima világnapja. Magyarország 1985-ben csatlakozott a mozgalomhoz, amelynek hazai lebonyolításáért a Magyar Egyházak Ökumenikus Tanácsa felel.
Az ELTE jogtudományi karán működő Politológus Műhely által rendezett online beszélgetésen Rácz Zsófia, az ifjúsági ügyekért felelős helyettes államtitkár kijelentette, hogy az ő pozíciójában nem kell olyan munkát ellátni, amihez komoly szakmai végzettség kell.
A Fidesz és az Európai Néppárt (EPP) évek óta tartó balettja – amelynek drámai feszültséget adott bizonyos vörös vonalak kijelölése, átlépése, majd e határsértések figyelmen kívül hagyása – minden kétséget kizárólag az uniós politika egyik lebilincselő sorozata volt.
A nagyvárosokban oltóközpontokon kellene történnie a tömeges oltásnak, a vakcinák közül vészhelyzetben mindegyik elfogadható. Rékassy Balázzsal a kezdeti oltási káoszról, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról és arról beszélgettünk, a főváros hogyan szervezné meg lakosainak oltását.
A tervek szerint a nyáron megtartják az ellenzéki jelöltek közötti előválasztást a 2022-es országgyűlési választásokra. A képviselőjelölteknek 400 támogató ajánlást kell gyűjteniük, a miniszterelnök-jelölteknek 20 ezret. Az előválasztás tisztaságáért a Civil Választási Bizottság vállal felelősséget.
A MET oktatási, szociális és egészségügyi intézményeinél ezer munkavállaló fizetése került veszélybe, miután a NAV 250 milliós behajtást helyezett kilátásba. Iványi Gábor egyháza június végéig kapott haladékot. A MET fizetne, de egyházi státusa megvonása óta állandó nehézségekkel küzd.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) újjáalakult hallgatói önkormányzata hagyományos érdekképviseletre készül, míg az intézményt elhagyók egyesületben folytatják tanáraikkal a munkát, azt remélve, hogy megmenthetik a diplomájukat.
A vakcinaútlevelek európai szintű szabályozása logikus lépés lenne, de a turistaszezon megmentését tudományos, etikai, jogi és politikai dilemmák nehezítik.
Miután a Fidesz kidobta magát az Európai Parlament néppárti frakciójából, Orbán lázasan keresi, szondázza a lehetséges partnereket a szélsőjobboldalon, akikkel összeállhatna. Olaszországban két jelöltje is van.
Önéletrajzi regénye, a Magyar Copperfield a múlt év egyik legsikeresebb könyve volt. Az idén 75 éves, ebből az alkalomból jelent meg összegyűjtött elbeszéléseinek kötete, az Azóta is élek. Írásról, filmezésről, kudarcokról és sikerekről beszélgettünk vele.
Kész a leltár? Eredeti vagy hamisítvány az új József Attila-kézirat? címmel a Magyar Narancs február 25-i számában Kőrizs Imre az előbb árverésre bocsátott, majd visszavett kézirat körüli állásfoglalások összefoglalását adta. Ám úgy tűnik, a szakértők között még sok a vitás kérdés.
„Korunk egyik legikonikusabb alakja” – olvasható az életrajzi kötet védőborítóján a helytálló megállapítás, amely a magyar olvasót első pillantásra alighanem mégis csodálkozásra késztetheti.
1945 fordulópont volt a magyar történelemben: a régi Magyarország elenyészett az újabb háborúvesztés nyomán, magyar állampolgárok százezreit rántva magával a pusztulásba.
Egy vers a kiesett fogról, egy másik a születésnapról, majd egy állatkáról olvashatunk, de továbblapozva találunk verset a nagymamáról, kempingezésről és különböző ünnepekről is.
Legenda, fogalom, zarándokhely, az utolsó túlélők egyike. Ilyen jelzőkkel illetik vásárlói a 32 éve működő Wave lemezboltot, amely rendületlenül kitart, miközben mára alig néhány hasonló üzlet maradt talpon.
A zene spirituális gyógyszer – fogalmazott az idén online megrendezett Mozart-nap kezdetén az esemény házigazdája, a mindig bájosan emelkedett Takács-Nagy Gábor, s idegenkedjünk bár máskor és máskülönben mégoly kitartóan az ilyen fordulatoktól, most akár bólinthattunk is e szavak hallatán.
A Wohltemperiertes Klavier két kötetének negyvennyolc prelúdiuma és fúgája a zongoristákat többnyire nem válogatásra, inkább nagy nekiveselkedésre készteti.
Egyedi Péter az Óriás zenekar két évvel ezelőtti felfüggesztése óta tudatosan a Mmamt (Mindenkinek megvan a maga története) nevű szólóprojektjére koncentrál, ennek eredménye a most megjelent második nagylemez.
Nick Cave saját bevallása szerint azért csinál sok egyéb dolgot a zenélés mellett, hogy ne tudják annyira beskatulyázni.
A mű a Katona József Színház meghívásos drámaíró-pályázatára készült, annak célja olyan előadások létrehozása volt, amelyek újszerűen állnak a színházi formákhoz, és kifejezetten illeszkednek az online tér kereteihez.
Duda Éva koreográfus évek óta kutatja a közösség és az egyén viszonyát, társadalmi folyamatokat, problémákat analizál sajátos – de mindig változó – formanyelvén.
Gerhes kiállításaiban nemigen csalódik, aki szereti az abszurdot, az iróniát és a groteszket.
Rövid hírek: vírus, vulkánkitörés, hurrikán és mindenféle istencsapása. Plusz izgalmas tudományos felfedezések.
A koronavírus felboríthatja az alvást és ébrenlétet szabályozó cirkadián ritmust, de az idegrendszerünket megtámadva súlyosabb alvászavarokat is okozhat. Bár a járvány alatt a legtöbb embernek a megfelelő pihenés a legkisebb gondja, épp az alvás lehet a megelőzés, sőt, akár a gyógyulás kulcsa.
Negyven éve fejeződött be a Kádár-korszak első nagy – majd’ huszonöt évig húzódó – lakótelep-beruházása. Kezdetben téglaházak épültek, amelyekben még cserépkályhával fűtöttek, a végén már nagypaneles toronyházak. Mindez még így is a rendszer legsikeresebb vállalkozása lett a lakáshiány tömeges enyhítésére.
Ha abból indulunk ki, hogy egy indiai étteremből nem hiányozhat a Krisna-szobor, a kínaiból meg a lampion, nem nagyon kellene megerőltetnünk a fantáziánkat az „egyiptomi étterem” hallatán.
Havasi gyopár, zergetollas kalapok, pompás bércek és szőke leánykák. A Heimatfilm első ránézésre megtévesztően egyszerűnek és bárgyúnak tűnik, de rejtett szorongások és frusztrációk munkálnak benne. Bár a snájdig vadászok és a dirndlis leányok mára visszaszorultak, a haza és az otthon kérdései változatlanul foglalkoztatják a német rendezőket.
Megalázott, emberi mivoltukban, identitásukban elbizonytalanított, lelki, fizikai, szexuális erőszakot szenvedett nők nyílnak meg egymásnak és a kamerának.
Vannak a B filmek és van A francia őrszem, Olga Kurylenko bosszúfilmje, amelyben a hajdani Bond-girl egy orosz oligarcha után ered, hogy megbosszulja, amit az a húgával tett.
A könnyed krimik évezredek óta nagyjából ugyanúgy épülnek fel: kapunk néhány papírvékony figurát, a jellemrajzuk egyetlen szóból áll (nagydumás; beszari; geek), a rövid felvezetés után pedig hamar elkezdenek megdolgozni a mozijegyért: indul a cselszövés, rablás vagy szélhámoskodás.
Nagy Dénessel, a Természetes fény című film rendezőjével beszélgettünk
