A szerk.

Minden hazugságuk

A szerk.

Van egy furcsa alakulata a magyar parlamentnek, egy csoport képviselő, akik valamiért pártnak nevezik magukat, de legalább 20 éve nem szavazott rájuk gyakorlatilag a kutya sem; amikor utoljára megmérettették magukat (annak is 18 éve), az egy százalékot sem érték el, de még a felet se.

Jó ideje az a politikai küldetésük, hogy a Fidesz számára szolgáljanak valamiféle mélyen keresztényi fügefalevélként, hogy lám, mi aztán milyen keresztények és polgáriak vagyunk, mert itt van velünk a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP), a magyar katolikus párt.

Nos, most e különös alakulat egyik legfőbb reprezentánsa, parlamenti frakcióvezetője, Harrach Péter beszélt a sajtónak (gondola.hu) egyháza legmagasabb méltóságáról, a római pápáról. Elmondta, hogy ki is ez az alak, s mi a baj vele.

A megszólalás kiindulópontja természetesen a menekültválság volt, miért mondanak mást az ügyben a magyar katolikusok képviselői, mint a pápa. Mi másról is beszélhetett volna, hiszen Magyarországon múlt szombat óta hivatalosan is választási kampány van, a kormány által erővel kiíratott menekültellenes népszavazás kampánya. A referendum látszólag azt hivatott eldönteni, hogy Magyarország befogadjon-e menekülteket vagy sem. Valójában Orbán Viktor hatalmának feltételezett meghosszabbítását célozza. Harrach Péter megszólalását mégsem lehet annyival elintézni, hogy e szituációnak megfelelő beszéd afféle kampányszöveg lenne, jóval több annál, hisz lelepleződik benne a Nemzeti Együttműködés Rendszerének teljes felépítménye.

Harrach azt mondja, hogy Magyarország az ígéret földje, ide azért „özönlenek a migránsok”, hogy átvegyék a hatalmat, létrehozzák itt a saját államukat, s minket pedig nyomjanak el a fenébe, mert a „többségük hódító ideológiát követ, a toleranciát nem ismeri, ezért alig-alig integrálható, nem is akarja megtartani a befogadó ország törvényeit és életformáját. Párhuzamos társadalmak alakulnak ki, a beilleszkedési nehézségek frusztrációt szülnek, ami könnyen radikalizálhatóvá teszi őket” – kell-e mondani, hogy kik radikalizálják majd őket?

S ha a pápa éppenséggel mást mond minderről, annak nincs jelentősége, mert a pápa egy senki, egy jezsuita és még csak nem is európai, vagyis tökéletesen inkompetens. „A pápa menekültügyről vallott gondolatai nem képezik a hivatalos egyházi tanítás részét, vagyis nem jelentenek a hívő katolikusok számára lelkiismeretben kötelező azonosulást. Az intézménybe vetett bizalmukat sem ingatja ez meg, viszont joggal bántja őket a kívülről jövő durva minősítés. Ő ugyanis elsősorban spirituális és nem politikai vezető (…) A szenvedő emberrel való erős azonosulás kétségtelenül elnyomja benne a másik, számunkra elsődleges felelősséget, a mig­ráns­áradat elleni védekezést. Természetesen ennek mi sem tudunk örülni.”

S mindez attól jön a pápának, mert „Dél-Amerikában élte hosszú papi életét. Ott a nagy társadalmi különbségek és nyomor miatt minden tisztességes lelkipásztor a kisemmizettek oldalán áll. Másrészt jezsuita, annak a rendnek a tagja, amelyik feladatának ma nem a küzdelmet, hanem a párbeszédet, az együttműködést tartja”.

Bezzeg mi, akik nem ismerjük hírből sem a nagy társadalmi különbségeket, de született küzdők vagyunk, máshogy látjuk a betolakodó hordákat.

Magyarországra továbbra sem akar senki sem jönni, érthető okokból. Mi pedig nem akarjuk a pápát megvédeni Harrachtól, mert ezek a kijelentések csupán egy dologról árulkodnak, arról tudniillik, hogy Harrach Péter nagyon fél Orbán Viktortól, nagyon félti jelenlegi pozícióját s a vele járó javakat. Mert ugyan mi mást félthetne tőle?

S ebbéli félelmében arra is fenntartások nélkül hajlandó, hogy elárulja hitét és megcsúfolja az igazságot. S közben a lelkiismeretre hivatkozzék álszent módon. S ez az idézett kijelentésekkel az igazi probléma, nem pedig az, hogy elhallatszanak-e a pápáig – mert nyilván nem, s akkor sem lenne semmi, ha elhallatszanának. Mert ezek a kijelentések nekünk szólnak, s arról árulkodnak, mitől működik ma Magyarországon az állam, s hogyan a hatalom. Hazugságokra, árulásra építve és a legsötétebb félelmek felkorbácsolásával. Láttunk már ilyen hatalmakat.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.