A szerk.

Mocsokban

A szerk.

Donáth Lászlót feljelentette valaki. Semmi ok az izgalomra, a feljelentő és Donáth László is nyugodt lehet, ügyük a legjobb kezekben van, a rendőrség vizsgálja.

A rendőrség vizsgálatának pedig következményei lesznek, amit feljelentő és feljelentett – minden bizonnyal érdemeik szerint – viselni fognak. A rendőrség a feljelentést vagy megalapozottnak találja, vagy nem, mindkét esetben megteszi az olyankor szükséges lépéseket, amelyeket számára törvény ír elő. Hogy a rendőrség folytat ilyen vizsgálatot, arról a BRFK tájékoztatta a nyilvánosságot – a hvg.hu vonatkozó kérdésére válaszolva –, e szavakkal: a Budapesti Rendőr-főkapitányság „feljelentés alapján 2019. június 13-án nyomozást rendelt el szexuális kényszerítés gyanúja miatt, melyben válaszadásunkig gyanúsítotti kihallgatás nem történt”. E mondatban benne van minden, amit pillanatnyilag tudunk, a feljelentés, a feljelentő vádja, a nyomozás ténye. S mivel a kérdés kifejezetten egy személyre vonatkozott, a nyomozás célszemélyét is ismerjük. Mivel az illető közismert egyházi személy, illetve expolitikus, a társadalomnak minden oka megvan rá, hogy érdeklődve várja a vizsgálat eredményét, s ugyancsak okkal bízik abban, hogy az illetékesek a kellő eltökéltséggel, körültekintéssel és – tekintettel a vád súlyára – kellő szigorral is járnak el.

Minden továbbit, minden egyéb esetleges részletet a kormány gyalázkodásra szakosodott sajtója (csak a történelmi hűség kedvéért: másmilyen nincs neki) prezentál már egy hete, napi rendszerességgel, eszméletlen mennyiségben – akinek van hozzá gyomra, vagy elég perverz hozzá, elolvashatja. De teljesen értelmetlen időtöltés, hisz’ tegye fel a kezét most rögtön az, aki akár egyetlen érvet is fel tud hozni az Origo, a 888.hu, a Ripost vagy éppenséggel a Tv2 szavahihetőségére. Mi ilyen érvekkel, adatokkal, tényekkel eddig nem találkoztunk, az ellenkezőjével viszont naponta szembesülünk – mondhatni, hivatalból.

Ilyenformán azt is különösebb fenntartások nélkül jelenthetjük ki, hogy egyvalami azért a bevezetőben leírt tényeken túl is bizonyosra vehető, hovatovább a napnál is világosabban látszik: a kormánysajtó saját szerfelett szennyes történetének eleddig legaljasabb mocskolódását folytatja azóta, hogy belefogtak Donáth Anna magyar európai parlamenti képviselő elleni – az első perctől sem titkolt – lejárató hadjáratukba. Donáth László a kezdetektől Donáth Anna apjaként szerepelt a mondott sajtó közléseiben, s ez azután sem változott meg, hogy időközben előállítottak egy Donáth Annát is besározni igyekvő – ah, és természetesen neve elhallgatását kérő – nyilatkozót. Arról persze még a kormánysajtó sem tudósít, hogy az illető a panaszával a hatóságokhoz fordult volna, s arról sem szolgáltak semminő információval, hogy bármi is igazolná megszólalójuk szavahihetőségét. Találtak viszont még egy „tanút”, a feljelentő férjét… sorolni sem érdemes, milyen gyenge lábakon áll a sztorijuk.

Láttunk persze már ilyet, ha nem is ilyen léptékben, legutóbb Vona Gábor látogatott az orbánsajtó hasábjain vélelmezett homoszexuális orgiákat; bevett szokás azokon a hasábokon az ilyesmi, tudniillik a hatalomra veszélyesnek vélt politikai ellenfelek gátlástalan, valóságtól messze elrugaszkodó besározása – a szarral hajigálás.

Most Donáth Anna tűnik veszélyes és hatékony politikai ellenfélnek, friss képviselői fellépése az EP-ben máris azt eredményezte, hogy pár fideszes figura elbukta európai hivatalát, amelyre ő is és pártja is oly hőn ácsingózott, s még további ilyen – politikai – akciók is feltételezhetők az agilis képviselőnőről. S különben is, Donáth Annában megvan minden olyan fontos népképviselői tulajdonság, mely a Fidesz vezetőiből egyértelműen hiányzik: fiatal, értelmes, hatékony és előnyös külsejű. Ilyenekből lehet a cserebogár.

Politikai ellenfeleivel szemben a Fidesznek csak mocskos fegyvere van. Hallotta már valaki érvelni őket? S ezen mocskos fegyverek közül is a leggyakrabban forgatott a rágalmazás, a lejáratás – lám, egy gigászi sajtóbirodalmat építettek rá. Napi tíz cikk tíz vagy még több csatornán, mely mind azt sulykolja, hogy a politikai ellenfél gazember, köztörvényes bűnöző, egy mocskos állat. Annak biztosan lesz valami foganatja. Ha Európáig nem is hallatszik el, itthon csak gyökeret ver az erre fogékony fejekben. Bosszúnak is megteszi, s jól jöhet az önkormányzati választásokon is. S hogyne foganna, hisz lassan tíz éve a saját kormánya folyamatos gyűlölködésre tanítja ezt az országot – ez a politikája.

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.