Nem lesz népszavazás a boltok vasárnapi zárva (nyitva) tartásáról, mert az elsőnek beérkezett népszavazási kezdeményezéseket a Nemzeti Választási Iroda elnöke saját hatáskörben eljárva elutasította; mert e döntéséről a Nemzeti Választási Bizottság kiderítette, hogy rossz volt; mert emiatt a revízió miatt az elsőnek beérkezett kérdés közben második lett; mert a másodikból lett első kezdeményezésről a Nemzeti Választási Bizottság úgy határozott, hogy az érvénytelen, hiszen az valójában két kérdést tartalmaz; és mert emiatt az eredetileg elsőnek beérkező kérdést érdemben nem is vizsgálta, hiszen a törvény értelmében az azonos témakörben érkezett kezdeményezések közül a korábbiról kell döntenie a Nemzeti Választási Bizottságnak.
Nem lesz népszavazás a boltok vasárnapi zárva (nyitva) tartásáról, mert a Nemzeti Választási Iroda & Bizottság az összes erre irányuló kezdeményezést így vagy úgy kibaszta a hóra. A hátrébb sorolt kezdeményezés amúgy az MSZP-é volt, és éppen azért került hátrébb, mert az MSZP-é, nem pedig azért, amivel a Nemzeti Választási Bizottság indokolta Wodicska Zoltán magánszemély (egyébként explicite a zárva tartásra buzdító, tehát NER-szempontból pozitív kicsengésű) kérdésének az elsőbbségét. Lehet föllebbezni a Kúriánál, akkor legalább 90 napig senki nem zaklathatja ilyen jellegű megkereséssel a Nemzeti Választási Bizottságot.
Továbbá nem lesz népszavazás a parlamenten kívüli ellenzék egyes szerveződései által március 15-én meghirdetett „rendszerbontó” kérdéscsomag legrázósabb tételeiről sem – a 19-ről idővel 28-ra bővült kérdéssor jó néhány eleme ugyanis az orbánizmus lényegét vette célba. Így közvetve sem mondhatunk véleményt az orbánista uralkodó osztály (de a politika egyéb érintett szereplőinek is) valódi gazdasági teljesítmény nélküli, kizárólag a hatalmi pozícióval magyarázható látványos meggazdagodásáról. (E témát hat különböző kérdés érintette, beleértve az Európai Ügyészségre vonatkozót is.) A Nemzeti Választási Bizottság ugyanígy sikerrel hárította el Miniszterelnök Úr feje fölül azt a veszélyt, hogy a nép referendumon döntsön arról, vajon adóforintjainkat korlátlanul öntsék-e a futballklubokba, illetve a Fidesz-kompatibilis „kulturális” vállalkozásokba. Pár esetben a bizottság azzal az indokkal utasította el a kezdeményezést, hogy az adott kérdés az adótörvények körébe esik, arról pedig nincs népszavazás, így például a tao-pénzek „megfelelő” helyekre csatornázásáról sem.
A 28-ból tehát négy népszavazási kérdés maradt – az ezek kiírásához szükséges 200 ezer aláírás összegyűjtése szombaton indult. Ezek a tankötelezettség korhatárának 18 évre emelését, a rászoruló gyermekek ingyenes étkeztetését, a nyugdíjban részesülő képviselők nyugellátásnak szüneteltetését, illetve a kötelező kamarai hozzájárulás eltörlését tárgyazzák. Ezek közül azonban még a valóban vérlázító, a minden gazdasági társaságnak befizetendő Parragh-adónál sem nyilvánvaló elsőre, hogy annak elutasítása mennyiben járulna hozzá a rendszer lebontásához. (Egy kicsit segítünk: Parragh László iparkamarai elnöknek, aki hosszú ideig volt állandó háttérdíszlet Orbán Viktor nyilvános beszédeihez, elévülhetetlen a szerepe a köz- és a felsőoktatás tönkretételében is.) Sőt, mindegyik olyan ügy, amit az esetleges kampányban akár a kormány is felkarolhat.
De miért is e lázas igyekezet a referendumok megfúrásáért? A válasz röhejesen egyszerű: egy vasárnapi boltnyitvatartásos vagy egy politikusi vagyongyarapodásos referendum borítékolható eredménye, és ami ennél is lényegesebb, a valószínűsíthető nagy részvétel mindenki számára egyértelmű módon anullálná a „kétharmados támogatottság” eleve hazug mítoszát (hiszen a Fidesz-retorika sugalmazásaival szemben a volt kétharmados parlamenti többség nem egyenlő a magyar választók kétharmados támogatásával), a „példátlan nemzeti összefogásról”, meg a fantasztikus sikerű „nemzeti konzultációkról” szóló győzelmi jelentéseket, amelyek hangoztatásával Orbán a saját zaklatott lelkét pátyolgatja. A népvezérek mindig is a nép véleményétől rettegtek legjobban.
