A szerk.

Olimpiát!

A szerk.

Budapest kész megragadni a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által teremtett esélyt a 2024-es ötkarikás játékok rendezésére, és az erre pályázó Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) mögött széles a nemzeti összefogás.

Ezért ez „össznemzeti ügy”, a kormány pedig mindenben támogatja a testületet – mondta Orbán Viktor kedden, a MOB ünnepi közgyűlésén. Legfontosabb állítása (széles a nemzeti összefogás) színtiszta hazugság – egy februári felmérés szerint a lakosság 60 százaléka támogatta a rendezést, ám ez nyárra 49, szeptemberre 46 százalékra olvadt. Az „össznemzeti ügy” azért is fontos, mert ebből lehet ráfordulni arra, hogy a sport, az olimpia – amely Orbán szerint a „ma­gyar emberek valóságos szenvedélye” – nem válhat politikai küzdelmek színterévé. Orbán indirekt közlése világos: a választási bizottság által hétfőn jóváhagyott népszavazási kérdés („Egyetért-e ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata ne pályázzon a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére?”) ezért nem más, mint köpés az olimpiarendezés akarásában összeforrt nemzeti egységre. (Ez a megközelítés persze jóval szofisztikáltabb, mint Tarlós István referendumot ellenző érve, miszerint a budapestiek kellő információ híján úgysem tudnának felelős döntést hozni.)

A budapesti olimpia erőltetésében persze ne csak a saját valóságába mind jobban beleájuló kormánypárt megalomániáját lássuk, hanem az anyagi gyarapodás számukra szédítő távlatait is. Ahogyan azt már 2002-ben is rögzítettük az akkori fideszes olimpiai láz kitörése idején, „az olimpia megrendezésének lehetőségénél csak egy részegítőbb perspektíva van: az olimpiai pályázatra való felkészülés érdekében majdan megmozdítandó állami pénzek” elköltésének a lehetősége.

A magyar emberek ezzel alighanem tisztában vannak. Az olimpia támogatottságának rohamos esése egybeesik a budapesti jelentkezést helyben hagyó parlamenti döntéssel. Hiszen a legutóbbi olimpiák története (télieké, nyáriaké) voltaképpen az elképesztő méretű korrupció, majd a házigazdáknak maradt romhalmazok története – hatalmas adósságokkal, adóemeléssel, fenntarthatatlan épületekkel, szétbarmolt városokkal. Ezért is, hogy a demokráciákban a népszavazások sorra vetik el a „nagy lehetőséget”. A 2022-es téli olimpia rendezésére ketten maradtak, Kazahsztán és Kína, végül Peking nyert; mindkét ország példaképe Orbánnak.

A rendezésről döntő budapesti népszavazás kiírásához 140 ezer fővárosi aláírása kellene. Ez simán összejöhet, és mivel a kampányban óhatatlanul szó esne arról, hogy miért akar a kormány olimpiát, a köztér hónapokig az orbánizmus lényegét firtató beszéddel lenne tele. Érzékeli ezt a Fidesz is. A napokban indult olimpiai kampány ugyan a 120 éves MOB-ot köszönti, de a szlogen („Hol voltál, amikor a hősök születtek?”) pillanatok alatt átfordítható a rendezés támogatására buzdító akcióvá. „Éld át a helyszínen a hősök születését!” És persze az olimpia ellenzőinek gyalázásává – a legmagasztosabb nemzeti alapon. Elvégre sporthősiességünk táptalaja nem más, mint nemzeti sajátosságaink esszenciája, melynek csodájára jár a nagyvilág. Nem ez lesz az első eset, amikor a kozmikus méretű lopást a nacionalizmus ügyes felkorbácsolásával fedezik.

Egy Magyarországon nem létező problémáról – a menekültkérdésről – a kormányzati agit­prop néhány hónap alatt elhitette a társadalom nagyobbik részével, hogy az ma a legégetőbb belpolitikai kérdés. Ha a budapesti olimpiát is meg tudják etetni vele, akkor Magyarországnak tényleg jár még harminc év Orbán Viktor.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.